Nehéz ügy

Nem lehet jó döntést hozni a tokiói nyári olimpia ügyében: nincs olyan forgatókönyv a jelenlegi koronavírusos helyzetben, amely minden érintettnek megfelel. A játékok végleges törlése esetén több milliárd eurót veszítene a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a japán házigazda, valamint a játékokon szereplő sportágak nemzetközi szövetségei és a tagországok is. Ha nincs olimpia, akkor nem fizetnek a tévétársaságok, nem lesz olyan bevétel, amelyből támogatni lehet a sportágakat.

A sportolók számára – különösen azokban a sportágakban, melyek máskor alig kerülnek a képernyőre – ezen az eseményen kínálkozik lehetőség arra, hogy megmutassák magukat a nagyvilágnak.

A magyar versenyzők esetében nagyon komoly egzisztenciális kérdés is az olimpiai részvétel, hiszen egy dobogós helyezéssel és az azért járó jutalommal (50 millió forintot ér az arany, 35,7 milliót az ezüst és 28,5 milliót a bronzérem) megalapozhatják a jövőjüket. Nem is beszélve arról, hogy a dobogósok olimpiai életjáradékra jogosultak, 35. életévük betöltése után havonta folyósítják részükre a járandóságot, melyet a KSH adatai alapján az éves átlagkeresethez igazítanak - az első helyezettek megkapják ezt a teljes összeget, a másodikok a 70, a harmadikok az ötven százalékát, életük végéig.

A Kyodo hírügynökség keddi jelentése szerint a NOB a szervezőkkel közösen azt tervezi, hogy kizárólag japán nézőket enged be a lelátóra a játékokon, de őket is csak korlátozott számban. A fertőzések elkerülése érdekében a jelenlegi járványhelyzetben a zárt kapus rendezés az egyetlen logikus megoldás, amíg nem sikerül visszaszorítani a vírus terjedését. Óriási a felelősségük az illetékeseknek: emberi életek, sorsok múlnak rajtuk, pár héten belül muszáj dönteniük.

Miközben mindenki tudja, hogy nincs jó döntés. Nehéz ügy.