Előfizetés

Attól félnek, hogy házukkal együtt elnyeli őket a föld

M.K.
Publikálás dátuma
2021.03.06. 12:30

Fotó: Darko Bandic / MTI / AP
A pusztító közép-horvátországi földrengés után veszélyes víznyelők jelentek meg a területen, a legnagyobb ilyen nyílás átmérője 25 méter, és csaknem száz van belőlük.
Több település lakói is attól félnek Horvátország középső részén, hogy házukkal együtt hitelen elnyeli őket a föld. Az utóbbi hónapokban pusztító földrengések ugyanis megbolygatták a karsztos talajt, ami miatt sorra nyílnak meg a víznyelők a környéken. Némelyik átmérője akár a harminc métert is eléri, számuk pedig egyre gyarapszik. Josip Terzic geológus, a Horvát Földtani Intézet munkatársa a Novi List című regionális napilapnak egyebek között elmondta: ilyen nyílások korábban is jöttek létre, csak sokkal kisebb intenzitással, és az emberek a termőföldek szántásánál betemették őket. A földrengések természetes kiváltó tényezői voltak annak, hogy most ilyen erősséggel jelentek meg a víznyelők, amelyek képződésére egyébként évekre, évtizedekre lett volna szükség - hangsúlyozta. Ennek oka, hogy a terület talajvízzel telített mészkőből álló karsztvidéken található, melynek felszíne alatt sok az oldásos üreg és repedés, amelyek most az erős szeizmikus aktivitás miatt beomlanak. Eddig 54 víznyelőt vizsgáltak meg és még 33 vár további ellenőrzésre. December 28-án és 29-én két erősebb - 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű - földrengés rázta meg Közép-Horvátországot. A Petrinja és Sziszek közelében történt földmozgásoknak hét halálos áldozata és 28 sérültje van, és folyamatosak az utórengések. A térségben több mint 35 ezer épület sérült meg, a károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. A horvát kormány január 4-én katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.

Szökőárriadó Új-Zélandon

Kevesebb mint nyolc óra alatt három földrengés rázta meg Új-Zélandot. Ezúttal 8,1-es erőséggű rengéseket mértek a Kermadec-szigetek térségében. Éppen ott, ahol csütörtökön a második rengést is mérték. A térségből ezreket evakuáltak, elrendelték a szökőárriasztást is. Nemcsak a helyi lakosokat, hanem több környező szigetet is figyelmeztettek a szökőár veszélyeire. A Metro szerint többek között Tonga, Fiji és Hawaii is felkészült az árhullámra. 

Vulkánkitöréstől tartanak Izlandon

Fokozódó vulkanikus tevékenységet jeleznek az izlandi szeizmológusok műszerei. A szakértők szerint az, hogy az utóbbi hét napban több mint 18 ezer rövid földrengés rázta meg a szigetet, azt jelzi, hogy heteken vagy akár napokon belül kitörhetnek a sziget délnyugati részén lévő vulkánok írja a 444.hu. A kutatók szerint attól nem kell tartani, hogy lakott területeteket fenyegetnének, ezektől ugyanis biztonságos távolságban vannak. A közelgő vulkánkitörés valószínűleg nem lesz annyira erőteljes sem, mint a 2010-es volt, melynek hamufelhője napokon át akadályozta a térség légiforgalmát. A kis földrengések azonban trendfordulót is jelezhetnek, ugyanis a most ébredő vulkánok az utóbbi évtizedekben nem voltak aktívak. 2019 vége óta azonban folyamatosan egyre erőteljesebb szeizmikus aktivitást mérnek Izland délnyugati részén, és elképzelhető, hogy az itteni vulkánok a következő évtizedekben sokkal aktívabbak lesznek.

