Előfizetés

Novák Katalin sem tisztázta a kilépés körülményeit

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.22. 07:40

Fotó: Bruzák Noémi / MTI/MTVA
A politikus mindössze a párt alapszabályának egyik paragrafusát küldte el válaszként kérdésünkre.
Egyelőre nem mondta meg Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, hogy mikor, milyen körülmények között és melyik testületben hoztak döntést a Fidesz Európai Néppártból való kilépése tárgyában. A politikus mindössze a párt alapszabályának egyik paragrafusát küldte el válaszként kérdésünkre, amikor az ügy részleteiről érdeklődtünk. "A Fidesz alapszabályának 52. paragrafusa szabályozza az európai pártcsaládból illetve frakcióból történő kilépés és csatlakozás módját, melyről az országos elnökség javaslata alapján az országos választmány hoz döntést. Ennek alapján a cikkben szereplő információk tévesek" - írta a politikus, utalva szombati cikkünkre. Ebben közöltük, hogy alapszabály ellenes lehet a párt távozása az Európai Néppártból, mert ehhez mindenképpen testületi döntésre lenne szükség, erről pedig nyilvánosan nem érhető el semmilyen információ. A Fidesz választmánya népes testület, az alapszabály szerint minden választókerület egy-egy küldöttet delegál a testületbe, aminek más tagjai is vannak. Vagyis jóval több, mint száz emberről beszélünk. A sajtóban nincs nyoma annak, hogy a közelmúltban ülésezett volna a választmány, akár internetes tanácskozást tartottak volna (az MSZP esetében például minden választmányi ülést sajtótájékoztató követ), és ezt Novák válasza sem állítja. A Fidesz választmányi üléseiről jegyzőkönyv készül, ez minden párttag számára hozzáférhető - a zárt ülések kivételével.  Ezért megkérdeztük Novák Katalint, hogy mikor, hogyan hívták össze a párt választmányát és milyen szavazati arányok mellett határoztak a kilépésről. Kerestük vasárnap Kövér László választmányi elnököt is. Cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem nem kaptunk választ.  Bonyolítja a helyzetet, hogy a Fidesz egyik EP-képviselője még pénteken azt közölte lapunkkal, hogy a választmány elnöksége - és nem a választmány - döntött a Néppártból való kilépésről. A Fidesz alapszabálya szerint két kongresszus között az országos választmány dönthet a párt ügyeit, például annak nemzetközi kapcsolatait, valamely EP-frakcióhoz való csatlakozást, vagy távozást illetően. Az országos választmány elnöksége pedig azokban az ügyekben járhat el az alapszabály szerint, amit a választmány a hatáskörébe utal.

Nem akarnak jövő januárig várni a béremelésre az egészségügy robotosai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.22. 07:30

Fotó: Vajda János / MTI
A javaslat szerint egy kezdő szakdolgozó fizetése bruttó 264 ezer forint lenne, és nem jövőre, hanem idén júniustól.
Háromlépcsős béremelési koncepciót dolgozott ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Álláspontjuk szerint kritikus a szakdolgozói létszámhelyzet – írja a Világgazdaság hétfői számában. A javaslatokat elküldték az emberi erőforrások miniszterének, a belügyminiszternek és az országos kórház-főigazgatónak is. – A szakdolgozói bérrendezés ütemezését és mértékét az új orvosi bértáblával összhangban alakították ki – mondta el a lapnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.
Azt javasolják, hogy első lépésként a 2022. január 1-jére tervezett, átlagosan 21 százalékos béremelést hozzák előre idén június 1-jére.

Eszerint ekkortól egy kezdő szakdolgozó fizetése bruttó 264 ezer forint lenne a jelenlegi 202 ezer forint helyett, egy negyven éve a pályán lévő, több végzettséggel rendelkező szakdolgozó pedig bruttó 685 ezer forintot keresne a jelenlegi 645 ezer forint helyett. A következő két béremelés jövő év elején, illetve 2023 januárjában következne. A harmadik lépcsővel a kezdő szakápoló bére bruttó 280 ezerre, a 40 éve pályán lévőé 1,3 millió forintra nőne. A MESZK azt is kéri, hogy az orvosi bérek rendezésében alkalmazott pótlékok mértékével arányos szakdolgozói pótlékokat vezessenek be. (A 24.hu nyomán.) 

Vakcinabiznisz: a felét sem küldték Orbánéknak az oroszok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.22. 07:25
Ujhelyi István
Fotó: Emilie Gomez / Európai Parlament
Ujhelyi István szerint a szerződésben foglalt mennyiség a gyártókapacitások hiányosságai miatt nem érkezett meg.
Örülök, hogy - miként az a kormány Facebook-posztjaiból megtudtam - tegnap este újabb Szputnyik-szállítmány érkezett hazánkba, írja posztjában Ujhelyi István. (Az MSZP EP-képvislője szerint nem kérdés, hogy mindenki oltassa be magát, amint lehetősége nyílik rá.)
Két dolog azonban megkeseríti a szocialista politikus örömét. Az egyik, hogy a magyar kormány látványosan csak a keleti vakcinák megérkezéséből csinál állami propaganda-kampányt, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy az uniós beszerzés közben akadozik. A másik az, hogy az oroszok sem állták a szavukat. Ugyanis a nyilvános adatok szerint a január 22-én kötött szerződés azt ígéri, hogy 30 napon belül (azaz legkésőbb ma) mintegy 1,6 millió vakcinát szállít le az orosz fél. Ehhez képest a kormány bevallása szerint is mindössze 675,6 ezer érkezett, ami a vállalt mennyiség kevesebb mint fele. Ujhelyi szerint a késlekedés a gyártókapacitás hiányosságaiból adódik, a fideszes kettős mérce azonban ilyesmit csak az Európai Unión kér számon. A politikus reméli (persze szándékolt naivitással), hogy a magyar kormány berendeli az orosz nagykövetet és panaszt tesz a vakcina-beszerzés összecsuklása miatt és megfelelő kompenzációt kér az elmaradásért. Illetve Ujhelyi abban is bízik (nem titkolt gúnnyal), hogy a kormányzati “Vakcinainfó” által küldött tájékoztató levelek pedig erről a fennakadásról is beszámolnak majd a regisztrált oltásra váró magyaroknak. Mert így lenne tisztességes. (Egyébként eddig a pillanatig egészen pontosan 1.615 millió uniós oltóanyagot szállítottak le hazánknak!)