Néhány napra tűzszünet lép érvénybe Afganisztánban

Mától átmenetileg elhalkulnak az elmúlt időszakban hevesen ropogó fegyverek, tűzszünet lép érvénybe a kabuli kormány és a megdöntésükért harcoló iszlamista tálibok között.

A szélsőségesek az elmúlt másfél hétben, az amerikai kivonulás felgyorsulásával párhuzamosan fokozták támadásaikat az afgán biztonsági erők ellen. Még egy Kabulhoz közeli körzetet is elfoglaltak, mielőtt beszüntetik az ellenségeskedést az - iszlám böjti hónapot, a ramadánt lezáró, a csütörtkötől szombatig tartó - Íd al-fitr idejére. Korántsem szokatlan lépésről van szó: az iszlamisták tavaly és 2018-ban is fegyvernyugvást hirdettek erre az ünnepre, amelyet az afgán kormány viszonzott.

“A tálibok hagyományosan mérséklik az erőszakot az Íd környékén” - magyarázta a Népszavának Asfandyar Mir, a Stanford Egyetem Dél-Ázsiával foglalkozó biztonságpolitikai elemzője. Szerinte azonban a háromnapos tűzszünet összességében csekély jelentőséggel bír. “Az egész a saját szimpatizánsaiknak szól, akik számítottak erre. Egy kutatás szerint a tálibok a fontosabb vallási ünnepek idején általában visszafogják magukat. Ennek az egyik lehetséges magyarázata, hogy a mozgalom vezetői is érzékelik, hogy milyen magas a társadalmi elutasítottsága az erőszaknak az iszlám naptár jeles napjai körül. Ettől függetlenül az az érzésem, hogy az amerikai diplomaták megpróbálnak erre építeni és meggyőzni a tálibokat arról, hogy ne kezdjék újra az ellenségeskedést. Az Egyesült Államok azonban korlátozott befolyással bír az iszlamisták felett” - emelte ki a szakértő.

Mindazonáltal, ahogyan arra a Stanford Egyetem elemzője is rámutatott, a tűzszünet átmeneti megnyugvást biztosít a háborúba belefáradt afgánok számára. Afganisztánt tulajdonképpen az 1979-es szovjet invázió óta folyamatosan fegyveres konfliktusok sújtják, ám a 38 milliós lakosság nem képes olyan könnyedén kiszállni ebből a “végtelen háborúból”, mint a 2001 őszén katonailag bevonuló és várhatóan idén szeptember 11-ig kivonuló Egyesült Államok. A háromnapos intermezzónak köszönhetően ugyan az afgánok békében és nyugalomban ünnepelhetik az Ídet, ám sem a közeljövőre nézve, sem hosszútávon nincs okuk a bizakodásra - a tűzszünet lejártával a tálibok minden bizonnyal újraindítják lendületes offenzívájukat.

Az afgánok kilátásait még komorabbá teszik a múlt hétvégi véres merényletek. Szombaton egy kabuli lányiskolánál végrehajtott kegyetlen pokolgépes támadásban 85-en - főként diákok - vesztették életüket. Másnap a dél-afganisztáni Zabul tartományban útszéli bomba röpített levegőbe egy távolsági buszt, a detonáció 11 emberrel végzett. Az afgán kormány mindkét akciókért a tálibokat tette felelőssé, akik azonban váltig állítják, hogy a tavaly februárban Amerikával megkötött dohai békeszerződés óta nem hajtanak végre merényleteket a polgári lakosság ellen. Az ilyen támadások mindenesetre újra és újra bebizonyítják, hogy a kabuli vezetés képtelen garantálni a közbiztonságot. Emiatt egyre többen fordulnak a különböző hadurakhoz és milíciákhoz, védelmet remélve. Mindez azonban csak még inkább megnehezíti a megrekedt afgán békefolyamat újraindítására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.