Előfizetés

Éjfélig van ideje Netanjahunak arra, hogy összehozza a kormánykoalíciót

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 10:24

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Ha ismét nem áll össze a kabinet, akkor ötödszörre is választásokat írnak ki Izraelben.
Éjfélkor lejár Benjamin Netanjahu 28 napos kormányalakítási megbízatása – emlékeztetett az izraeli média kedden. 12 év után ellenzékbe kerülhet a Netanjahu vezette jobboldali Likud párt, ha a Netanjahut ellenző, és erősen megosztott tábornak a következő hetekben sikerül a Likud nélkül koalíciós kormány felállítania. Netanjahu a március 23-i, két éven belül negyedik parlamenti választások után kezdett tárgyalásokat a többi jobboldali párttal, majd négy héttel ezelőtti felkérése óta hivatalosan is megpróbálta tető alá hozni újabb koalícióját, de mindeddig sikertelenül. A választásokon ugyanis csak 58 mandátumot szereztek a kneszet 120 helyéből a miniszterelnökségét elfogadó jobboldali és vallásos pártok, amelyek közül a Vallásos cionisták nevű, szélsőségesen jobboldali párt nem fogadja el a Raam nevű, és Netanjahu kormányfői szerepe ügyében semleges, muzulmán hagyományőrzőző arab párt koalíciós részvételét, sőt külső támogatását sem, és ezért Netanjahu nem képes a Raam segítségével 61 fős, kormányzati többséget szerezni. Benjámin Netanjahu hétfőn olyan rotációs kormányzást ajánlott a hét mandátumot szerző Naftali Bennetnek cserébe csatlakozásáért Jobbra (Jamina) nevű pártjával, amelyben elsőként Bennet lehetne egy évig a miniszterelnök, de a Jobbra elnöke visszautasította az ajánlatot arra emlékeztetve a kormányfőt, hogy pártja csatlakozása esetén sincs meg a kormányalakításhoz szükséges többsége. Rivlin az eddigi sikertelen kormányalakítási próbálkozások után elvileg újabb két hetet adhat Netanjahunak, vagy felkérhet egy másik miniszterelnök-jelöltet, vagy átadhatja a kormányalakítás a kneszetnek, ahol a már felkértek kivételével bármely képviselő megpróbálkozhat koalíció létrehozásával, ha legalább 61 képviselő aláírásával támogatja ebben.
Ha senki sem lesz képes negyedszer sem a kormány megteremtésére, akkor ismét, ötödször is választásokat írnak ki Izraelben várhatóan ősz elejére.

A Háárec című újság honlapjának értesülése szerint Reuven Rivlin államelnök csak szerdán dönt az esetleges újabb kormányalakítási megbízatásról, és valószínűleg Jaír Lapidot, a Van Jövő (Jes Atíd) nevű centrista párt vezetőjét nevezi meg kormányfő-jelöltnek. Egyelőre nem világos, hogy Lapid képes lesz-e végrehajtani ezt a feladatot. Korábban ő is fölajánlotta Bennetnek csatlakozásáért a rotációs kormányzást, amelyben Bennet lenne az első kormányfő, és már napok óta intenzív háttértárgyalások folynak a 30 képviselői helyével a legtöbb mandátumot szerző párt, a Likud nélküli kabinet irányelveiről és a tárcák elosztásáról. Ha Netanjahu éjfélig nem tud koalíciót létrehozni, akkor a következő időszakban várhatóan megpróbálja megakadályozni riválisainak hasonló lépéseit. Ha Lapidnak sem sikerül a kabinet felállítása, akkor az izraeli törvények szerint a leköszönő kormány átmeneti kormányként hivatalban marad Netanjahuval az élén a parlamenti választásokig, majd az új kormány megalakulásáig. Ebben az esetben Netanjahu az átmeneti kormány vezetőjeként folytathatná a bírósági ügyét korrupciós perében, és elvileg esélye lehet rá, hogy ősszel az ötödik választások többséget szerezzen. Netanjahut egyébként azzal vádolják, hogy hivatalából adódó hatalmát tiltott módon arra használta, hogy személyes érdekeinek kedvezően hasson a médiára, szemben az objektív tájékoztatás közérdekével. 

Beindult a hangulatkeltés, magyarázkodik az RMDSZ

G.M.
Publikálás dátuma
2021.05.04. 10:08

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A Facebookon egy olyan hamis felhívás kezdett szélsebesen terjedni, miszerint a romániai magyar érdekképviselet május 3-ról vakcinajáratokat indítana Magyarországra a határmenti Bihar, Szatmár és Arad megyékből kettős állampolgárok számára.
„Nem szervez vakcinajáratokat Magyarországra az RMDSZ és nem vesz részt semmilyen akcióban, amely pénzt ígér a vakcina beadatásáért! Ilyenről szó nincs, ez egy diverzió, aki ezt kitalálta, kétségkívül a megtévesztés szándékával tette, felelőtlenül járt el. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bejegyzést eltávolítsák, közösségünk tagjait pedig arra kérjük, hogy ne üljenek fel ennek a hergelésnek, és ne osszák tovább ezt a tartalmat."

