Előfizetés

Orbán: június elején kint leszünk a vízből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.16. 07:42

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
A miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában kijelentette, minden igazolása ellenére alaposan megvizsgálják a Janssen vakcináját, mert riasztó hírek érkeznek róla.
Az óvatosság és a fokozatosság miatt döntöttek úgy, hogy csak az alsó tagozatos tanulók mennek vissza az iskolába

- mondta el Orbán Viktor péntek reggel az állami rádióban. Hozzátette, a nyitásról szóló döntésnél fontos szerepet játszottak a bölcsődei tapasztalatok, ugyanis az utóbbi napokban egyre többen vitték be gyermeküket az intézményekbe. Jelezte, az iskolák újraindítása nehéz, mert a közvélemény mindig megosztott a kérdésben. Amiatt húzták meg az alsó tagozatnál a határt, mivel ott még nem bontják az osztályokat és a szülők tudnak felmentést kérni az igazgatótól, hogy ne kelljen a gyereküknek bemennie. Hozzátette, a tanárok közül kevesebben regisztráltak oltásra, mint amire ő maga számított, de akik erre igényt tartottak, beoltották.   A miniszterelnök ismertette a friss járványügyi adatokat is. Eszerint ma reggelre 241 halálos áldozatot követelt a vírus, 9459 új fertőzöttet regisztráltak. Úgy számolt, pillanatokon belül átlépjük azt a küszöböt, amikor már többen lesznek azok, akik védettek. Ígérete szerint a következő hat hét lesz a döntő, mivel akkor meg fogják duplázni a beoltottak számát.   
A kormányfő jelezte, lehet választani az oltások közül, ezzel a kijelentéssel egy hosszas vita végére tett pontot.

Orbán Viktor arról is beszélt, a Janssen vakcináját megvizsgálják, nem fogadják el automatikusan a vakcina igazolását, mert riasztó hírek érkeznek róla. Fontos lépésnek nevezte, hogy a 60 év feletti regisztráltakat sikerül beoltani, s bár itt kis lemaradásban vannak, de ennek csak technikai okai vannak. Megjegyezte, terjed egy tévhit az emberek között, miszerint ha kialakul a tömeges immunitás, akkor nem kell felvenni az oltást. Ezt hibás megközelítésnek nevezte.   "Aki azt hiszi, hogy megúszhatja oltás nélkül a vírust, az téved, a vakcina életet ment" - közölte a miniszterelnök, hozzátéve: ha valami bizonytalansága van valakinek az oltással kapcsolatban, az forduljon a háziorvosához, mert ők „mindent tudnak” és segítenek. Orbán Viktor az interjúban szokás szerint kitért az ellenzék ekézésére, szerinte a baloldal nem tudja legyűrni a hataloméhségét. Állítása szerint olyan baloldalt még egyetlen országban sem látott, amely hol nyíltan, hol burkoltan az emberek életét kockáztatta egy világjárványban. Hangsúlyozta, a kormány életeket ment és most ez a fontos, nem pedig a politika.    
„Eszement dolgokat tapasztalok, le vagyok sújtva azon, amit a baloldaltól látok”

- fűzte hozzá, majd elmondta, próbálja visszafogni azokat a képviselőket, akik szeretnék az oltásellenességet büntetőjogi szintre emelni. Egy ilyen javaslatot ő maga sem támogatna.  Közölte, azért szaporodtak el az oltásellenes hangok, mert a következő hat hét kulcsidőszak lesz, a világ élmezőnyébe tartozhatunk a vírusból való kilábalás terén. "Júniusra kint lehetünk a vízből" - összegzett.

