Előfizetés

Még nagyobb a nyomás a háziorvosokon

D. A.
Publikálás dátuma
2021.04.22. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kemény két hét előtt állnak a háziorvosok: „Tömeges oltási szakasz” – elnevezésű akciót hirdetett György István, az országos oltási munkacsoport vezetője.
Ez azt jelenti, hogy a következő 14 napban az ország összes oltópontján – köztük a háziorvosi rendelőkben is – egyszerre oltják a lakosságot. E héten Pfizer, Moderna, AstraZeneca valamint Sinopharm vakcinával várják a háziorvosok az oltásra regisztrált pácienseik. A kormányhivatalok arra is felszólították az alapellátókat, hogy a praxisra jutó vakcinamennyiséget maradéktalanul használják fel. Továbbá készítsenek listát az oltandókról, pótolják az esetlegesen kiesőket. Ehhez segítségül ismét kaptak egy listák a körzetükben élő 45 év felettiekről, de már az sem számít hibának, ha fiatalabbakat hívnak be. Arról is tájékoztatták a háziorvosokat, hogy a jövő héten újabb nagy mennyiségű kínai oltóanyag érkezik. A praxisok egymást ki is segíthetik: ha valahol marad, de másutt felhasználnák, akkor a járási népegészségügyi hivatallal való egyeztetés után, átadhatják egymásnak a felesleget.
Eddig 3,3 millió embert oltottak be Magyarországon, közülük 1,4 millióan már a második adag vakcinát is megkapták. Az utóbbi időben általában 40-70 ezer embert oltottak be naponta. Ez azt is jelenti, hogy mára, de talán még  péntekre sem lesz meg a 3,5 millió legalább egyszer oltott ember, amit a terasznyitás feltételéül szabott meg a kormányfő. Arról nem közölt adatok a kormányzat, hogy a most bejelentett „Tömeges oltási szakaszban” naponta hány embert szeretnének beoltani. Oltóanyagból elvileg nem lesz hiány: hétfőn 68 400 adag Moderna-, kedden 248 000 Pfizer-, 72 000 AstraZeneca-, 100 000 Szputnyik vakcinát kapott Magyarország, a hétvégére pedig 600 ezer Sinopharm-oltóanyagot is várnak.
Az e heti kampányban debütál az a kísérleti foglalási rendszer, amely révén négy orvosi egyetemi városban, Pécsen, Debrecenben, Szegeden, Budapesten, több tízezer ember maga választhatja meg, hogy mely oltóponton és milyen időpontban kéri a vakcinát. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) mintegy 70 ezer olyan embernek küldte el sms-ben az időpontfoglaláshoz szükséges azonosítót, akik ezekben a városokban laknak. Az érintetteknek csütörtök délután négy óráig kell megnézniük azt a honlapot, amelyen regisztrálhatnak oltási időpontért jövő héten hétfőre, keddre és szerdára. Ha a foglalási rendszer kétnapos kísérleti fázisa beválik, országosan is alkalmazzák majd. Ez jó hír a háziorvosoknak is, akik jelenleg is próbálják szervezni saját „oltási naptárukat”. Lapunknak egy vidéki háziorvos arról beszélt, hogy az oltottak adminisztrálása rendkívül időigényes. Hetente kétszer kap listát a praxisából regisztráltakról, ám ezeken sokszor beoltottak és elhunytak is vannak. Sőt azok is szerepelnek a listáján, akiket nem is ő oltott, ám ez csak akkor derül ki, ha az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben megnézi. Jelenleg háromféle jelentést kell elkészítenie amellett, hogy szervezi páciensei oltási időpontjait. Sokszor már hajnalban leül a gép mellé és előfordul, hogy éjfélkor még e-mailben válaszol a betegei kérdéseire. Egyre kimerültebb, és nem látni a végét – mondta. Egy másik orvos azt panaszolta, hogy a Pfizer oltáshoz nincs mellékelve a beadáshoz ugyancsak szükséges oldószer, ami viszont az ő közelében nem is kapható, hetek óta hiánycikk. Arra a kérdésre, hogy a következő két hétben hogyan látja a feladatait, Cserni István verőcei háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapítója az válaszolta: nem lesz abban semmi szokatlan. Ő Pfizer és Sinopharm vakcinákat kapott. Az utóbbiból a jövő héten 150 adagot kellene beadnia, eddig 80 páciense biztosan van rá, de nem aggódik, hogy megmarad az oltóanyag, legfeljebb majd elviszik a fiatalok. Darvai László ostorosi háziorvos csütörtökön az iskolákban kezd, a kötelező oltási rendben hepatitisz elleni vakcinát ad majd be a gyerekeknek. A hét második felében folytatja majd a felnőtteknél a koronavírus-elleni vakcinák beadását. Mint mondta, minden fórumot fölhasznál, hogy az oltás szükségességéről meggyőzze a praxisában tartozókat. Hozzátette: még nagyon sokan vannak olyanok is, akik kérték a vakcinát, de nem kerültek sorra.

