Előfizetés

Laschet keserédes győzelmet aratott, ő lesz a német uniópártok kancellár-jelöltje

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.20. 08:42

Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA / AFP
A CDU-nál azt mondhatnák, helyreállt a világ rendje, ám a helyzet nem egyszerű.
Eldőlt a CDU és a CSU közötti politikai krimi. Ma délben Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke bejelentette, Armin Laschetet, a kereszténydemokraták elnökét támogatja az uniópártok kancellárjelöltjeként. Ezzel a CDU és a CSU közötti másfél hét óta tartó kemény, rég nem látott politikai csatározás zárult le. A Laschet és Söder közötti ádáz harc a kancellárjelöltségért hétfőn hozott kedvező fordulatot, amikor utóbbi bejelentette: döntsön a CDU vezetése arról, ki legyen az uniópártok listavezetője a szeptemberi választáson, s hozzon bármilyen határozatot is a grémium, ő elfogadja azt. A kereszténydemokraták választmánya hétfő este hat órától ülésezett digitális formában. Kedden kora hajnalban, a hét órán át tartó tanácskozást követően tartott titkos szavazáson a 46 szavazásra jogosultból 31-en voksoltak Laschetre, kilencen Söderre, hatan pedig tartózkodtak. Azért túlzottan nagyarányú győzelemnek nem nevezhetnénk a 77 százalékos eredményt, kivált, ha belegondolunk: több CDU tag mégiscsak egy másik párt jelöltjét támogatta, vagy inkább nem voksolt egyikükre sem. Söder azonban belátta: nincs értelme tovább feszíteni a húrt, így sajtóértekezletén bejelentette, bedobja a törülközőt és Laschet mellé áll. A két egó eddig csatájának azonban hosszú távon súlyos következményei lehetnek. Odáig fajult a helyzet, hogy a nagy kérdés az, hogyan állítható majd helyre a Kereszténydemokrata és a Keresztényszociális Unió közötti viszony, mert hogy valami eltört, azt senki sem tagadhatja. De ez a kisebbik gond, a nagyobbik, hogy a CDU is megosztott, a kancellárjelöltség ellenére láthatóan Laschet tekintélye nem nevezhető megkérdőjelezhetetlennek, egyelőre semmi jel sem utal arra, hogy a kereszténydemokraták januárban megválasztott elnöke képes lesz-e betölteni azt az űrt, amelyet Angela Merkel hagy maga után, ha az év vége felé véget ér kancellári megbízatása. Feltéve persze, ha egyáltalán Laschet lesz Németország következő kancellárja. Merthogy ez sem vehető készpénznek.
A CDU-nál sokan, köztük a Bundestag tekintélyes elnöke, Wolfgang Schäuble Södert hibáztatják, hogy elefántként viselkedett az uniópártok porcelánboltjában és miatta keletkeztek komoly repedések e történelmi bizalmi kapcsolatban. Ám elég megtévesztő lenne csak a CSU elnökét hibáztatni. Söder fellépése érthető, hiszen azt tapasztalta, hogy a CDU frakciójának tagjai és a szavazók körében is túlnyomórészt az ő kancellárjelöltségét támogatták és Laschet csak a CDU vezetésének bizalmát élvezi. Az uniópárti frakció nagyobbik része – beleértve a CDU képviselőit - azért állt Söder mellé, mert sok honatya - tegyük hozzá: teljes joggal - attól tart, ha Laschettel indulnak hadba, akkor az uniópártok sokkal rosszabbul szerepelnek, mintha Söder lenne a szellemi vezér. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti a parlamenti képviselők számára: Laschet kancellárjelöltsége miatt egy sor honatya szorul ki a következő Bundestagból. Laschetet nagy küzdőnek tartják, aki a reménytelen helyzetekből is képes felállni. Ezt tapasztalhattuk a CDU januári elnökválasztása során is, hiszen még néhány héttel a megmérettetés előtt is a konzervatív Friedrich Merz tűnt biztos befutónak. Most azonban sokan inkább úgy érzik, hogy ez a kitartás és páratlan küzdőszellem talán túllép egy bizonyos határon, hiszen a CDU elnöke saját érdekeit pártjáé elé helyezte. Södert is meglepte az, Laschet mennyire hamar regenerálódik a fájdalmas ütések után. Az optimisták ugyan mondhatják azt, hogy kezdetben Merkelnek is komoly ellenállással kellett megküzdenie saját pártján belül is, aztán mégis milyen kiváló kancellár vált belőle, ám az ő esetében teljesen másról volt szó. A 2000-es évek legelején a „férfiak” pártjának tartott CDU-ban egyes tartományi hatalmasságok nehezen tudták elfogadni, hogy egy nőnek kell engedelmeskedniük. A CDU hétfő esti tanácskozása ugyanakkor mintaként szolgálhat más európai pártok számára is. A küldöttek rendkívül őszintén számoltak be a problémákról, megmutatták azt, hogy egy valóban keresztény és valóban demokratikus pártnál nem egy ember parancsainak engedelmeskednek.

