Előfizetés

Minden magyart beoltunk - a kormány gesztusa nem több kampányfogásnál

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Mintegy a keleti vakcinák berendelésének igazolására kezdte hangoztatni a magyar kormány azt, hogy a határon túli magyarok beoltását is biztosítják. Ez azonban hangulatkeltés, a vakcinaturizmus ellenkező irányú.
Orbán Viktor miniszterelnök először egy márciusi szokásos pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy 15 millió embernek elegendő vakcinát kötött le a magyar kormány, mert a magyarországi lakosság beoltása után a határon túli magyaroknak is biztosítjuk a koronavírus elleni oltás lehetőségét. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a gesztus nem több kampányfogásnál, hiszen a határon túli magyarok túlnyomó része uniós országokban, Romániában és Szlovákiában él, ahol csakis az uniós gyógyszerügynökség által jóváhagyott nyugati vakcinákat alkalmazzák, ők aligha fognak kínai oltóanyagért tülekedni Magyarországon. A harmadik legnagyobb magyar közösség a szerbiai magyarság, ők pedig ez esetben ugyancsak nem szorulnak a budapesti segítségre. Szerbia Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének idején még a világ élvonalához tartozott a koronavírus elleni oltási kampány sebessége tekintetében, és ugyanekkor már az is látszott, hogy az iram csökkenni fog, hiszen a Szerbiában rendelkezésre álló oltóanyag mennyisége már akkor meghaladta a regisztráltak számát. A délvidéki magyarok már jó ideje regisztráció nélkül is megkaphatják a maguk Sinopfarmját vagy Szputnyikját, de akár nyugati oltóanyaghoz, AstraZenecához és Pfizerhez is hozzájuthatnak. Ugyanakkor Szerbia még márciusban elkezdte a környező országok állampolgárait is beoltani, ha volt erre igény. És volt, március végén óriási sorok kígyóztak a szerb határátkelőkön miután a belgrádi kormány meghirdette a külföldiek regisztráció nélküli oltását. Ezen az oltási maratonon AstraZenecához juthattak az igénylők, csupán egy érvényes útlevelet kellett hozzá felmutatniuk. Belgrád március végén az oltások tekintetében sokkal rosszabbul álló szomszédos országokkal – elsősorban a volt jugoszláv tagállamokkal – való szolidaritás jegyében dobott be mintegy 25 ezer adag, közeli lejáratú brit-svéd oltóanyagot. A szerbiai lakosság „oltakozási kedvének” csökkenésével a kezdetben lendületes szerb oltási kampány is megrekedt, április 9-től leállították a külföldiek oltását és regisztráció nélkül kezdték el oltani a lakosságot, de az oltási kedv a járványhelyzet javulásával tovább csökkent. Április végén aztán újraindult a külföldiek oltása is, akár Magyarországról is lehet regisztrálni szerbiai védőoltásra, az egyetlen gond az, hogy magyar védettségi igazolványt a magyar hatóságok nem adnak ki külföldi vakcina után, a külföldi igazolást meg idehaza nem fogadják el. Magyarország ugyan kölcsönös elismerési egyezményt kötött már Szerbiával, de egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben és milyen mértékben segíti majd az itthoni plasztikkártya megszerzését. Szerbia esetében ugyanis az a lehetőség sem adott, hogy előbb-utóbb uniós vakcinaútlevet kaphat az ott beoltott magyar állampolgár, mivel déli szomszédunk nem uniós tagország. Orbán Viktor múlt heti reggeli rádióinterjújában újra arról beszélt, hogy május közepére előállhat az a helyzet, hogy Magyarországon mindenkit beoltanak, aki regisztrált, ezután pedig a világ bármely pontjáról érkező magyarok megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást. György István, az oltási munkacsoport vezetője hétvégi tájékoztatójában közölte: május 1-jétől a taj-számmal nem rendelkezők is regisztrálhatnak az oltásra. Eddig taj számhoz és magyarországi lakcímhez volt kötött a regisztráció, utóbbit ugyan még nem törölték el, de a miniszterelnök szavai egyértelműen azt sugallták, rövidesen a határon túli magyarok is igényelhetik a magyarországi védőoltást.  Hétfőn aztán a kormány hivatalos közleményben jelentette be- keddtől már a Magyarországon élő külföldiek és a taj-számmal nem rendelkező, külföldön élő és külhoni magyar állampolgárok is tudnak regisztrálni az oltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. Az oltást a Magyarországon élő külföldiekkel kezdik, a külföldön élő magyarok oltására csak később kerülhet sor – áll a közleményben.  Csakhogy az egyetlen szomszédos állam, ahol a magyar kisebbség valóban segítségre szorulna a koronavírus elleni immunizációban, az Ukrajna. Keleti szomszédunknál igencsak akadozik az oltás - a rendelkezésre álló vakcinamennyiség sem elég, a szervezettség is sok kívánnivalót hagy maga után. Ukrajnában az EU-ban engedélyezett oltóanyagok csak nagyon kis mennyiségben érhetők még el, az orosz Szputnyik megvásárlását rendeletben tiltotta meg a kijevi kormányzat, holott olcsóbb, mint a kínai vakcina, és igény is lenne rá. Kárpátaljai magyar forrásaink véleménye szerint az ottani magyarok is szívesebben jelentkeznének Szputnyikra, mint a kínai oltásra, de az eddigi magyar oltási gyakorlat arra enged következtetni, hogy Magyarországon is legfeljebb Sinofarmra számíthatnak. Az ukrán állampolgárok magyarországi oltását ugyanakkor nehezíti a két ország közötti feszült viszony. A kárpátaljai ukrán média nem is ment el szó nélkül Orbán Viktor pénteki bejelentése mellett. Miközben az Orbán-kormány helyi stratégiai partnerének számító Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte a miniszterelnök pénteki bejelentését, ukrán portálok hétvégén már azt találgatták, miként valósítja meg ezt Magyarország: csak a kárpátaljai magyarokra, esetleg ukrán nemzetiségűekre is kiterjeszti. De a fő kérdés mégiscsak az volt, hogy hozzájuthatnak-e ily módon ukrán állampolgárok netalán a Kijevben tiltólistára tett orosz Szputnyik V-hez is. Annyi mindenképp megelőlegezhető, hogy amennyiben Magyarország elkezdi a Kárpátaljai magyarok oltását, miközben az ukrán lakosság egyelőre csak reménykedhet abban, hogy Kijev is felpörgeti az oltási kampányt, az újabb diplomáciai feszültséget vagy az ukrán nacionalista szervezetek újabb magyarellenes támadásait eredményezhetik. 

