Továbbra sem csillapodik a közel-keleti konfliktus - Netanjahu megoszt és uralkodik

Csalinak bizonyult a hír, miszerint az izraeli hadsereg (IDF) megkezdte a szárazföldi bevonulást a Gázai övezetbe, aminek egyetlen célja az volt, hogy a gázai terrorcsoportok fegyvereseit az alagútrendszerbe csalogassa, majd lebombázhassa azt, állította Twitteren az Elin News független geopolitikai elemzőcsoport.

Az IDF a gázai határmentén összevont szárazföldi erőkkel a jelenleg zajló Falak őrzője elnevezésű hadművelet legnagyobb támadását hajtotta végre pénteken. Az alig 40 percig tartó légitámadásban az IDF közlése szerint 160 vadászgép 450 rakétát dobott le 150 célpontra Gáza északi részén, elsősorban az úgynevezett „gázai metrót”, a Hamász földalatti terrorinfrastruktúráját célozva meg. Ezzel egyidőben a szárazföldi erők támadásokat hajtottak végre Hamász-célpontok ellen, anélkül, hogy a palesztin enklávé területére léptek volna. Cikkünk megjelenéséig még nem derült ki, hogy az alagútrendszerbe menekült iszlamisták milyen veszteségeket szenvedtek, de izraeli médiatudósítások szerint a légicsapásoknak délutánig 119 halottja volt, köztük 31 gyerek, a sérültek száma pedig 830.

Valójában ez is már igen rég a levegőben lógott. Benjamin Netanjahu 12 éves „uralkodása” során nemcsak a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai, a nemzetközi közösség által illegálisnak tartott zsidó telepek száma nőtt, hanem fokozatosan a belső etnikai feszültség is. Egyre nagyobb teret kaptak a zsidó szélsőjobb erők, a telepesek körében egyre nagyobb támogatottságra leltek, aminek eredményeként a legutóbbi választáson már a knesztbe is bejutottak és Netanjahut támogatják.

Azt a Netanjahut akinek 2018-ban elfogadott nemzetállamtörvényét nemcsak az arab lakosság, hanem az ellenzék és a nemzetközi közösség is úgy értelmezte, hogy a nem zsidó lakosságot másodosztályú állampolgárokká teszi. Az enélkül is számtalan diszkriminatív intézkedés és a szélsőjobb térnyerése elsősorban az izraeli arab fiatalokat vitte utcára. A hangulat az 1948-as háborús időkre emlékeztet- zsinagógák lángolnak, Molotov-koktélok landolnak zsidó és arab otthonokban, felfegyverzett csoportok próbálnak minél több áldozatot szedni, kárt okozni a másik oldalon. Vélhetően a Nakba-nap közeledése is hozzájárult az erőszak fellángolásához. Május 15-én a palesztinok arra az őket ért katasztrófára emlékeznek, hogy Izrael állam megalakulásával többszázezer palesztint űztek el egykori otthonaikból.

A jelenlegi háború eleve megszakította a Jair Lapid vezette Netanjahu-ellenes koalíció tárgyalásait. Pénteken Naftali Bennett jelezte, kilép a változás koalícióból és bár még nem állt be Netanjahu mögé sem, az ellenzék esélyei lenullázódtak. Netanjahu viszont maradhat ügyvezető miniszterelnök, vélhetően egy újabb választás utánig. Az is elgondolkodtató, hogy a jelenlegi arab-izraeli konfliktus évtizedek óta nem tapasztalt mértékben épp akkor lobbant fel, amikor Izrael történetében először arab pártok támogatásával jött volna létre egy kormány.