Szabad szemmel: A média szabadsága befolyásolja a jogállamért folyó harcot is

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.20. 07:44

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 20.
FT A vezércikk arra hívja fel az Európai Uniót, hogy az emberelje meg magát és tegyen az eddiginél sokkal többet a független sajtóért, annál is inkább, mert média szabadsága befolyásolja a jogállamért folyó harcot is. Hiszen Görögországban a minap lelőttek egy újságírót, a magyaroknál a médiahatóság másnak passzolta át a Klubrádió frekvenciáját, pedig még nyitott a fellebbezési eljárás vége. Lengyelországban ugyan a PKN Orlen állami olajvállalat egyelőre nem tudja rátenni a kezét az igen sok regionális heti- és napilapot kiadó társaságra, mert egy helyi bíróság beleköpött a levesbe, ám a befagyasztást kezdeményező ombudsman kénytelen távozni, mert így határozott a kormánypárttal szemben abszolút lojális Alkotmánybíróság. Prágában közben olyanokat akarnak kinevezni a köztévé és –rádió vezető posztjaira, akiknek a pártatlansága erősen megkérdőjelezhető. Így félő, hogy ha megkapják a megbízatást, akkor a cseh állami média ugyanúgy végzi, mint a lengyel társintézmény vagy a magyar sajtó javarésze: a hatalom propaganda eszközeként szolgál a továbbiakban. Európában azt látni, hogy mind nehezebb és veszélyesebb szakma az újságírás. A Riporterek Határok Nélkül már arra figyelmeztet, hogy az EU nem képes követendő példát mutatni a világ kevésbé szerencsés része számára, mert saját határain belül a 4. hatalmi ág nem tud szabadon dolgozni. Pedig a tekintélyuralmi vezetők, illetve az oligarchák pont azért tartanak az önálló tömegtájékoztatástól, mivel az képes leleplezni disznóságaikat. Az persze jó, hogy a jövőben a brüsszeli támogatásokat a jogállami elvek betartásához kötik, de ez még kevés. Több anyagi forrással kell segíteni a korrupció feltárását. Nem járja továbbá, hogy Magyarországon csak a Szabad Európa az egyetlen olyan orgánum, amelynek nem kell tartania a Fidesz nyomásától. Az elemzés rámutat, hogy a sajtószabadságot nem lehet luxusnak tekinteni, nélküle egyszerűen nincs demokrácia. Az uniónak sokkal markánsabban állást kell foglalnia ezen a területen, mert amit eddig tett, az nem elég és el is késett vele. A határozott támadás jelenti a legjobb védelmet mindazokkal szemben, akik keresztbe tesznek, nehogy a nyilvánosság elszámoltathassa őket.
Frankfurter Rundschau Hogy Kelet-Európából ennyi orvos és ápoló vándorolt ki az utóbbi években, az sokat ront a mostani válságon. Orbán Viktor ugyan nem egészen egy éve meghirdette, hogy Magyarország legyőzte a vírust, de azután ő is kénytelen volt tudomásul venni: erről szó sincs. A magyarok a 3. helyen állnak, ha a halottak számát a lélekszámhoz viszonyítjuk. Az unión belül csak a csehek állnak ennél csehebbül. Ők a világrekorderek. De a mérleg a gazdasági csodát produkáló lengyeleknél is lesújtó. Pedig a kormány sokat áldozott lélegeztető gépekre, a varsói központi stadionban koronaklinikát rendeztek be. Ám talán a legrosszabb az egészben az, hogy nagyon sokan ezért vesztették életüket, mert nem bíztak az egészségügyben és nem mentek el orvoshoz. Ennek a háttérében pedig az húzódik meg, hogy a kezelőszemélyzetnek elege van a gyatra fizetésekből és jelentős számban nyugatra költözik. Szakértők agyelszívást emlegetnek, és az immár drámai méreteket ölt. A neves bolgár politológus, Ivan Krasztev úgy nevezte el a jelenséget: Migráció mint kapituláció. Azaz elmennek, mert elegük van abból, hogy vesztesek legyenek és nem hiszik, hogy saját országukban jól élhetnének. Ilyenformán tömeges kivándorlás fenyeget. Ennek a következménye az Orbán által képviselt új nacionalizmus. Nem csoda ezek után, hogy a miniszterelnök a vakcinák ügyében is a külön utat választotta. De az igaz, hogy az ország jól áll a beoltottak számát tekintve, ugyanakkor a politikus azt állítja, hogy a magyarok már a győzelem kapujában vannak, legyűrik a halált.