Sajátos magyar-szlovák vakcinadiplomácia

Szputnyik V Igor Matovic és az által vezetett szlovák kormány március végén abba bukott bele, hogy a miniszterelnök a koalíciós társak és a parlament jóváhagyása nélkül, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével egymillió Szputnyik V vakcinára kötött szerződést az orosz gyártóval. Ebből 200 ezer adagot március elején meg is kapott Szlovákia, Matovic pedig óriási médiafelhajtással fogadta a repülőtéren az első orosz szállítmányt. A szlovák belpolitikai válság hatására az orosz gyártó visszakövetelte a vakcinákat, arra hivatkozva, hogy nem erre akkreditált labor kezdte bevizsgálni azt Szlovákiában. Matovic, immár pénzügyminiszterként, és valós hatáskör nélkül, újra Magyarországtól kért és kapott is segítséget áprilisban. A bukott miniszterelnök újra kormányfelhatalmazás nélkül tárgyalt Budapesten Szijjártó Péterrel és Orbán Viktorral. Matovic mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy egy felmérés szerint Szlovákiában mintegy 500 ezer ember csakis Szputnyikkal oltatná be magát. Egy, a Népszavának nyilatkozó pozsonyi ellenzéki politikus szerint a Matovic által emlegetett félmillió szlovák állampolgár ugyan elfogadná a Szputnyikot, de nem zárkózik el más vakcináktól sem. Szavait egy vasárnap ismertetett felmérés is igazolja. Eszerint a megkérdezettek több mint 70 százaléka elfogadhatónak tartja a Pfizert, a második helyen, 60 százalékban pedig a Szputnyikot. Az AstraZeneca népszerűsége 30 százalékos Szlovákiában. Az orosz oltóanyag népszerűsége az idősebb generációk soraiban magas. Szlovákiában az oltási kampány igencsak döcögős és az oltási hajlandóság is alacsony. Suja Róbert, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón azt állította, hogy ha nem változik a helyzet, három vagy négy hét múlva be is lehet zárni az oltási központokat. Pozsonyi forrásunk szerint ez elsősorban a rossz szervezettségnek köszönhető. Igor Matovic kormánya ugyanis elhanyagolta az oltás megszervezését, mert a tömeges tesztelésekre összpontosított, amire el is költött közel félmilliárd eurót. Csak on-line lehetett regisztrálni, ami az idősebb korosztály számára sok esetben megvalósíthatatlan, ezzel a lehetőséggel inkább a fiatalok éltek, akik viszont eddig nem voltak jogosultak. Az új kormány ezért is indította, a „Hozz magaddal el idős embert és kapsz oltást" kampányt. Az ellenzéki politikus véleménye szerint Matocvic most Budapest segítségével próbálja menteni a menthetőt. Arra játszik, és ebben úgy tűnik, partner a budapesti kormány, hogy vagy magyar segítséggel megtartja az orosz vakcinákat, vagy legrosszabb esetben átadják azt orosz kérésre Magyarországnak, ahol viszont beoltják majd a szlovákiai magyarokat és megállapodás szerint a Szputnyikra vágyó szlovák nemzetiségűeket is. Hangsúlyozta, ez vélemény, semmi bizonyíték nincs rá, de többen gondolják úgy, hogy minden jel erre mutat. Igor Matovic múlt héten is találkozott Szijjártó Péterrel és „informálisan” többek között a Szputnyik vakcináról egyeztettek.

