Ingatag gazdaság - gyenge forint

A romló koronavírus helyzet mellett - okkal -, egyre több szó esik a romló, gyengülő forintról. Az elemzők egy része már azt pedzegeti, hogy az euró ára hamarost' megközelíti/eléri a rekordnak számító 370 forintos szintet.

A forintárfolyam olyan a gazdaságnak, mint az embernek a testhőmérséklet: a szélsőséges kilengések bajt jeleznek. Esetünkben a túl gyenge forint azt mutatja, hogy valami nincs rendben a gazdasággal. A mostani forintgyengülés ezért nem is meglepő, hisz a tavalyi öt százalékos GDP-esés után a harmadik vírushullám emelkedő oldalán, de már több ezer halottal a hátunk mögött még nem tudni, hogyan lábalunk ki ebből a társadalmi-gazdasági válságból. Amíg nem lehet látni, hogy mikor csökken a fertőzés a kezelhető szintre, addig nem lehet nyitásról beszélni: marad a bizonytalanság és a gyenge forint.

Ám miként a láz, úgy a hazai deviza árfolyama is befolyásolható. Így igazat adhatunk a kétkedőknek, hogy hiába jutunk majd túl a harmadik hullámon, akkor sem fog számottevően erősödni a forint. Ugyanis ez sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem érdeke. Mind a két szervezet – más-más megfontolásból ugyan – a minél gyorsabb újraindításban érdekelt. Ennek érdekében szórja a kormány az ezermilliárdokat a haveri cégeknek, míg a jegybank az olcsó hitelekkel és az alacsony kamatokkal próbálja felszínen tartani a gazdaság szereplőit. A pénzszórás nyomán a gazdaságba gyakran értelmetlenül kikerülő sok pénz és az alacsony kamatok következménye pedig a gyengülő forint, annak meg a megugró infláció.

Bár a jegybank elsődleges célja az infláció elleni harc, ám úgy tetszik, különösebben nem izgatja a magyar jegybankárokat, hogy a következő hónapokban akár öt százalék feletti árindexszel is szembesülhetünk. Egyszerűen elnéznek az árhullám fölött, és a szemük előtt az lebeg, hogy az év végére három százalék közelébe süllyed a mutató. Az MNB ráadásul váratlan segítséget kapott az amerikai jegybanktól: miután a Fed kinyilvánította, hogy nem nyúl bele a pénzpiaci folyamatokba, a dollár gyengülni is kezdett, vagyis a forint átmenetileg levegőhöz jutott, az erős dollár nem gyengíti tovább.

Ám míg az amerikai jegybank 2,4 százalékos dollárinflációt kezel, addig idehaza 4-5 százalékos forintinflációt láthatunk majd. Ennél a szintnél lépni kellene a jegybanknak a szigorítás irányába. Az MNB igazából már meg is kezdte a maga láthatatlan beavatkozását, ám nem a kamatok emelésével, hanem a hazai állampapírpiacon az államkötvények vásárlásával. Ezzel ideig-óráig szinten tartja a kamatokat, így végső soron a forint-euró árfolyamot is.

Forinterősödés azonban csak gazdaság beindulásától, fenntartható működésétől várható. A vállalkozások nagy része kivéreztetett helyzetben várja az indulást, heteken vagy egy-két hónapon belül kiderülhet, hogy a kormány eddigi segítsége egyáltalán a túléléshez elegendő volt-e. Vésősoron a társadalom átoltottsága és a cégek életképessége együtt határozza majd meg, hogy kilábalás, vagy a negyedik hullám és az újabb válság jön-e.