– így reagált a közösségi médiában terjedő híresztelésre az RMDSZ. A Facebookon ugyanis egy olyan hamis felhívás kezdett szélsebesen terjedni, miszerint a romániai magyar érdekképviselet május 3-ról vakcinajáratokat indítana Magyarországra a határmenti Bihar, Szatmár és Arad megyékből kettős állampolgárok számára. A hamis felhívás szerint a magyar kormány pénzt ad a jelentkezőknek. az első oltásért 130, a másodikért 100 ezer forint jutalomban részesülhet a vállalkozó kedvű kettős állampolgárságú határon túli magyar. Amint arról a Népszava beszámolt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdettől azzal indokolta a keleti vakcinák nagy mennyiségben történő beszerzését, hogy a kormány a határon túli magyarok oltását is kívánja biztosítani. A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában már jelezte, májusban megnyílik az oltás felvételének lehetősége a külhoniak számára is, hétfőn pedig hivatalosan közölte a kormány, hogy keddtől indul a taj-számmal és magyarországi lakhellyel nem rendelkezők regisztrációja is, vagyis a külhoni magyarok is igényelhetik Magyarországon a koronavírus elleni védőoltást. Ugyanakkor arról is beszámoltunk, hogy Romániában rendkívül alacsony az oltási hajlandóság, az ott élő magyarok körében is. A szomszédos országban csak nyugati vakcinákkal oltanak, az igénylő megválaszthatja az oltópontot, az időt és a vakcina típusát, de akár regisztráció nélkül is felveheti a védőoltást az egyre szaporodó autós oltópontokon vagy a non-stop oltásmaratonra vállalkozó kórházak valamelyikében.