Sinopharm-fejpénz

Már pénzzel ösztönöznék a fővárosi háziorvosokat, hogy kínai vakcinával oltsanak – írta a Telex a birtokába jutott levél alapján. A 24.hu is így értesült: a portál szerint a budapesti praxisoknak a fővárosi kormányhivatal küldött levelet, amelyben – az orvosok értelmezése szerint is – egyfajta fejpénzt ígérnek a kínai oltóanyag beadásáért. Minderre az Operatív Törzs azt írta a 24.hu-nak: Nincs olyan, hogy Sinopharm fejpénz, a törzs arra próbált utalni, hogy félreértés történhetett, a vakcinák típusától független, hétvégi és munkaszüneti napra eső oltásokért járó kiegészítő díjazásról lehet szó. 

Lex civil: Kudarcot leplező elterelő hadműveletet tervez a kormány

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.22. 06:20

Fotó: Népszava
A kormány ezen a fronton totális vereséget szenvedett, most pedig próbál pótmegoldást találni – kommentálta Ligeti Miklós a civil szervezetekről szóló új javaslatot.
A kormány visszavonja a 2017-es civiltörvényt, és új javaslatot terjeszt a parlament elé – vette észre a hvg.hu. Az Országgyűlés honlapján közzétett indítvány szerint a 20 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező szervezetek gazdálkodásáról (kivéve a sportegyesületeket, a vallási és nemzetiségi szervezeteket) az Állami Számvevőszék készít majd „évente összefoglaló jelentést”. Lényeges elem, hogy a rendelkezésére álló törvényi szankciókat az ÁSZ nem alkalmazza: a jogalkotói szándék, azaz az átláthatóság ugyanis – idézzük az előterjesztés indoklását – „pusztán a nyilvánosságra hozatallal megvalósul”. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban jogsértőnek minősítette azt a 2017-ben elfogadott magyar törvényt, amely stigmatizáló rendelkezéseket tartalmazott az úgynevezett „külföldről finanszírozott civil szervezetekkel” szemben. A 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatással rendelkező szervezeteknek kellett bejelentést tenniük. A jogalkotó ezt úgy definiálta, hogy „a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére szolgáló törvényben meghatározott összeg kétszerese”. Még ebben az összefüggésben is pejoratív, lejárató asszociációkat akart kelteni a törvényhozás – hívta fel a figyelmet a jogi igazgató. – A történet legcsodálatosabb pillanata az volt, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter igyekezett úgy kommunikálni az uniós bíróság döntését, mintha az nem elkaszálta, hanem megerősítette volna a civil szervezeteket megbélyegző magyar törvényt – jegyezte meg Ligeti Miklós. A miniszter abba kapaszkodott bele, hogy az EU-s bíróság is legitim célnak nevezte az átláthatóság megteremtését. Csak épp – folytatta a jogi igazgató – a magyar jogszabálynak semmi köze nem volt az átláthatósághoz. Hiszen zömében közhasznú, egyébként is nyilvános jelentéstételi kötelezettséggel terhelt szervezetek számára írt elő értelmetlen követelményeket. A Transparency a jogszabályt végrehajtó