Neue Kronen Zeitung Bár Magyarországon továbbra is igen sok az új korona beteg, a kormány megnyitotta az általános iskolákat és az óvodákat. A nagy tiltakozás láttán azonban a kormány annyi engedményt tett, hogy a szülők eldönthetik: elviszik-e gyereküket az adott intézménybe. A orvos- és tanárszervezetek a lazítás ellen vannak. Jelenleg a statisztikák azt mutatják, hogy két hét alatt 100 ezer lakosra 861 új fertőzés jut, tehát az országot igen keményen sújtja a járvány.
Bloomberg A koronajárvány az idén sokkal több emberrel végez, mint tavaly, aki ezt nem hiszi, az nézze meg, mi zajlik a csaknem 1,4 milliárd lakosú Indiában. Egyre több a beteg, ráadásul a számok exponenciálisan nőnek. Az elmúlt hét nap alatt átlagban csaknem háromszor annyian fertőződtek meg, mint az előző két hétben. Ilyen ütem az Egyesült Államokban akkor volt, amikor egy éve kirobbant a ragály. De a tényleges indiai adatok minden bizonnyal még rosszabbak. Úgy hogy az ellátó rendszer roskadozik, a kórházak teljesítő képességük határán dolgoznak. Elfogy a vakcina, nincs elég ágy és oxigénpalack. Egyes helyeken már teherautókon szállítják el a holttesteket, mert nincs elég halottaskocsi. A hamvasztók nem bírják a terhelést. Ha ez így megy tovább, gyorsan elérheti a 3 ezret a napi áldozatok száma. Az alapvető ok a hatalom nagyképűsége, hipernacionalizmusa és hozzá nem értése, mert a kormány túl gyorsan nyitott és ezzel afelé terelte az embereket, hogy immár ne vegyék komolyan a bajt. Ám az meg külön aggasztó, hogy Új-Delhi semmiféle szándékot nem mutat az irány megváltoztatására. Hamarosan megtartják a hindu zarándok fesztivált a Gangesz partján, oda 3,5 millió embert várnak. A gazdag országok viszonylag sok oltóanyagot tároltak be, ezzel szemben nem sok jutott a készítményekből a közepes jövedelmű államoknak. De minél több a fertőzött a fejlődő világban, miközben a tehetős kormányok elfordítják a fejüket, annál több lehetőséget kap a kórokozó, hogy mutálódjon és még több áldozatottal, illetve szenvedéssel járjon. A támadás az egész világ ellen folyik, ám a védekezés kaotikus.
Die Presse A lap munkatársa az utóbbi időben keresztbe-kasul bejárta Európát és azt tapasztalta: teljesen mindegy milyen színezetű kormány van hatalmon az országokban: a baloldali, liberális, illetve jobboldali pártok egyaránt csődöt mondtak a határokon. A járvány lejáratta az összes uralmon lévő ideológiát, ideértve a nacionalista magyar vezetést, amely jól áll ugyan az oltásokkal, mégis 250-300 korona halottat kénytelen naponta elkönyvelni. Az egyetlen kivételt talán néhány skandináv baloldali kabinet jelenti. Persze, hogy az első hullámban becsúsztak hibák a védekezésben, azt még meg lehet bocsátani. De miért kell mostanság megismételni ugyanazokat az ostobaságokat? Hiszen egy sor állam pl. a szabadban előírja a maszk viselését, de zárt térben már nem. Vagy télen rendel el kijárási tilalmat, amikor amúgy is otthon maradnak a legtöbben. Azután a határellenőrzéseknél az tűnt fel a szerzőnek, hogy a legtöbb helyen képtelenek voltak beazonosítani, megfelel-e a hazai előírásoknak a felmutatott védettségi igazolás. A nyugatiak, akárcsak a keletiek a legszívesebben nem is foglalkoznának az utazási tilalommal. A magyar-osztrák határon pl. műszakváltáskor négy óra hosszat senki sem nézi, hogy ki halad át. Ezért azután erősen megingott a bizalom az állami intézmények iránt, mert az emberek látják a kormányok csődjét.