Rendkívül mocskos kampányra számíthatnak a franciák

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.04. 09:30

Fotó: FRANCOIS LO PRESTI / AFP or licensors
Egyértelműen a szélsőjobb támadása Emmanuel Macron ellen a nyugalmazott tábornokok és részint aktív katonák puccsra való felhívása. Az elnök stratégiája sem veszélytelen.
A Neue Zürcher Zeitung egy héttel ezelőtti vasárnapi kiadása a következő címmel jelent meg: „Úton afelé, hogy normális politikussá váljon”. A cikk Marine Le Penről szól, aki a közvélemény-kutatásokban egyre közelebb kerül Emmanuel Macronhoz annak köszönhetően, hogy mind centristább politikát folytat. A felmérések valóban aggasztóak a köztársasági elnök szempontjából. Áprilisban az Ipsos és a Redfield Wilton Strategies azt állapította meg, hogy az elnökválasztás jövő tavasszal esedékes első fordulójában nagyjából ugyanannyi voksot szerezhet a két politikus, az Elabe ügynökség ráadásul Marine Le Pent látja az élen. A Harris Interactive ügynökségnél ugyan Macron vezet, de mindössze egy százalékkal. A hivatalban lévő köztársasági elnök számára azonban némi szépségflastrom lehet, hogy mindegyik iroda úgy látja, ő a második forduló favoritja, de előnye lassacskán apad. Marine Le Pen azonban minden törekvése ellenére sem lett normális politikus. Hamar leleplezte magát egyetlen gesztusával, s adta bizonyságát annak, hogy a centrumhoz való közeledés csak politikai trükk részéről. Azzal ugyanis, hogy ha óvatosan is, de a puccsista tisztek mellé állt, elvesztette hitelét, legalábbis azok körében, akik elhitték, hogy a francia politikában is lehet valaki Salulusból Paulus. A francia kormány eleinte nem is nagyon tudott mit kezdeni a 20 volt tábornok által aláírt kiáltvánnyal. Kezdetben azt kommunikálták, hogy „nyolcvanévesek partizánakciójáról” van szó, amint ezt Francoise Parly védelmi miniszter írta a Twitteren. Miután azonban az országban óriási politikai visszhangja lett az ügynek, hétvégén bejelentették, eljárás indul a volt tisztek, valamint a kiáltványt aláíró még aktív katonák ellen, akiket elbocsátanak a hadseregtől. A nyugalmazott katonákat a tartalékosok listájáról is törlik. Mi áll az egész ügy hátterében? A tisztek valóban annyira félnek az iszlámveszélytől, hogy egy demokratikus államban példátlan módon katonai puccstól sem riadnának vissza? Bármi legyen is az igazság, már most egyértelmű, hogy az elnökválasztásig hátralévő egy évben rendkívül mocskos kampányra számíthatnak a franciák, mert a dokumentummal valójában a szélsőjobb üzent, eldördült a startpisztoly. Már az is sokatmondó, hogy a kiáltvány a jobboldali populista Valeurs Actuelles magazinban jelent meg. A dokumentum hangvétele is sajátságos. „Nagyon komoly időket élünk, Franciaország veszélyben van” – figyelmeztettek. Mint írták, a bevándorlók tiszteletlenek „hazánk, annak hagyományai és kultúrája” iránt, tagadják a múltat és a történelmet. Mint írták, az „iszlamizmus és a külvárosokból érkező hordák az ország pusztulását idézik elő”. Törvénytelenség uralkodik a külvárosokban és az erőszak csak napról napra nő – állapították meg. A drámai felhívás legijesztőbb megállapítása az volt, hogy ha a kormány nem lép, akkor „robbanás” következhet be és „aktív társaink intervenciójára lehet számítani”, hogy megvédjék a francia civilizációt és a nemzetet. Az egész kiáltvány a nyugalmazott tábornokoktól, köztük attól a Christian Piquemaltól indult ki, akit 2016-ban jobboldali radikalizmusa miatt bocsátottak el a hadseregtől. Az aláírók közé tartozik Francois Gaubert, Le Pen pártja a Nemzeti Gyűlés (RN) aktív politikusa is, aki a 2019-es önkormányzati választáson is indult a szélsőséges politikai erő színeiben. Maga Marine Le Pen e szavakkal vállalt szolidaritást a puccsista tisztekkel: „minden francia hazafi kötelessége, hogy fellépjen az ország megmentése érdekében” – írta. Hozzátette azonban, hogy „természetesen ennek egy békés harcnak kell lennie”. A kormány részéről némi töprengés után Gérard Darmanin belügyminiszter reagált, aki emlékeztetett arra, hogy Marine Le Pen édesapja, Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Front szélsőjobboldali párt elődjét a hatvanas években olyan tisztek révén hozta létre, akik Charles De Gaulle tábornok Algéria-politikája ellen lázadoztak. Aligha véletlen, hogy a mostani felhívás éppen az ötvenes évek végén meghiúsult puccskísérlet hatvanadik évfordulóján született. Mint Darmanin költőien fogalmazott, Marine Le Pen is osztja apja csodálatát a „menetelő csizmák hangja iránt”. A felmérésekből eddig is tudni lehetett, hogy Marine Le Pennek több támogatója van a fegyveres erőknél, mint Macronnak. Mint Bruno Cautres, a Science Po politológusa a Deutschlandfunknak elmondta, a hadseregben félelem uralkodik amiatt, hogy az ország térdre kényszerül egy kívülről érkező fenyegetés következtében. A puccsra azonban nincs esély, mivel az országban elég erős a demokratikus intézményrendszer. Ugyanakkor a felhívás fogadtatása rámutat arra, hogy az emberek nem elégedettek Macronnak a belbiztonság javításáért tett intézkedéseivel. Hiába ítélte el az iszlám szeparatizmust tavaly ősszel azután, hogy egy csecsen terrorista lefejezte Samuel Paty egy történelemtanárt, Samuel Patyt, s hiába lépett fel az elnök a szélsőséges iszlamistákkal szemben, az iszlám szélsőségesek okozta veszély nem múlt el, amit az a nemrégiben elkövetett merénylet is mutat, amelyben egy tunéziai dzsihadista ölt meg egy rendőrnőt. A kormány ugyan ezután új terrorelhárítási törvényt mutatott be, de az LCI hírtelevízió felmérése szerint a franciák ennél többet várnának az elnöktől: a megkérdezettek 58 százaléka fogalmazott úgy, hogy rokonszenvez a tisztek kiáltványával. A Nemzeti Gyűlés szavazóinak körében ennél is jóval magasabb, 86 százalékos ez az arány. Frank Baasner, a Német-Francia Intézet politológusa szerint a felhívás jelzés arra, hogy „választási kampányban vagyunk”. A szakértő inkább azt találta meglepőnek, hogy a hadseregtől ilyen sokan írták alá a felívást. Az azonban nem véletlen, hogy Marine Le Pen is ennyire aktivizálta magát ez ügyben, hiszen a kiáltvány Macron ellen irányul. A francia hadseregben még sokakban él az erős Franciaország iránt érzett nosztalgia. Macron uralni akarja a jobboldalt, komoly gesztusokat tesz a Republikánus pártnak, ezzel azonban elidegenítheti a baloldalt. Ez a politika azért veszélyes, hiszen a baloldali szavazók egy része az elnökválasztás második körében nem szavaz majd Macronra, mivel úgy érezhetik, ő sem sokkal jobb Marine Le Pennél.