kevés civil szervezet egyike volt. „Esetünkben mindez azzal járt, hogy elkészítettük az éves közhasznúsági jelentésünket, majd abból készítettünk egy külön kivonatot, hogy megfeleljünk ennek a külföldi finanszírozási átláthatóságnak nevezett akárminek” – számolt be Ligeti Miklós. Tehát olyan adatokat kellett külön bejelenteni, amelyeket egyébként is nyilvánosságra hoztak. Teljesen képmutató szabályozás volt, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a kormány lejárasson civil szervezeteket. Ami a mostani helyzetet illeti: a magyar állam húzta-halasztotta a dolgot, de már muszáj volt lépnie valamit. Ligeti Miklós értékelése szerint a civilellenes törvénnyel totális kudarcot vallott a kormány: „Tudjuk azonban, ha a szultán lova letette a lábát valamely ország területén, attól kezdve az a terület a szultáné”. Így működik a magyar kormány is. Ha egyszer azt mondta, hogy a civil szervezetek külföldi ügynökök, meg a külföld finanszírozza őket és kockázatot jelentenek, akkor nem tárhatja szét hirtelen a kezét, hogy az egész csak „kitaláció, kacsa, egy rossz álom” volt. A kormány pótmegoldást keresett, utóvédharcot folytat. Már az új törvényjavaslat címe is rejtélyes: „A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról”. A kormány az EU-s bírósági döntést lovagolja meg, amely valóban tartalmaz a közélet befolyásolására utaló megállapítást. Ligeti Miklós szerint valamilyen mértékben mindegyik civil szervezet befolyásolni szeretné legalább a helyi közéletet, még a lepkeszámlálással foglalkozó egyesület is. Demokratikus jogállamban ez teljesen normális dolog, amit azonban a magyar kormány elítélendő és kártékony tevékenységnek próbál beállítani. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a számvevőszék megelégszik-e a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal, vagy helyszíni vizsgálatokat is készül végezni. „Mindenképpen rákerülünk az ÁSZ étlapjára, elképzelhető, hogy számunkra nem kellemes következtetések jelennek majd meg rólunk” – fogalmazott Ligeti Miklós. Bár az ÁSZ a javaslat értelmében elvileg nem szankcionálhat, elképzelhető az is, hogy a civil szervezeteknek „adminisztratív leterheléssel járó” vegzálásra is számítaniuk kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az Állami Számvevőszék, ha akar, tud ártani” – hangsúlyozta a jogi igazgató. Éppen ezért szerinte nem pusztán látszatintézkedésről van szó, hanem olyan elterelő hadműveletről, amelynek alapvetően az a rendeltetése, hogy elleplezze: a kormány ezen a fronton vereséget szenvedett. A civilellenes törvény a hatalom visszaéléseinek egyik szimbólumává vált. Hatályon kívül helyezése fontos eredmény, de a valódi változást a hatalom civilekhez való viszonyának a rendezése jelentené – írta közös állásfoglalásában csaknem húsz szervezet. Aggályosnak tartják az ÁSZ szerepét: félő, hogy a számvevőszék mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére.  

