A keleti jövő hete

Azt állította Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke (cikkében), hogy Magyarországnak át kellene vennie az Egyesült Arab Emirátusok felzárkózásának titkait és módszereit. Az Emirátusok ugyanis „a világ leghatékonyabb országa, és első a világon az emberek vezetőkbe vetett bizalma terén”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a kormányzati hatékonyságról készített világindexen az Emirátusok a 24-ik; a listát Szingapúr, Svájc és Dánia vezeti. Hogy az emberek bizalma mekkora a vezetőkben, az kérdés, hiszen az Emirátusokban nincsenek választások. A módszert mindenesetre érdemes volna átvennünk, és akkor Orbán sejk az idők végezetéig irányíthatná az országot, a nép bizalmát élvezve.

Azt állította továbbá Matolcsy (ugyanott), hogy „a siker mélyén egy olyan vízió áll, amely (…) jogállam, egyenlő lehetőséget ad a munkára, befektetésre, tanulásra és az egyén kreatív képességeinek kibontakoztatására”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az Emirátusokban sok minden van, de jogállam és egyenlőség nincs. Már csak azért sem, mert lakóinak 90 százaléka bevándorló vendégmunkás, aki nem kaphat állampolgárságot, a korbácsolás és a megkövezés pedig máig alkalmazott büntetés. Ha a Nemzeti Bank elnöke véletlenül nem tudná, mi van a dubajozás és a kreatív képességek kibontakoztatása mögött…

Azt állította Gulyás Gergely miniszter (kormányinfóján a vakcinákról), hogy „a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ilyen nemzetközi összehasonlítás nem létezik, ugyanis sem a kínai Sinopharm, sem az orosz Szputnyik vakcina gyártói nem tették közzé az oltóanyag kipróbálásának harmadik fázisáról készített (?) adataikat. Az elmúlt hónapokban világszerte beadott oltások hatásosságáról persze már lehetnének tapasztalatok, ám ha vannak is, azokat sem közölték, ellentétben a Pfizerrel. De Gulyás professzor – mint a régi bohóc, Bukfenc – mindent tud.

Azt állította Magyarics Tamás egyetemi tanár, volt dublini nagykövet (a Magyar Nemzetben), hogy jogállamisági aggályokat vet föl a George Floyd-ítélet. Új jelenségnek tekinthető ugyanis az amerikai igazságszolgáltatásban a prejudikálás, vagyis hogy több demokrata politikus tett olyan nyilatkozatot, amely szerint további erőszakot szül, ha az ítélet nem felel meg az elvárásaiknak.

Ezzel szemben a tény az, hogy a jelenség nem új, sőt Trump volt elnök kifejezetten sportot űzött abból, hogy számára politikailag kínos bírósági ügyekben akár az esküdtszék tagjait is előre megfenyegesse. Úgy jogállamilag.

Azt is állította Magyarics (ugyanott), hogy az amerikai társadalom megosztottsága erősebb, mint valaha, ezt a szembenállást pedig jól igazolja, hogy a tavalyi elnökválasztáson „Joe Biden alig néhány millióval kapott több szavazatot, mint Trump”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az alig néhány millió egész pontosan 7 millió volt. Biden a szavazatok 51,3 százalékát szerezte meg, és 1932 óta nem győztek le hivatalban lévő elnököt ilyen magas szavazataránnyal. A megosztottság persze létezik, de az éppen erre játszó Trumpot végül jól megverték. Nem alig.