Der Standard Magyarország az unió kellős közepén akar Kínával elitegyetemet építtetni, miután elűzte a CEU-t, egyébiránt Fudan a kínaiak káderképzőjének számít. Azt viszont nem lehet megmondani, milyen előnye származik ebből az országnak, illetve Budapestnek. Az építési költségeket 540 milliárd forintra becsülik, ebből egy rész pekingi hitel. Az anyaintézmény ugyan nemzetközi tekintélyt vívott ki magának, mert nagyon jó képzést nyújt a gazdaság, illetve a nemzetközi kapcsolatok területén, de szó sincs esetében az oktatás és a kutatás szabadságáról. A tanárok és a diákok kötelesek követni a Kommunista Párt tanításait, illetve tisztelni a „szocialista alapértékeket”. Magyar szakértők nem gondolják, hogy az intézmény maoista eszméket terjesztene, nem várnak ideológiai agymosást. Ám az egyértelmű, hogy Kína nem jelentéktelen egyetemet kíván létrehozni az EU szívében. Az sem kérdés, hogy az órákon semmiképpen sem lesz szó az ujgurok elnyomásáról, a hong kongi demokráciáról vagy az emberi jogokról. Ez persze nagyon is smakkol az olyan autokratáknak, mint Orbán.
FAZ Úgy tudni, hogy Magyarország valóban megvétózta az újabb Kína-ellenes határozatot az EU-ban. A tegnapi virtuális külügyminiszteri értekezleten a tagállamok a Hong Kong elleni elnyomó intézkedések miatt ki akarták nyilvánítani, hogy nem alkalmazzák a Pekinggel kétoldalú alapon kötött kiadatási egyezményeket, ám ebbe a magyar fél nem ment bele. Pedig neki nincs is ilyen megállapodása. A tanácskozáson a fő napirendi téma az orosz-ukrán viszály lett volna, de gyorsan felvették a megtárgyalandó pontok közé Navalnij egészségi állapotát, miután az ellenzéki politikus életveszélyes állapotba került a büntető táborban. A német diplomácia vezetője viszont igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy a foglyot már átviszik egy kórházba. Maas ugyanakkor – amerikai kollégájával ellentétben – nem volt hajlandó következményeket kilátásba helyezni, ha Navalnij meghalna. Pedig az ellenzéki vezető munkatársai sürgős segítséget kértek az uniós testülettől. A német politikus azonban nyitva hagyta, hogy Berlin hajlandó-e közbelépni. Úgy tudni, hogy a Merkel-kabinet még abban sem jutott dűlőre, kellenek-e újabb megtorló intézkedések Moszkva ellen az Ukrajna elleni csapatmozdulatok miatt. Maas azt mondta, diplomáciai eszközökkel kell megakadályozni a helyzet romlását.
Deutsche Welle Csehországot megrázta, hogy a bizonyítékok szerint orosz ügynökök robbantottak fel hét éve két fegyverraktárt, olyannyira, hogy a neves politológus, Jirzsi Pehe, Havel egykori tanácsadója is állami terrorizmust emleget. A szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy ami történt, az csupán a jéghegy csúcsa, az orosz titkosszolgálat igen aktív az országban. Sok ezer tagja „üzletembernek” álcázza magát és akkor még ott vannak trollgyárak, valamint az orosz maffia képviselői is. Prágából ugyan kiutasítottak 18 orosz diplomatát, de a követségen továbbra is több mint 100-an dolgoznak, róluk nem lehet tudni, hogy igazából mivel foglalkoznak. Ugyanakkor sok minden nem világos a mostani ügyben. Ha minden igaz, a merényletet nem is cseh földön kellett volna végrehajtani, mivel a fegyvereket vagy Ukrajnának, vagy Szíriának szánták, csak valami hiba csúszott közbe. Arról is megy a vita, hogy a hatóságok miért most hozták nyilvánosságra a leleplezést. De az biztos, hogy a történtek döntő befolyással lesznek a cseh külpolitikára és befolyásolhatják az egész európai vitát Oroszországról, illetve a szankciókról. Pehe emlékeztet arra, hogy egyre többen követelik a Moszkva-barát Zeman államfő távozását. A választások előtt pár hónappal ugyanakkor Babis kormányfőnek nincs más választása, mint hogy határozottan lépjen fel a kérdésben. Az elemző hozzáteszi, hogy mind Prága, mind a közvélemény szerint az EU-nak ebben a helyzetben éppen olyan egységesen az ország mögé kell állnia, mint ahogy azt 3 éve tette, amikor az oroszok Nagy-Britanniában meg akartak ölni egy korábbi kettős ügynököt, a lányával együtt.
