Előfizetés

Belgiumban biztató a helyzet, de sérülékeny

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.14. 21:04

Fotó: JOHN THYS / AFP
Miközben valamelyest csökken a fertőzések száma, az intenzív osztályon ápoltak száma viszont lassan elérheti az ezret.
Belgiumban a járványhelyzet “biztatóan alakul, de sérülékeny”, állítja Steven Van Gucht virológus, az országos válságközpont szóvivője. Miközben valamelyest csökken a fertőzések száma, az intenzív osztályon ápoltak száma viszont lassan elérheti az ezret, ami intő jel a szakemberek számára. A németalföldi országban a járvány kezdete óta 23 566-an hunytak el, 43 százalékuk idősotthon lakója volt. A legtöbb halálos áldozatot - valamivel több, mint 12 ezer embert - a 85 év fölötti korosztályból szedte a Covid-19. A belga hatóságok nem csak azokat számítják a koronavírus áldozatai közé, akik teszttel bizonyíthatóan megfertőződtek, hanem azokat is, akik valószínűleg koronavírus miatt hunytak el. Az országban tavaly március óta több mint 930 ezren kapták el a fertőzést, és összesen 66,435 beteget ápoltak kórházban. Jelenleg 3127 az egészségügyi intézményekben ellátottak száma. A legfrissebb adatok szerint naponta átlagosan 3500-an fertőződnek meg a Covid-19-cel, 257-en kerülnek kórházba és 43-an halnak meg. A fertőzések száma csökken, a kórházi felvételeké stagnál az előző héthez képest, a halálos áldozatoké valamelyest emelkedik. Intenzív osztályon 945 személyt ápolnak, 6 százalékkal többet, mint a múlt héten. Ez rekordszám a járvány harmadik hullámában. A vírussal megfertőzött páciensek számára fenntartott 1993 ágy 47 százaléka foglalt. Belgiumban kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott védőoltásokat adják be: a Pfizert, a Modernát, az AstraZenecát és a Johnson&Johnson készítményét. A következő négy hétben csak az 55 éven felüli korosztálynak kínálnak AstraZenecát, a Johnson&Johnson vakcinájára pedig egyelőre várni kell. Eddig kis híján kétmillióan kaptak oltást, ami a teljes lakosság 16,76 százaléka. 631,448 személy (5,5 százalék) teljesen beoltott. A járvány harmadik hulláma miatt életbe léptetett korlátozásokat a kormány fokozatosan kívánja enyhíteni.

Bocsánatot kértek von der Leyentől a kanapébotrány miatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.14. 20:57

Fotó: - / AFP
Az Európai Tanács elnöke beismerte, udvariatlan volt.
Az Európai Parlament (EP) elnökéből és frakcióvezetőkből álló, az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Értekezletének brüsszeli tanácskozásán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bocsánatot kért Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől a múlt héten Ankarában elkövetett udvariatlansága miatt

- derült ki az ülés részleteit ismerő uniós források beszámolójából szerdán az MTI szerint.

Az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen április 6-án közösen tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. A találkozó kezdetekor kiderült, hogy csak két fő részére készítettek ki karosszéket, amelyeken Erdogan és Michel foglalt helyet, miközben az EB elnökének csak egy távolabbi díványon jutott hely. A kanapébotrányként elhíresült eset szóba került a szerdai európai parlamenti tanácskozáson is. Michel bocsánatot kért a "durva udvariatlanság" miatt, amit azzal követett el, hogy nem reagált a helyzetre és nem kért még egy széket Von der Leyen számára.
Michel az uniós bizottság elnöke mellett bocsánatot kért minden nőtől, akit esetleg megbánthatott udvariatlanságával. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács elnöke azt, hogy nem állt fel azonnal, azzal magyarázta, nem kívánta elrontani az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok és az együttműködés javítását célzó "rendkívül fontos, hosszú időn át előkészített találkozót".

Von der Leyen a "számára kellemetlen helyzettel" összefüggésben közölte: az eset nem ismétlődhet meg, az uniós intézmények elnökeit egyforma szinten kell kezelni. Az uniós intézmények dokumentum előkészítését kezdték meg, ami világos iránymutatásokat tartalmaz majd arra vonatkozóan, hogy a jövőbeni utazások során milyen protokollnak kell érvényesülnie olyan esetekben, amikor az Európai Uniót az intézményi vezetők közül többen képviselik - közölte. Az Európai Tanács elnökét számos bírálat érte az Európai Bizottság elnökével, Ursula Von der Leyennel szembeni "tiszteletlen viselkedése" miatt. Többen lemondásra szólították fel, nőcsoportok aláírásgyűjtést szerveztek azzal vádolva Michelt, hogy hozzáállása meggondolatlan volt, amely káros az Európai Unió valamennyi polgárára nézve, és rossz képet fest Európáról.

Sorsukra hagyják az afgánokat

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.14. 20:55

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Joe Biden szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok lezárja történetének eddigi leghosszabb háborúját, az afganisztáni konfliktust.
Az amerikai elnök megvalósítja az elődje, Donald Trump által is beharangozott kivonulást, néhány apró, ám mégis lényeges különbséggel. Nem elhanyagolható például, hogy a csapatkivonásokat a NATO-szövetségekkel koordináltan hajták végre. Szintén fontos eltérés, hogy a kivonulás szeptember 11-ig tart, vagyis a jelenlegi kormányzat nem kívánja teljesíteni a május elsejei határidőt, amelyet az előző adminisztráció vállalt az iszlamista tálibokkal tavaly megkötött dohai békeszerződésben. A menetrendtől való eltérés azonban kockázatot rejt magában: a tálibok előzőleg azzal fenyegettek, hogy ez esetben újrakezdik a külföldi erők elleni támadásokat. Biden mindazonáltal csak rossz alternatívák közül választhatott, lehetetlen helyzetet örökölt meg: a több sebből vérző Trump-féle békeszerződés és az elmúlt két évtized stabilizációs törekvéseinek kudarca szűk mozgásteret hagytak neki. Tehette volna azt, hogy Barack Obama nyomdokait követve átmenetileg fokozza a katonai jelenletét Afganisztánban, ám Obama alelnökeként első kézből láthatta, hogy a százezer fősre duzzasztott amerikai kontingens sem volt képes tartósan rendet teremteni. Biden a diplomáciával megpróbálkozott, de az zsákutcának bizonyult. Washington minden igyekezete ellenére sem sikerült előremozdítani az afgán kormány és a tálibok közötti, megrekedt béketárgyalásokat. A március közepi, regionális hatalmak bevonásával megtartott moszkvai békekonferencia semmiféle áttörést nem hozott, az pedig kétséges, hogy egyáltalán létrejön-e az eredetileg április közepére kitűzött isztambuli magas szintű találkozó a szembenálló felek között. Mindez azt jelenti, hogy a kivonulás legnagyobb vesztesei az afgán civilek, akik hiteles békefolyamat híján csak az erőszak további fokozódására számíthatnak. Érhetőek ugyanakkor az amerikai szempontok is. Washington az elmúlt 20 évben súlyos dollármilliárdok és véráldozatok árán sem volt képes biztonságos országgá tenni Afganisztánt, Biden úgy érezheti, hogy jobban jár, ha átcsoportosítja az erőforrásokat a nemzeti érdekkel jobban összhangban lévő célok megvalósítására - például Kína vagy Oroszország elrettentésére.