Előfizetés

Közel a pénzesőhöz - készülnek a helyreállítási programok

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.19. 08:45

Fotó: DURSUN AYDEMIR / AFP
Két héten belül befutnak Brüsszelbe a tagállamok helyreállítási programjai, de már látszik, lesznek késők is.
Célegyenesbe fordult az Európai Unió 750 milliárd eurós (folyó áron: 800 milliárdos) járványügyi alapjáért zajló versenyfutás. A tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak részletes terveiket arról, hogyan kívánják elkölteni a pénzügyi eszköz oroszlánrészét kitevő helyreállítási alapból érkező támogatásokat, illetve hiteleket. 
Magyarországnak ebből a borítékból csaknem 5900 milliárd forint jár 2021-2026 között.

Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős bizottsági alelnök a múlt héten sejtetni engedte, hogy nem minden ország fog elkészülni a határidőre, de néhány hetes csúszás még belefér: “Ha kell, inkább dolgozzanak még egy-két hetet a terveiken, minthogy ragaszkodjanak a kitűzött dátumhoz”. João Leão portugál pénzügyminiszter - aki ebben a félévben az EU27-ek gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának soros elnöke - a tárcavezetők pénteki ülése után azt mondta, hogy a nemzeti tervek túlnyomó része alapos, és például a görög, a francia, a spanyol és a portugál benyújtásra kész. Bizottsági tisztségviselők az eddig megismert munkadokumentumok alapján azt állítják, hogy a tagállamok inkább befektetésekre, és kevésbé reformokra költenének, holott az új támogatási eszköz a gazdaság korszerűsítésére is szolgál, nem pusztán a pandémia előtti állapot helyreállítására. Az Európai Bizottságnak a kézhez vételtől számított két hónapon belül véleményeznie kell a programokat, hogy megfelelnek-e a közösen jóváhagyott szempontoknak és feltételeknek. Ez még akkor sem lesz könnyű feladat, ha a dokumentumok nem egyszerre érkeznek be a brüsszeli hivatalba, hiszen a görög 2000 oldalas, az olasz 600… Kedvező minősítés esetén a nemzeti tervek a döntéshozó pénzügyminiszteri tanács elé kerülnek, amely négy héten belül kimondja az utolsó szót. Ha minden jól megy, az első részletek már augusztusban megérkezhetnek a fővárosokba. Idén a tagállamok a számukra megjelölt keret 13 százalékát hívhatják le.
A pénzesőt azonban hitelfelvételnek kell megelőznie, mivel az Európai Unió a tőkepiacokról teremti elő a 750 milliárdot.

Az elképzelések szerint már júliusban megtörténhet az első kötvénykibocsátás, ha addig az EU27-ek ratifikálják az EU bevételi plafonjának megemeléséről szóló határozatot. Eddig 17 ország hagyta jóvá a jogszabályt, Magyarországon az Országgyűlés már általános vitát folytatott róla, de a német alkotmánybíróság és a lengyel koalíciós vita megakaszthatja a folyamatot. A karlsruhei testületnek - állampolgári beadvány nyomán - azt kell tisztáznia, hogy az uniós adósságkibocsátás nincs-e ellentétben a német alkotmánnyal, amely a parlamentre ruházza az adófizetők pénzével gazdálkodó kincstár demokratikus ellenőrzését. A varsói kormánypártok pedig azon vitatkoznak, hogy felvállalhatja-e Lengyelország más tagországok tartozásának a visszafizetését. Brüsszelben egyelőre nem izgulnak a ratifikációs folyamat elhúzódása miatt, Johannes Hahn költségvetési biztos a múlt héten optimistán nyilatkozott a júliusi hitelfelvétel lehetőségéről. 

Csökkent a háztartási energiafogyasztás

M. I.
Publikálás dátuma
2021.04.19. 08:30

Fotó: SHUTTERSTOCK
Tavalyelőtt fűtésre kevesebb, világításra-elektromos készülékekre viszont több energiát használt a lakosság.
Tavalyelőtt 237,7 petajoule-ra (PJ) rúgott a háztartások végső energiafelhasználása – tette közzé pénteken a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ez 2018-hoz képest 2,4 százalékos csökkenés – számítottuk ki a KSH-nál fellelhető korábbi adatok alapján. A 2019-es felhasználás háromnegyedét fűtésre fordítottuk, ami egy év alatt négy százalékos csökkenés. A jelenséget a hatóság a melegebb időjárással indokolja. A 11 százalékos súlyt képviselő világítás és elektromoskészülék-használat viszont közel három százalékkal bővült. Bár a hűtési cél még mindig nem éri el az egy százalékot, mennyisége egy év alatt megkétszereződött. A melegvíz-előállítás körülbelül 13, a főzés pedig mintegy 5 százalékot kitevő mennyisége alig változik. A különböző energiafajtákból a lakosság 49 százalékban földgázt, 23 százalékban megújulókat, 18 százalékban áramot, 8 százalékban pedig távhőt használt fel. Az Eurostat szerint 2019-ben Magyarország teljes végső energiafelhasználása fél százalékos emelkedéssel 779 PJ-ra rúgott. Ez a fogyasztók számára ténylegesen átadott mennyiséget jelöli. Szintén fontos mutató a termelésre felhasznált forrásokat összesítő, tavalyelőtt másfél százalékos csökkenést mutató úgynevezett primer energiafelhasználás. Ennek értéke jellemzően a végső közel másfélszerese. Vagyis a nyersanyagtól a fogyasztókig az energia mintegy harmada elvész (illetve átalakul).

Háztartások végső energiafelhasználása (PJ)

2015          249,6 2016          257,8 2017          263,6 2018          243,6 2019          237,7 Forrás: Ksh.hu, MEKH  

361,38 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon a péntek esti szintekkel összevetve.
Az euró reggel hétkor 361,38 forinton állt, alig magasabban a péntek esti 361,28 forintnál. A svájci frank jegyzése 327,98 forintról 328,16 forintra, a dolláré pedig 301,64 forintról 302,18 forintra emelkedett. Az euró gyengült a dollárral szemben, a pénteki esti 1,1978 dollár után 1,1961 dolláron jegyezték hétfőn reggel.