Előfizetés

Angela Merkel megkapta az első oltást

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.16. 16:34

Fotó: ANNEGRET HILSE / AFP
A német kancellárnak az AstraZeneca vakcináját adták be.
Megkapta az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás első adagját pénteken Berlinben Angela Merkel. A német kancellárnak az AstraZeneca vakcináját adták be. A 66 éves kereszténydemokrata (CDU) politikus a berlini tartományi kormány által szervezett helyi oltási kampány ütemtervének megfelelően kapott lehetőséget az ingyenes és önkéntes védőoltásra. A fővárosi kampányban a napokban kezdték el a 60 feletti korosztály oltását, az előírások szerint valamennyien az AstraZeneca svéd gyógyszeripari óriáscég és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagából kapnak. Ezt a vakcinát egy nagyon ritka, de nagyon súlyos mellékhatás, az agyi trombózis miatt csakis 60 felettiek kaphatják Németországban. Steffen Seibert kormányszóvivő közleménye szerint Angela Merkel az oltás alkalmából tett nyilatkozatában köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vesz a kampányban, és azoknak is, akik beoltatják magukat. Kiemelte, hogy "az oltás a megoldás" a járványra. Ugyancsak pénteken kapta meg az első adagot Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter. A 62 éves szociáldemokrata (SPD) politikusnak szintén AstraZeneca-vakcinát adtak be. A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő SPD kancellárjelöltje az ebből az alkalomból írt Twitter-bejegyzésében kiemelte: "minden egyes oltással közelebb vagyunk ahhoz az időponthoz, amikor elmondhatjuk, hogy legyőztük a koronavírus-járványt". Németországban egyelőre az AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. Naponta 500-700 ezer oltást adnak be. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint csütörtökig a lakosság 6,4 százaléka - 5 350 247 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyik oltóanyagból. Legalább egy adagot 15 393 858 ember, a lakosság 18,5 százaléka kapott.

Nyolc embert agyonlőtt és többeket megsebesített egy fegyveres Indianapolisban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.16. 16:03

Fotó: JEFF DEAN / AFP
Az elkövető végzett magával.
Egy fegyveres nyolc embert lőtt agyon és többeket megsebesített az egyesült államokbeli Indianapolisban, a FedEx gyorsposta-szolgáltató vállalat telepén, az elkövető később végzett magával - közölték pénteken a helyi hatóságok. Az eset még előző nap, késő este történt az indianapolisi nemzetközi repülőtér közelében lévő létesítményben. Genae Cook rendőrségi szóvivő elmondta, hogy négy embert szállítottak lőtt sebekkel kórházba, egyikük kritikus állapotban van. Két másik személy sérüléseit a telepen látták el a mentősök. A lövöldözőt egyelőre még nem azonosították, még folynak a kihallgatások, továbbá az információk begyűjtése. Cook szerint túl korai lenne megmondani, hogy a lövöldöző a létesítmény alkalmazottja volt-e. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a rendőrséget nem sokkal este 11 óra után riasztották a helyszínre, ahol heves lövöldözés folyt. A fegyveres később öngyilkos lett. "Még mindig próbáljuk kideríteni a történteket, és az azt kiváltó okokat" - tette hozzá a nyilatkozó.
'Mass casualty' shooting in US city of Indianapolis, gunman dead: police
Fotó: JEFF DEAN / AFP
A FedEx közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal, és igyekszik minél több információt szolgáltatni. Egy helyi tévécsatorna, a WTHR-Tv arról számolt be, hogy a telepen dolgozók hozzátartozói egy helyi szállodában gyűltek össze, ahol várják a hírt a szeretteikről. Néhányan azt mondták, hogy az alkalmazottak nem tarthatják maguknál a telefonjukat, amíg a létesítményben dolgoznak. Ez a körülmény akadályozta azt, hogy azonnal értesítsék a hatóságokat. Egy szemtanú, aki a létesítményben dolgozik azt mondta, több lövést hallott. Ezután megpillantott egy lövöldöző férfit, akinél valamilyen géppisztoly vagy automata fegyver volt. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több lövöldözéses eset volt. Március 17-én nyolc embert lőttek agyon Georgia állam három masszázsszalonjában. Hat nappal később tíz ember vesztette életét egy áruházi fegyveres incidensben Colorado államban. Az eset a Denvertől mintegy 45 kilométerre északnyugatra lévő Boulderben történt.
'Mass casualty' shooting in US city of Indianapolis, gunman dead: police
Fotó: JEFF DEAN / AFP

