Előfizetés

Óriási gyík okozott riadalmat egy thaiföldi szupermarketben (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.07. 22:03

Fotó: ViralPress
Bevásárolni ment a varánusz, mindenki fejvesztve menekült előle.
Videófelvételen is megörökítették azt a jelenetet, amint egy hatalmas gyík élelmiszerek után kutat egy boltban, Bangkok külvárosában, Thaiföldön.

Ezen az látható, amint a körülbelül hat láb hosszú (ez nagyjából 1,80 métert jelent - a szerk.) hüllő az üzlet polcain mászik fel, miközben a személyzet és a vásárlók a pult mögé bújtak. Menet közben levert pár árut, majd megpihent a polc tetején és a nyelvét nyújtogatta. (A képek alapján az országban is előforduló szalagos varánusz egyik példányáról lehet szó - a szerk.) Végül az egyik alkalmazott értesítette a rendőrséget, akik a szakemberek segítségével befogták, majd visszaszállították természetes élőhelyére.  "Csak bementem a boltba, hogy vegyek egy kis ételt, majd megláttam a gyíkot. Italt is kerestem magamnak, de az állat túl közel volt ahhoz a részhez. Mivel veszélyesek - főleg, ha mérgesek - ezért inkább hátrébb mentem, és felvettem a jelenetet a telefonommal" - nyilatkozta az egyik vásárló.  Annak ellenére, hogy nagy pusztítást végzett a hüllő, nem sikerült ennivalót találnia magának. Többen úgy gondolják, a varánusz a hónapokig tartó, száraz, eső nélküli időjárásban nehezen tudott magának a szabadban táplálékhoz jutni, ezért vette útját a szupermarket felé - olvasható a Daily Star cikkében.

Több mint száz civil szervezet követeli: ne fúrjon a MOL az Őrségi Nemzeti Parkban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.07. 15:48

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A nyilatkozatot a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége mellett többek között a Jane Goodall Intézet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország is aláírta.
109 civil szervezet közös nyilatkozatban szólítja fel a MOL olajcéget, hogy álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától – közölte a Greenpeace Magyarország. A közlemény szerint a közös kiállásának az ad aktualitást, hogy a MOL engedélykérelmet nyújtott be szénhidrogén-kút fúrására az Őrségi Nemzeti Park területén. A tervezett beruházás a nemzeti park védett természeti területén, Natura 2000-es területen, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén történne, a civilek szerint ezzel az olajipari vállalat szembe megy az Alaptörvényben rögzítettekkel. Egy új szénhidrogén-kitermelő helyszín nyitása súlyosbítaná a klíma- és ökológiai válságot is, amely tovább rontaná Magyarország jövő nemzedékeinek életfeltételeit. A klíma- és ökológiai válság jelenlegi súlyos helyzetében már nem lenne szabad engedélyezni új, fosszilis energiahordozó lelőhelyek megnyitását. Elemzések szerint a már feltárt földgáz- és kőolajkészletek kitermelése és felhasználása is veszélyezteti a másfél fokos felmelegedési korlátot, azaz a Párizsi Klímamegállapodást. A biológiai sokféleség, a minket is fenntartó élő rendszerek összeomlásának közvetlen veszélye megköveteli, hogy az egyre kevesebb, még természetes területünket megőrizzük – írták.  „Abszurd és felelőtlen a MOLtól, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén egy nemzeti park területén akar új szénhidrogén-kitermelő helyet nyitni. A környezet és az éghajlat további pusztítása helyett a MOLnak a megújulókra való áttérésben kellene élen járnia” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. „Egy szénhidrogén-kitermelő beruházás egyaránt veszélyezteti az éghajlati biztonságot és az ökológiai értékeket. Ezt maga a beruházó MOL által megrendelt előzetes vizsgálati dokumentáció is beismeri és leírja, hogy a tervezett tevékenységnek a zaj-, fény- és porszennyezéstől kezdve, a megnövekvő forgalmon keresztül, egészen a madarak költőhelyének megzavarásáig terjedő veszélyeztető hatásai lennének. Nemzeti parkjainkat azért hoztuk létre, hogy a magyar tájat és benne természeti kincseinket hosszú távon megőrizzük. Minden, ezt a célt veszélyeztető gazdasági tevékenységet itt el kell kerülni” – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. A közös állásfoglaláshoz csatlakozó szervezetek azt várják:
  • a MOL azonnali hatállyal álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától;
  • a Vas Megyei Kormányhivatal a fentiekben megfogalmazott természetvédelmi és klímavédelmi szempontok értelmében utasítsa el az engedélykérelmet, amennyiben a MOL nem vonja vissza a beruházási szándékát;
  • az országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban alkosson törvényt, amely megtiltja nemzeti parki védett természeti területen a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új bányászati kutatás és kitermelés megkezdését.
A nyilatkozatot aláírta többek között a Jane Goodall Intézet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország is. 
Mint megírtuk, a számos állatnak és védett növénynek helyet adó történelmi tájegység lakóit sokkolta, hogy a magyar olajipari cég a település közvetlen közelében tervez próbafúrásokat abban reménykedve, hogy kitermelésre alkalmas földgázt talál. A közelben lakók tiltakozó petíciót indítottak, mert úgy vélik, semmilyen bányászati tevékenységnek nincs „semmi keresnivalója” a fokozottan védett területen. „Az Őrségben már az 50-es évek óta jelen vagyunk szénhidrogén-kitermeléssel” – mondta a Népszavának a MOL szóvivője. Bakos Piroska szerint a területen folytatott kutatásra koncessziójuk van, amit 2017-ben az állam írt ki. Mint mondta, az, hogy a terület fokozottan védett, nem kategorikus tiltást jelent, hanem fokozott figyelmet, óvatosságot követel. A fúrás csak az év meghatározott szakaszában engedélyezett, többek között a fészkelő madarak költésének védelmében. Bakos Piroska szerint nemcsak konzultálni fognak a helyiekkel, de a lakóhelyektől távolabb eső alternatív helyszíneket is keresnek a kutatófúrásra.