Mesterlövész védi Áder Jánost és családját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.06. 10:27

Fotó: Béres Márton / Népszava
A férfi a fiatalabb Bush amerikai elnök, Putyin orosz elnök, illetve Merkel német kancellár védelmében is részt vett a politikusok magyarországi látogatásakor.
Magyarország egyik legjobb mesterlövésze védi Áder János köztársasági elnököt és családját a Készenléti Rendőrség Köztársasági Elnöki Őrségénél. Roland egy pingponglabdát akár kétszáz méterről is meg tud lőni – számolt be róla a Blikk. Pomozi Sándor ezredes, az egység parancsnoka szerint a legtöbb esetben nem azért van szükség egy mesterlövészre a csapatban, mert a védett személyek félnek egy támadástól, hanem mert egészen más szemmel képesek elemezni egy-egy helyszínt és helyzetet.
– A merénylő dolga, hogy a rést keresse a pajzson, mi pedig azért felelünk, hogy a pajzs mindig jó irányba álljon. Egy nyilvános esemény előtt elsősorban a merényletre alkalmas helyeket vizsgáljuk át. Ezeknek a helyeknek a biztosítására különböző pozíciókba lövészeket helyezünk ki. Részletes helyszínrajzok és fotók készülnek, minden egyes centijét megismerjük annak a területnek, ahol aztán mozogni fog a védett személy. Ezeken az utolsó tereptárgyak, akár egy kuka is fel van tüntetve, aminek a távolságának az ismerete viszonyítási pontként szolgálhat, mielőtt valaki meghúzza az elsütőbillentyűt

– magyarázta Roland.

A mesterlövész szerint a merényletek egyre személytelenebbek, egyre távolabbról követik el őket. Példaként azt az esetet említette, amikor 2013-ban Angela Merkel drezdai kampányrendezvényén egy drónt reptettek be a német kancellár elé, ami akadálytalanul landolt a politikus lába előtt. Roland minden egyes helyszínt úgy jár be, hogy egy esetleges merényletre készülő honnan tudna támadást indítani, de átgondolja azt is, hogy milyen menekülési útvonalat választhat. Folyamatosan keresi a gyenge pontokat mint előfelderítő.  A mesterlövész a Terrorelhárítási Központ mesterlövész-állományának felépítéséhez is hozzájárult. Emellett a fiatalabb Bush amerikai elnök, Putyin orosz elnök, illetve Merkel német kancellár védelmében is részt vett a politikusok magyarországi látogatásakor. Az orvlövész-elhárítási részt készítette elő, irányította is, vagy mesterlövészként dolgozott.

Villanyszerelés közben középkori alagútrendszert találtak Walesben

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.05. 19:30

Fotó: GEOFF CADDICK / AFP
A XII. századi „üreget”, mely semmilyen térképen nem szerepelt, egy gyalogösvény alá rejtették.
Villanyszerelési munkák közben fedeztek fel egy titkos középkori alagútrendszert a dél-walesi Tinternben – írta a BBC hírportálja. A helyi áramszolgáltató (Western Power Distribution ) szerelői egy villanyoszlop áthelyezésén dolgoztak a Monmouthshire-i Tintern község közelében, a Wales és Anglia közötti határ közelében elterülő természetvédelmi területen, amikor egy árok kiásása közben, úgy vélték, barlangüregre bukkantak. Miután az áramszolgáltató konzultált a walesi kormány történelmi és kulturális hivatalával, a szerelést leállították, átadták a terepet a régészeti feltárásnak. A 12. századi tinterni apátság közelében húzódó alagútrendszer nem szerepelt a brit térképészeti hivatal (Ordnance Survey) térképén. A cég közölte, még 18. századi térképeken sem bukkan fel az alagútrendszer, és egyetlen helyi lakosnak vagy hivatalnak sem volt tudomása róla. „Egyetlen térképen, vázlaton vagy feljegyzésen sem utalt semmi szokatlanra ezen a helyen. Ahogy azonban ásni kezdtünk, valami rendkívülit fedeztünk fel, amiről eleinte azt gondoltuk, hogy egy barlangi üreg” – mondta Allyn Gore, a szerelőcsapat vezetője. „Máskor is előfordult, hogy régi kutakat vagy pincéket találtunk, amelyeket egyetlen térkép sem tüntetett fel, de soha még ilyen izgalmas dolog nem került az utunkba” – fűzte hozzá. A 122 centiméter magas alagutat egy gyalogösvény alá „rejtették” annak idején, amely az Angiddy-patak folyásával párhuzamosan kanyarog a völgyben.