Hompola Krisztina;
Dinnyés József;
2021-03-17 08:59:40
Az Angyalokkal kezdte pol-beat együttes csapattagjaként, de hamar egyéni útra indult egy szál gitárjával és szájharmonikájával. Egy ideig a magyar Bob Dylanként – „Bob Dinnyésként” emlegették, okkal: magyarra fordította az azóta irodalmi Nobel-díjassá lett költő számos versét. Később azonban elege lett, hiszen úgy érezte, az amerikai dalokat nem tudja elénekelni szívvel-lélekkel magyarul. Így aztán inkább a fél évezrednyi magyar költészet verseit zenésítette meg Balassi Bálinttól Szőcs Gézáig, Adyól Zrínyiig, Kányáditól Petriig.
A rendszerváltás előtt tűrt előadóként lemezstúdió helyett inkább az országot járta énekmondóként harminc éven át „talpával feltérképezve Magyarországot”. Építőtáborokban középiskolásoknak mutatta, olykor szerettette meg velük a verseket, saját dalaival vallott szeretetről, istenről és hazáról. Ha valaki megkérdezte volna tőle valaha, hogy melyik napon távozna szeretett és féltett országából, hovatovább a földi létből, minden bizonnyal március 15-ét választotta volna. Istene pedig e fura 2021-es év március idusán szólította magához.
„Hát kedvesim, szerelmesim már ne sírjatok!
A válásban, búcsúzásban megnyugodjatok!
Tőlem ugyan elváltok,
De míg utánam juttok:
Az Úr lelke és kegyelme legyen rajtatok!” (Dinnyés József: Búcsút vennem el kell mennem)