Kásler főtanácsadója véleményeztetné Zacher Gábor nyilatkozatát

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.16. 07:00

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Etikai állásfoglalást kért Zacher Gábor néhány nappal ezelőtti, a Szabad Európa rádiónak adott nyilatkozatával kapcsolatban Kásler Miklós miniszter szakmai tanácsadó testületének elnöke.
Kollár Lajos professzor a szaktárca emailcíméről küldött üzenetében mintegy 63 szakmai tagozat vezetőjétől azt kérte: ítéljék meg, hogy etikailag helyes-e, amit Zacher Gábor a rádióban mondott. A riportban a sürgősségi orvos egyebek mellett arról beszélt: már nem számolja, hogy naponta hány embert rak lélegeztetőgépre. A tubus behelyezése előtt sok embernek az az utolsó mondata: de ugye meggyógyulok? Mint mondta: nem szokása felelőtlen ígéreteket tenni, és itt utalt Orbán Viktor korábbi szavaira az esetlegesen megbetegedők meggyógyításáról. Ő csak azt szokta mondani a betegeknek, hogy mindent meg fognak tenni a túlélésükért. A kormányfőre utalva még azt is hozzátette: „Számoljon el azzal a lassan 22 ezer halottal, aki Magyarországon belehalt ebbe a járványba.” Az interjúban szó esett a sajtó korlátozásáról, illetve a Bergamo-dilemmáról is. Zacher Gábor szerint, ha nem is rendszeresen, de az orvosok olykor szembekerülnek a „Bergamo-dilemmával”, azaz választaniuk kell, hogy kit rakjanak lélegeztetőgépre. Náluk a hatvani kórházban is volt egy-egy ilyen eset, és a kollégáitól is hallott olyanról, hogy ha nincsen szabad lélegeztetőgép, akkor az jut hozzá, akinek jobb a túlélési esélye. Beszélt arról is: nagy baj, hogy a sajtó nem tudósíthat a kórházakból, és Orbán Viktor megelőlegezi nekik azt, hogy az ott készült riportokban „biztos kamu lenne”. Szerinte fontos lenne, hogy az emberek tudják és lássák, hogy milyen ez a betegség, és hogy néz ki a járvány, nem csak Müller Cecília vagy Gulyás Gergely tolmácsolásából, mert az nem mindig a valóságról szól. A tanácsadó testület elnökének a bevezetőben említett kérése azért is szokatlan, mert az általa megszólított szakmai tagozatoknak nincsen jogosítványa, illetve feladata ilyen ügyben eljárni. Kollár Lajos nem a kormánytól független Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságához fordult, hanem a miniszter tanácsadó testületének tárcától függő tagjaira próbált nyomást gyakorolni. Lapunk úgy tudja: több szakmai tagozat vezetője a kérést elhárította azzal, hogy nem az ő feladatuk etikai ügyekben megnyilvánulni. Kérdeztük a szaktárcát, és magát Kollár Lajost is, mi indokolta, hogy a szakmai kollégiumoktól kérjenek véleményt Zacher Gábor nyilatkozatának orvosetikai helyességéről? Választ nem kaptunk. Megkerestük Zacher Gábort is, aki lapunknak csak annyit mondott: van tudomása a levélről, de nincs mondanivalója az ügyről. Zacher Gábor nem először megy szembe a kormánypropagandával. Emlékezetes, hogy 2018 nyarán a Honvédkórház sürgősségi osztályának éléről távozott, miután munkaadói a nyilvánosság előtt „szépítették” az ott kialakult helyzetet. Mint arról akkor a Népszava elsőként beszámolt, a Honvédkórház sürgősségi osztályán orvosok tucatjai mondták fel a túlmunkaszerződéseiket, miután a menedzsment egyik hónapról a másikra megvonta az önkéntes túlmunkáért járó juttatásukat. Az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Lapunk cikkére a Honvédelmi Minisztérium még aznap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Az osztályt akkor Zacher Gábor vezette, aki másnap beadta felmondását. Döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette. Mint azt akkor mondta: „Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam.”