FT A vezércikk igen kockázatosnak nevezi, hogy Biden az ikertornyok elleni támadás 20. évfordulójára haza akarja rendelni a maradék 3500 amerikai katonát Afganisztánból, mert anélkül ad a Kabul ellen vonuló táliboknak valamit, hogy azoktól bármit is kapna cserében. Az elnök régóta véget akart vetni az USA leghosszabb ideje tartó háborújának és belpolitikai szempontból a lépés kétségtelenül kedvező. De van benne rizikó, hiszen a titkosszolgálat arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges erők két-három év alatt ismét ellenőrzésük alá vonhatják az ázsiai országot. A Fehér Ház abban bízik, hogy diplomáciai eszközökkel el tudja érni azt, ami nem ment a terepen: mármint hogy Afganisztán soha többé ne szolgáljon bázisul a nemzetközi terrorizmus számára. Ehhez azonban aligha lesz partner Pakisztán és Irán, bár az jó lenne, ha egymás ellen fordulna a tálib mozgalom és Iszlám Állam, miközben az Al-Kaida semleges marad. De az elnök semmiképpen sem tudja megakadályozni, hogy az esetleges iszlám vezetés ne exportálja a terrorizmust. Ám igazából nincs jó választása. Illetve volna egy lehetőség: Amerika szerény katonai erővel továbbra is az ázsiai országban marad. Tavaly az ottani harcokban 10 tengerentúli katona vesztette életét. Mindegyikükért nagy kár, de ha USA távozik a térségből, az sokkal tragikusabb lenne, mind Afganisztán, mind a világ számára.

Afrika húzza a rövidebbet

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.20. 07:30

Fotó: NIPAH DENNIS / AFP
A kontinens sok államában teljes a bizonytalanság, miután a COVAX nemzetközi elosztóprogramhoz oltóanyagokat előállító India leállította a kivitelt. Oroszország és Kína sem siet pótolni a hiányt.
Miközben Izraelben már napirenden van a 16 év alatti gyerekek beoltása, az Egyesült Államokban a lakosság mintegy egynegyede megkapta a védettséghez szükséges vakcina-mennyiséget, az EU-ban pedig már minden ötödik ember hozzájutott az első dózis szérumhoz, addig egyes államokba továbbra sem jutott egy csepp sem a koronavírus elleni immunitást biztosító készítményekből. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója nemrég újfent felhívta a figyelmet a globális vakcina-elosztásban tapasztalt “megdöbbentő és növekvő” egyenlőtlenségekre. Az aránytalanság számokba öntve azt jelenti, hogy ugyan a gazdaságilag legkevésbé fejlett 66 országban él a világ népességének több mint fele (50,5 százaléka), de ezekre az államokra mindössze az eddig felhasznált vakcinák negyede jutott a Bloomberg üzleti lap összesítése szerint. A kontinensek közül Afrika húzta a legrövidebbet, lakosságarányosan ott oltottak a legkevesebbet, a térségben mintegy 1,3 milliárdan laknak, ám eddig csak nagyjából 14 millió adag vakcinát adtak be - ennél még az Európai Unió raktáraiban is több dózisnyi felhasználásra váró oltóanyag hever parlagon. Az egyenlőtlenségek hátterében részben az áll, hogy a tehetősebb nemzetek már akkor elkezdték leadni a rendeléseket a majdani készletekre, amikor a vakcinák még csak fejlesztési stádiumban voltak, vagyis sok államnak szinte esélye sem volt arra, hogy az idei év első felében érkező szállítmányokról leszerződjenek a gyártókkal. A WHO támogatásával létrejött és főként a Nyugat által finanszírozott COVAX-elosztóprogram ezt ellensúlyozta volna azzal, hogy biztosít bizonyos mennyiségű oltóanyagot a fejlődő országoknak. A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) által szervezett program zökkenőmentesen indult; február második felében a nyugat-afrikai Ghána megkapta