Elegendő kapacitása van az ÁSZ-nak

Becsülhetően több ezer civil szerveződés éves bevétele haladja meg a 20 millió forintot. Az Állami Számvevőszéket arról kérdeztük, hogy a jelenlegi apparátus képes lesz-e megfelelni az új feladatnak, és várhatóan milyen módon történik majd az érintett civil szervezetek ellenőrzése. Horváth Bálint szóvivő nem adta jelét annak, hogy az ÁSZ létszámproblémákkal küzdene. Közölte: „Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok figyelembevételével végzi a feladatait. Az ÁSZ az elmúlt években a digitalizációra alapozott technológiai és módszertani fejlesztéseket hajtott végre. Ezeknek köszönhetően pedig jelentősen növelte a kapacitásait, megtízszerezte az évente ellenőrzött szervezetek számát.” Cz. G.

Pörög a Matolcsy-biznisz: rejtélyes szállítmány érkezett a jegybank épületébe

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.22. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A jegybankelnök fiának cégétől kerülhettek bútorok az édesapja által vezetett jegybank épületébe, de azt senki nem hajlandó elárulni, milyen úton és mennyiért.
A végéhez közeledik a fővárosi Széll Kálmán téren álló impozáns szecessziós épület, az egykori Postapalota felújítása, több jel is arra utal: elkezdődött az ingatlan bebútorozása. Nemrégiben ugyanis teherautók álltak be az udvarra, amelyekből bútorokat pakoltak le. A lapunk birtokába jutott fényképeken jól kivehető az egyik kocsin lévő felirat: a szállítmány a Balaton Bútor Kft.-től érkezhetett.  Azért pikáns, hogy pont ennek a cégnek a teherautója szállított a volt Postapalotába – jelenlegi nevén Buda Palotába –, mert a veszprémi székhelyű vállalkozás nem akárkié: 2015 óta Matolcsy Ádám érdekeltsége. Az épületet pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) birtokolja, amelynek vezetői pénztörténeti múzeumot és a gazdasági ismeretek megértését segítő modern látogatóközpontot álmodtak az egykori Moszkva térre. Mint közismert, a jegybank 2013 óta hivatalba lévő elnöke Matolcsy György, Matolcsy Ádám édesapja. A szállítás azért is furcsa, mert a bútorgyár ifjú tulajdonosa négy éve még határozottan azt mondta a fő kormánypárti napilapnak: „színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név. Éppen azért nem koncentráltunk a belföldi piacra, termékeink nyolcvan százaléka exportra ment”. Kérdéseinkre válaszolva Matolcsy Ádám nem cáfolta, hogy az ő bútoraik kerültek a Buda Palotába, de hangsúlyozta, tartja magát korábbi nyilatkozatához, hogy „a Balaton Bútor Kft. nem indul olyan közbeszerzésen, ahol a kiíró a Magyar Nemzeti Bank vagy annak bármilyen leányvállalata”. Igaz, azt is hozzátette: a gyár „partnerei közt is szerepel kereskedő, viszonteladó, aki tovább értékesítheti a termékeinket, de ennek utóéletét cégünk nem követi nyomon”. Ennek némileg ellentmond, hogy az udvarra a felirat szerint a Balaton Bútor autója állt be, s nehezen elképzelhető, hogy a saját teherkocsijaik mozgásáról a cégben nem tudnak.  Ami a közbeszerzéseket illeti, Matolcsynak formálisan akár igaza is lehet. A Széll Kálmán téri felújítási projektet ugyanis az MNB tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. fogja össze. Márpedig a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó állami tulajdonú cégnek minősítette korábban az MNB-Ingatlan jogelődjét. Az MNB-Ingatlan a kivitelezéssel a Raw Development Kft.-t bízta meg, amely a teljes külső és belső munkálatokat végzi és szervezi. A Népszavával az MNB-Ingatlan azt közölte: „nincs és nem is lehet ráhatása”, hogy a részfeladatokat kivel végezteti el az ingatlan – beleértve a Pénzmúzeum és Látogatóközpont – teljes bútorozását 2,484 milliárd forintért vállaló Raw Development.  A HVG korábban arról írt, hogy ez a cég rendszeres szereplője az MNB ingatlanfejlesztési projektjeinek, korábban százmilliós tételekben kapott hasonló megbízásokat, ez egészült ki tavaly az épp a Buda Palota mellett épülő új Széll Kálmán téri aluljáró közel egymilliárd forint értékű megépítésével. A Raw Development építette évekkel ezelőtt Matolcsy Ádám balatoni nyaralóját, illetve újította fel az akkoriban a használatában lévő fővárosi luxuslakást is. A cég 2013-ig Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltsége volt.  

Állami pénzeső

Lehet, hogy az ifjabb Matolcsy cége nem indul MNB-s tendereken, de azért az állami közbeszerzéseket nem veti meg. 2020 decemberében az egyik nyertese lett a 20 milliárd forintos keretösszegű állami bútorbeszerzésnek. Tavaly több vidéki könyvtár beszerzéseit, 2019-ben az Óbudai Egyetem 42 milliós közbeszerzését nyerte el. A 2018-ban a Testnevelési Egyetemtől 207 millió forintos megrendelést kaptak, az Országos Bírósági Hivatal bútorbeszerzéséből pedig 350 millió forintnyi részt hasítottak ki egy másik céggel együtt. Beszámolói szerint a Balaton Bútor Matolcsy Ádám tulajdonszerzése óta évi 1-1,7 milliárd forintos árbevételt produkál, az utolsó leadott – 2019-es – mérlege szerint abban az évben 15 milliós tiszta haszonra tettek szert, 2017-ben ez az összeg 382 millió volt. A cégtulajdonos a Népszavának küldött válaszában azt írta, a Balaton Bútor bevételnének 1-3 százalékát szerezte közbeszerzésekből 2020-ban és 2019-ben – igaz, azt megelőző, nagyobb arányú bevételekre nem tért ki. A 2020-as 20 milliárdos állami beszerzés elnyerését „a sikeres termékeiknek” tulajdonította.