Hat évtizede nem csökkent ennyire a várható élettartam

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A 2019-es adatokhoz képest átlagosan 0,8 hónappal él kevesebbet egy 2020-ban megszületett magyar ember.
Utoljára 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében – derül ki az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az uniós statisztikai hivatal március 30-án közölte oldalán a 2020. évi előzetes adatokat az egyes tagországok születéskor várható élettartamáról. Mint kiderült, a legtöbb országban jelentősen romlottak az emberek életkilátásai. –  A születéskor várható élettartam egy összegző halálozási mutató, a szám lényegében úgy értelmezhető, hogy ha a vizsgált év halálozási jellemzői nem változnának a következő száz évben – ilyen persze nem történik meg –, akkor milyen élethosszra számíthat egy újszülött, jelen esetben 2020-ban – mondta lapunknak Kovács Katalin szociológus, demográfus. Mindössze néhány országban, Dániában, Norvégiában és Finnországban volt minimális javulás a mutatókban. Kovács szerint ezekben az országokban jobban is sikerült a járványkezelés, mint Európa többi államában: ahol jobban elszabadult a járvány, ott jobban romlottak az életkilátások is.  A koronavírust 2020-ban híresen megszenvedő európai országokban, így Olaszországban 1,2 évvel, Spanyolországban 1,6 évvel, Belgiumban 1,2 évvel, valamint Csehországban 0,9 évvel csökkent a várható élettartam, de a szomorú listát – az egyébként erősen öregedő társadalmú – Liechtenstein vezeti 2,4 éves csökkenéssel. Magyarországon átlagosan 75,7 évre, 2019-hez képest 0,8 évvel csökkent a várható élettartam. Nemek szerinti bontásban a férfiak mutatója 0,8, a nőké 0,6 évvel csökkent, előbbi 72,3 évre, utóbbi 79,1 évre. Magyarország a csökkenés mértékéről szóló összesített lista 12. helyén, a középmezőnyben foglal helyet. Uniós összevetésben hazánk maradt a sereghajtók között, mindössze Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük a várható életévek számában. Az említett adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy évtizedes távlatokban minden országban, így Magyarországon is növekszik a születéskor várható élettartam. 1989-ben 65,4 év volt a férfiak, 73,8 év a nők várható élethossza, azóta jelentősen javultak a magyar életkilátások. Legfeljebb néhány évente fordult elő egy-három tizedes csökkenés, tehát a tavalyi visszaesés mértéke erősen eltér a megszokottaktól. A már említett 1962-es csökkenésen kívül a férfiak életkilátásainál voltak nagyobb kilengések, de azok is mind a 2020-as mérték alatt maradtak: 1967-ben 0,59 évet, 1980-ban 0,67 évet, a 89-es rendszerváltás évében pedig 0,72 évet csökkent a férfiak születéskor várható élettartama. Hasonló mértékű kilengések a nőknél még ritkábbak voltak. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyik hasonló témájú friss publikációja szerint a várható élettartam a járvány utáni években olyan gyorsan visszaállhat a korábbi szintre, amilyen gyorsan visszaesett. Kovács Katalin ebben óvatosságra int, mert egyelőre nem ismertek a koronavírus hosszútávú egészségi hatásai, a járványhelyzet alatt elmaradt egyéb betegségek kezelése, valamint a válság gazdasági hatásai is kihatással lehetnek az emberek egészségére. 