Egyelőre ügyetlenek a tojásszerzésben a jegesmedvék, de kénytelenek belejönni

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.07. 13:08

Fotó: FABRICE GUERIN / AFP
Az olvadó jégtáblák arra kényszerítik a sarkvidéki ragadozókat, hogy a fókákon kívül más táplálékot is keressenek. Még nem túl sikeresek a fészekfosztogatásban, de előbb-utóbb belejönnek, ami azonban madárpopulációkat veszélyeztet.
Az olvadó jégtáblák arra kényszerítik a jegesmedvéket, a fókák mellett más táplálékforrást is keressenek. A kacsák és ludak fészkeinek fosztogatásában egyelőre azonban nem túl sikeresek a sarkvidéki ragadozók.      Az, hogy a madártojás is a jegesmedvék étlapján szerepel, már évtizedek óta ismert, korábban azonban inkább csak mendemondák keringtek erről. Néhány éve viszont egyre több ilyen megfigyelést végeznek a kutatók. Benoit Sittler freiburgi biológus és kutatócsoportja 2015 óta végez megfigyeléseket, amelyek szerint Grönland és a Spitzbergák egyes régióiban egyre gyakrabban dézsmálják meg a medvék a libák és kacsák fészkeit. Tavasszal fókákra vadásznak, hogy nyárra elegendő zsírt szedjenek magukra. Mivel azonban a jég, ahonnan vadászataikat indítják, gyorsan olvad, lényegesen lerövidül ez az időszak, ezért arra kényszerülnek, hogy más élelemforrást kutassanak fel. A fókákra specializálódott vadászok számára azonban nem könnyű a „menübővítés” – állapította meg munkatársaival Patrick Jagielski, a kanadai Windsori Egyetem tudósa. Drónokkal megfigyelték, hogyan kutatnak a jegesmedvék pehelyrécék tojásai után a Hudson-öbölben. A képek tanúsága szerint az állatok a költési szezon előrehaladásával egyre kevesebb fészket keresnek fel, és egyre többször választanak üres fészkeket. A tudósok azt feltételezik, hogy a jegesmedvék nem képesek megkülönböztetni az üres és a még tojásokat tartalmazó fészkeket. Azt a helyzetet sem használták ki a ragadozók, ha egy helyen több fészket is találtak, ennek hátterében a szakértők szerint szintén a jegesmedvék tapasztalatlansága állhat. Az, hogy a jegesmedvék nem hatékony tojásvadászok, csak ideiglenes megkönnyebbülést jelenthet a pehelyrécék számára. A kutatók szerint ugyanis egyre ügyesebbek lesznek a fészkek fosztogatásában. „Ha növekszik a pehelyréce-kolóniákban tojásvadászatra induló jegesmedvék száma, az pusztító következményekkel járhat a madárpopulációkra,  és akár hosszú távon meg is semmisítheti ezt a tápanyagforrást” – vélik a tudósok, akik eredményeikről a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban számoltak be.