az első COVAX-szállítmányt és egy hónapig minden viszonylag olajozottan működött, aztán váratlanul beütött a krach. A súlyosbodó járványhelyzettel szembenéző India március végén felfüggesztette a helyben előállított vakcinák kivitelét, ami óriási érvágást jelentett a COVAX számára. Az elosztási rendszer legnagyobb részben a brit-svéd AstraZeneca/Oxford fejlesztésének indiai gyártású változatára, a Covishieldre alapozott - az exportstop bejelentéséig 28 millió dózis jutott el a programhoz. Márciusban a GAVI további 40 millió, áprilisban pedig még ezenfelül 50 millió adag Covishieldre számított volna. Sajtóhírek szerint a szervezet úgy számol, hogy a várt szállítmányokat majd májusban visszamenőlegesen megkapja, ám ez sem vehető biztosra. Noha az Afrikai Unió (AU) múlt hónapban ugyan megrendelt 400 millió adagnyi vakcinát a Johnson and Johnsontól, de az első szállítmányok megérkezése csak július után várható, vagyis kizárólag Indián múlik, hogy a COVAX-ra rászoruló afrikai országokban nyárig jutnak-e újabb készletekhez. Az AU járványvédelmi szervezetének (Africa CDC) vezetője, John Nkengasong csütörtökön arról beszélt, hogy nem lehet megjósolni, mikor érkezik a következő szállítmány, a kontinens ezért nehéz helyzetben van. Megjegyezte, egyes országok, például Ghána és Ruanda már teljesen fel is használták a COVAX által biztosított vackinákat. Nkengasong éppen ezért felszólította Indiát, minél előbb oldja fel a kiviteli tilalmat. A kameruni virológus arra figyelmeztetett, hogy amíg a világ bármely részén nem fejeződött be az emberek immunizálása, addig újabb és újabb koronavírus-variánsok jelenhetnek meg, amelyek akár a forgalomban lévő védőoltások hatásosságát is csökkenthetik. A nemzetközi elosztóprogram fennakadása kiváló lehetőséget kínálna a hangsúlyos vakcina-diplomáciát folytató Kínának és Oroszországnak, de ezek az országok sem sietnek Afrika segítségére. A két (eur)ázsiai hatalom inkább saját térségében, Európában és a rivális Egyesült Államok szomszédságában, Latin-Amerikában használja befolyásszerzésre hazai fejlesztésű oltóanyagait, a legszegényebb kontinens náluk is a fontossági sorrend végén kullog. Moszkva februárban hiába tárgyalt az Afrikai Unióval 300 millió dózis Szputnyik-V eladásáról, az üzlet azóta lekerült a napirendről. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyan tavaly megígérte, hogy a fejlődő országok, kiváltképp az ebbe a kategóriába tartozó afrikai államok prioritást fognak élvezni saját vakcináik szétosztásakor, ám a kontinensre eddig főként jelképes szállítmányok érkeztek: a Bridge Consulting nevű pekingi székhelyű egészségügyi tanácsadó adatgyűjtése szerint a Kínából exportált vakcinák mindösszesen 4 százaléka, 6,7 millió dózis érkezett a régióba. Habár a koronavírus-járvány Afrikában arányaiban kevesebb áldozatot szedett, mint a világ más térségeiben, a védőoltások szűkössége miatt nehéz hónapok várnak a régióra. A döntéshozók mindenesetre úgy tűnik, levonták a tanulságot a pandémiából. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök múlt héten egy virtuális konferencián a gyártókapacitások növelését szorgalmazta, hogy a kontinens képes legyen saját lakosságának egészségét biztosítani. Az AU járványügyi szervezetének feje, Nkengasong a rendezvényen elmondta, hogy Afrika jelenleg a különböző járványok megelőzésére felhasznált vakcinák 1 százalékát állítja elő. A kameruni virológus szerint az a cél, hogy öt regionális gyártóközpont létrehozásával 2040-re 60 százalékra növeljék ezt az arányt.