Évekkel eltolódott a házasságkötés és a gyermekszülés

A nők első házasságkötésének átlagos életkora több mint nyolc évvel, az első gyermekszülés időpontja 5,8 évvel tolódott ki a rendszerváltás óta, ami természetesen azzal jár, hogy az előző generáció is később válik nagyszülővé. A változás dinamikus, 2004-ben az 50-60 közötti korosztály felének már volt unokája, 2016-ban azonban már csak 42 százalékának. A nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan azt várhatnánk, hogy a dolgozó nagymamák kevesebb időt és energiát tudnak az unokákra fordítani, de épp fordítva történik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa „A nagyszülők gyermekgondozási tevékenysége Magyarországon” címet viselő összegzésében az áll, hogy a napi gyakorlatban az 50-59 éves, még aktív korosztály segít a legtöbbet a gyerekeinek a kicsik ellátásában. A szociológus 60-69 év közé teszi a nagyszülőség „aranykorát”, mert ebben az életszakaszban már csak a korosztály 27 százalékának nincs unokája. Az évek múlásával aztán egyre fontosabb tényezővé válik a nagyszülő egészségi állapota, 70 fölött egyrészt a betegségek miatt esik vissza az unokákra fordított idő, másrészt iskolás korban már kevesebb gondoskodásra szorulnak a gyerekek is. Amikor a segítséget igénylő szülők oldaláról közelít a kérdéshez, azt mondja ki a tanulmány szerzője, hogy a gyermekes családok tíz százaléka él együtt a szüleivel, a fennmaradó 90 százalék felének rendszeresen segítenek, másik fele azonban nem számíthat a nagyszülői támogatásra. Bármilyen meglepő, a gondoskodás szempontjából meghatározó a szülők és a nagyszülők párkapcsolatának állása és az iskolázottságuk is. Az egyszülős családok élnek együtt leggyakrabban a nagyszülőkkel, de a tartósan együtt élő párok számíthatnak a legtöbb támogatásra, különösen, ha a nagyszülők is együtt élték le az életüket. A legkevesebb segítséget a mozaikcsaládok kapják, ahol a szülők előző kapcsolataiból származó gyerekek együtt élnek a közös gyerekkel vagy gyerekekkel. Ezeknél a családformáknál általában az apa szülei lépnek, vagy rekesztődnek ki a szorosabb kapcsolattartásból. Az iskolázottság vizsgálata pedig azért lényeges, mert az alapfokú végzettségű szülők kapják a legkevesebb támogatást, s a diplomások a legtöbbet. A Monostori Judit által idézett felmérések egyértelműen igazolták azt a hétköznapi megfigyelést, hogy az anyai nagyszülők, különösen a nagymama sokkal többet segít, mint az apa szülei. A második helyen az apai nagymamák állnak, majd az anyai nagypapa következik, jócskán lemaradva. Azt mutatják az adatok, hogy egy gyerekkel még elboldogulnak a szülők, de kettővel vagy többel már nem. A bölcsődék és óvodák nem alkalmazkodnak a dolgozó szülők igényeihez, így a legkisebbeket sokszor a nagyszülők viszik haza, minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál gyakrabban. Összességében tehát elmondható, hogy kevés gyerek születik ugyan Magyarországon, de többnyire a második vagy további gyerekekről mondanak le a szülők. Így az idősödő korosztály nagy valószínűséggel nagyszülővé válik, csak kevesebb unokával, mint a korábbi generációk.  

Kitekintés

Svédországban, Dániában, Franciaországban vagy Lengyelországban a nagyszülők 40 százalékának minimum öt unokája van, míg Magyarországon alig haladja meg a 20 százalékot ez az arány. Hozzánk hasonlóan alacsony gyerekszámot mérnek Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovéniában. 

Kapcsolati hullámok

A járványhelyzetben gyorsan megváltoznak a kötődések a nagyszülő és az unokák között – értékelte az elmúlt hónapokat lapunknak egy gyerekpszichológus. A szakember szerint mindkét fél megsínyli a fizikai találkozások elmaradását. Egy óvodás vagy kisiskolás unoka ellátása, felügyelete komoly fizikai és szellemi aktivitást igényel az idősek részéről, ami inspiráló, más területeken is dinamikusabbá teszi őket. Ha elmaradnak ezek a találkozások, az lelassítja az idős embereket. Az a gyerekek fejlődését segíti, ha a nagyszülőkkel együtt töltött időben megismerik a családi hagyományokat. A pszichológus szerint ugyanakkor ezt a részét a találkozásoknak pótolhatják a digitális eszközök, ha az idősek is felismerik: az unokáik kedvéért érdemes kilépni a megszokásból, érdemes megtanulni az új kommunikációs eszközök használatát.