Csak a Pfizer

A 19 milliós Romániában, ahol 1,3 millió magyar él, tegnapig 5408309 dózis vakcinát szúrtak be. Ebből 4334994 Pfizert, 476076 Modernát és 597239 AstraZenecát. A napi oltási kapacitás 120 ezer, de eddig még a 90 ezres napi oltásmennyiséget is csak igen kevésszer érték el. A kezdeti országon belüli vakcinaturizmus, amikor az ország legtávolabbi pontjaira is sokan elutaztak, ha csak ott találtak szabad időpontot és helyet, az oltási kedv látványosan lanyhult, ma már mondhatni lasszóval fogják az embereket. Amint a számadatok is mutatják, a Pfizer a legkelendőbb, az AstraZenecaval oltó központokba alig téved be naponta néhány ember. Ide már regisztrálni sem kell, mint ahogy az immár három városban – Bukarestben, Kolozsváron, Déván is működő autós (drive-thru) oltóközpontokban is, ahol viszont Pfizer oltóanyagot használnak. De nyíltak szintén regisztráció nélküli non-stop, éjjel is működő, ugyancsak Pfizert használó oltópontok is, először Temesváron, majd a katonakórházakban. A határ menti települések Astra Zeneca központjait több esetben vették igénybe Magyarországon élő kettős állampolgárok, vagy Romániába ingázó magyarok is. De országszerte igényelték a nyugati vakcinákat olyan magyarországi kettős állampolgárok, akik valamilyen román okmányt is fel tudtak mutatni.

Egymillió fölött a világszerte regisztrált új fertőzöttek száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:17

Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP
A járvány következtében több mint 14 ezer ember vesztette életét a világ országaiban az elmúlt napon.
A világon 153 551 099 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 213 573, a gyógyultaké pedig 90 255 904 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli összesítése szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük. Egy nappal korábban 152 502 340 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 199 106 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.  A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 32 470 920 fertőzött volt eddig a napig, és 577 500-en haltak meg. Indiában 19 925 604 fertőzöttet és 218 959 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 14 779 529 fertőzöttről és 408 622 halálos áldozatról tudni. Franciaországban 5 717 160 fertőzöttet és 105 291 halálos áldozatot regisztráltak. Törökországban 4 900 121 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 41 191. Oroszországban 4 776 844-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 109 341-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 437 505 a fertőzöttek száma, és 127 797-an haltak meg a betegségben. Olaszországban 4 050 708 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 121 433. Spanyolországban 3 540 430 fertőzöttet és 78 293 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 3 438 186 a fertőzöttek száma, 83 605 a halottaké. Argentínában 3 021 179 a fertőzöttek és 64 792 a halottak száma. Lengyelországban 2 805 756 fertőzöttet és 68 105 halálesetet tartanak nyilván. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Leszakadt egy metrófelüljáró Mexikóvárosban, 23-ra emelkedett a halottak száma (videók)

MTI
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:00

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Több mint 30 embert szállítottak kórházba, a halottak közt pedig gyerekek is vannak.
Leszakadt egy metrófelüljáró hétfő este Mexikóvárosban, a halottak száma 23-ra nőtt, körülbelül hetvenen megsérültek. A leomlott híd maga alá temetett több autót, a mentési munkálatokban a tűzoltóság is részt vesz. A helyszínre érkezett a város polgármestere, Claudia Sheinbaum is, aki azt mondta, több mint 30 embert szállítottak kórházba, a halottak közt pedig gyerekek is vannak. A katasztrófavédelem részéről azt közölték, hogy az áldozatok száma várhatóan nőni fog.
A televízióban bemutatott, illetve a közösségi médiára feltöltött képsorokon azt látszik, hogy több metrókocsi az öt méter magas felüljáróról lóg, onnan a tűzoltók létrák segítségével igyekeztek kiszabadítani az embereket, később pedig egy darut is beállítottak. Sheinbaum hozzátette: egyelőre nem tudni, a bent rekedtek közül mindenki életben van-e. A szerencsétlenség a 12-es metróvonalon történt, amelynek építése során korábban több, szabálytalanságokról beszámoló panasz érkezett a hatóságokhoz. Marcelo Ebrard külügyminiszter - aki a vonal építése idején a főváros polgármestere volt - a Twitteren szörnyű tragédiának nevezte a balesetet, valamint leszögezte: ki kell vizsgálni a szerencsétlenség okát, és meg kell találni a felelősöket. "Mindenben állok a hatóságok rendelkezésére" - tette hozzá. Egyelőre nem tudni, hogy a 2017-es, 7,1-es erősségű mexikói földrengésnek van-e köze a tragédiához. A dpa hírügynökség emlékeztet arra, hogy a földrengést követően a helyiek aggódtak a híd szerkezetében bekövetkezett esetleges károk miatt.