Mit remél a NATO-tól Ukrajna

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2021.04.16. 09:30

Nem hinném, hogy van olyan tárgyilagos külpolitikai elemző, aki el tudja ma képzelni Ukrajnát a NATO tagjaként.
Moszkva ezt olyan provokációnak tekintené, amit nagy valószínűséggel megtorpedózna, mielőtt az egyáltalán a megvalósításig eljutna. Márpedig újabban minden zeng az ukrán NATO tagság lehetséges voltáról. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április elején felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aggodalmát fejezve ki az orosz haderők növekvő aktivitása miatt. Nemcsak Ukrajna szuverenitása mellett állt ki, de hangsúlyozta a szoros partnerséget is a katonai szövetséggel. Zelenszkij erre válaszul a háború befejezésének egyetlen útját Ukrajna NATO-csatlakozásában jelölte meg. Sürgette, hogy országa kapja meg a NATO tagsági cselekvési tervet, amely pontosan meghatározza az ország felvételének menetrendjét. Kijev igyekszik minél több országot bevonni a konfliktusba, hogy megkerülhetetlen szövetségesekre tegyen szert. Sem a NATO-ban, sem a Fehér Házban, de az Európai Unió vezető testületeiben sem ülnek azonban olyan politikusok, akik azt hinnék, hogy a mély politikai, gazdasági, vezetési válsággal, mérhetetlen korrupcióval, a kisebbségek jogait sértő gyakorlattal viaskodó Ukrajna ebben az állapotában alkalmas lenne bármiféle csatlakozásra. Az olyannyira sürgetett reformok, például az ukrán biztonsági és katonai ágazatban, fényévekre vannak a megvalósítástól. Az ország működőképességének minimális feltételei sem adottak. A rokonszenv-megnyilvánulásokat óvatos nyugati nyilatkozatok kísérik, amelyek figyelmeztetnek arra, hogy a NATO-csatlakozás felvetése nem időszerű. Az Egyesült Államok és Oroszország egymást provokálva igyekszik terepet nyerni a térségben, de egyikük sem vállalna fel egy olyan katonai összecsapást, amely a harmadik világháborúba torkollna. Mire jó akkor egy olyan kép felvázolása, amely szinte már benn látatja Ukrajnát a szövetségben?
Az oroszok álláspontját beszédesen tükrözi Pjotr Akopovnak a RIANovosztyi honlapon közzétett terjedelmes elemzése, amely igen sajátos módon közelíti meg a témát. Akopov kerek perec kijelenti, hogy Ukrajna nem válhat a NATO tagjává, egyszerűen azért nem, mert Ukrajna a történelmi Oroszország része. Márpedig erről az orosz államisághoz tartozó, geopolitikailag is idetartozó területről soha nem mond le Moszkva. Az ideiglenes leválás elképzelhető, az atlantizáció azonban nem, írta az elemző. A Nyugat a messze vezető történelmi és stratégiai döntéssel Oroszországot ellenségévé tenné, és ennek kellene alávetnie ezután minden lépését. Ehhez nem partner a nyugati elit, leszámítva néhány fanatikust. Az Európai Unió Ukrajna kedvéért nem mondhat le a legnagyobb szomszédjával, Oroszországgal való kapcsolatairól, nincs is ilyen szándéka. Marad a remény, hogy egy meggyengült Oroszországgal könnyebb lesz a dolga. Mindennek a felismerése elkerülhetővé teszi a katonai konfliktusokat? Számos jel utal arra, hogy nem. Miközben a legfelső körökben igyekeznek pontosan meghúzni a konfrontáció határait, a szinte naponta szervezett erődemonstrációk nem feltétlenül a bemért és még megengedett határok között mozognak. Annyi hadgyakorlat, katonai erődemonstráció zajlik, annyi katonát vonnak be a manőverekbe, hogy szinte lehetetlen mindent és mindenkit kordában tartani. Komoly fenyegetésként élik meg Kijevben a Nyugat 2021 elnevezésű eredetileg őszre tervezett orosz hadgyakorlatot, amely máris az orosz haderő nagymértékű jelenlétével párosul Ukrajna észak-keleti határai, a Donyec-medencei szakadár terület közelében és a Krím-félszigeten. Orosz nehézfegyverzetet szállítanak az ukrán határhoz, fegyveres konvojok vonultak az elcsatolt Krím-félszigetre vezető hídon. Ukrán források szerint az amerikai fegyveres erők európai parancsnoksága a legmagasabb készültségi szintet rendelte el csapatainál. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette: megkezdődött a fegyveres erők harckészültségének tervezett ellenőrzése. Csak áprilisban több mint 4000 gyakorlatot tartanak az összes katonai körzetben a messzi északon éppen úgy, mint a Kurili-szigeteken vagy Kamcsatkán. Nyugati elemzők csak találgatják, mennyi ebben az erődemonstráció, a kardcsörtetés és a valódi támadó szándék. Washington eközben fegyverekkel látja el és kiképezi az ukrán hadsereget. 125 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be március elején. Páncéltörő és az éjszakai látást segítő eszközökhöz, tüzérségi egységeket bemérő radarokhoz segítette hozzá Ukrajnát. Közös hadgyakorlatra is készül vele.  S akkor még nem szóltunk a Fekete-tengeren zajló rendszeres erődemonstrációkról. 2400 katona, 18 hadihajó,10 repülőgép és helikopter volt hivatott demonstrálni márciusban a román haditengerészet szervezésében a NATO eltökéltségét egy kirobbanó konfliktus esetén. Nem maradt el az orosz válasz sem: beélesítették az orosz Fekete-tengeri flotta hajóit, a part menti rakétarendszereket. Sikerült is az Egyesült Államokat, Bulgáriát, Görögországot, Kanadát, Hollandiát, Romániát, Törökországot, Grúziát, Ukrajnát, másfelől pedig Oroszországot egy robbanásveszélyes katlanba terelni. Megannyi jele annak, hogy van mitől tartania Oroszországnak is, a NATO-nak is, és mindazoknak, akik már felednék a hidegháborús idők kockázatos éveit.