Előfizetés

Karácsonyból a jobbikos, a liberális és a baloldali is kihallhatta

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.05.17. 06:20

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
Az urizáló Fidesz-elittel szemben a magyarok 99 százalékát képviselné – mondta Karácsony Gergely, aki bejelentette, miniszterelnök-jelöltként részt vesz az előválasztáson.
Egyes ellenzéki politikustársait is meglepte Karácsony Gergely azzal, hogy nem csak a már evidenciaként kezelt miniszterelnök-jelölti indulását jelentette be szombaton, hanem 99 Mozgalom néven saját politikai csoportot is alapított. Az új szervezet – amelynek neve abból fakad, hogy Karácsony a kevesek helyett a 99 százaléknyi többségért dolgozna – máris több ismert támogatót szerzett, így például Bod Péter Ákost, az Antall-kormány volt miniszterét, Kukorelly Endre írót, egykori LMP-képviselőt vagy Földes Györgyöt, a Politikatörténeti Alapítvány volt vezetőjét. A 99 alapításával Karácsony alighanem személyes népszerűségét próbálja kihasználni arra, hogy minden ellenzéki pártból szerezzen szavazatokat. Lapunk információi szerint ráadásul a mozgalom nem csak a 2022-es választásokra készült, a főpolgármester egy későbbi „Karácsony-párt” alapjait is igyekszik megalkotni. Ezt a Népszava által megkérdezett ellenzéki politikusok sem cáfolták. – Ha kormányváltást akarunk, akkor a jelenlegi ellenzéki szavazói bázison túl kell nyúlni. Ehhez ki kell lépni a pártos világból, és nyitni a pártot még nem választók illetve azok felé is, akik eddig egyáltalán nem politizáltak. A 99 Mozgalom ennek az eszköze - mondta lapunknak Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. Szabó Tímea szerint ugyanakkor hosszabb távra is terveznek a mozgalommal: "Érdemes végiggondolni az ellenzéki oldalon a jelenlegi pártstruktúrát a választások után, azt, hogy más formában nem működhetünk-e esetleg hatékonyabban." – Természetesen tudtunk a 99 indulásáról, nem okoz ez semmilyen konfliktust, a fő cél most az, hogy leváltsuk a kormányt, ennek pedig hatékony segítője lehet egy pártoktól független mozgalom, amely új szavazókat is képes megszólítani – mondta lapuknak egy MSZP-s vezető, hangsúlyozva, hogy „a választások után a frakciókat a jelenlegi ellenzéki pártok fogják alakítani a parlamentben”. Azt azonban ő sem zárta ki, hogy a 99 később párttá alakulhat. „Lássuk meg, hogy mi lesz a választások után” – mondta. – Nem gondoltam volna, hogy Karácsony Gergely ilyen hamar kidobja az ablakon az MSZP-t és a Párbeszédet is – fogalmazott ugyanakkor pikírten egy DK-s képviselő. A politikus szerint is az lehet a 99 megalapításának hátterében, hogy a főpolgármester felismerte: legfőbb erőssége, hogy nem csak a jelenlegi ellenzéki pártok mindegyikében, de a bizonytalanok között is vannak támogatói, így a „Karácsony-szavazók” egyesítése a célja hosszabb távon. – Ezt nyilván sem az MSZP-vel, sem a Párbeszéddel nem sikerülne – mondta forrásunk. Maga Karácsony Gergely megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy „az van, amit a beszédemben mondtam”. A szombati bejelentésben a mozgalomról úgy fogalmazott, legfontosabb célja, hogy „tegyük jóvá Magyarországot, hogy mindenki megnyugodjon és fellélegezzen”, az urizáló, csak magával törődő Fidesz-elittel szemben a magyarok 99 százalékát képviseli, azokat, akik egy normális országban szeretnének élni. – Nem az az erős vezető, aki képes megosztani, hanem, aki képes egyesíteni – mondta. Szerinte ezért nem szabad még egyszer hagyni, hogy az az 1 százalék uralja az országot, amelyiknek csak a pénz és a hatalom számít, miközben békétlenséget szít, elviszi barátságainkat, megtakarításainkat, Balatonunkat, nyugdíjunkat, a gyermekeink jövőjét, mindenünket. Karácsony szombat délutáni bejelentését egész napos felvezetés előzte meg. Reggel a szülőfalujából, Nyírtassról jelentkezett be, majd Debrecenbe ment, ahol középiskolába járt: itt arról beszélt, hogy 1849-hez hasonlóan ismét „trónfosztásra van szükség” az országban. Később Budapesten, a Diákváros tervezett helyszínén azt mondta: az olcsó kollégiumok helyett a Kínai Kommunista Párt elitegyetemét felépíteni szándékozó kormánnyal nincs értelme párbeszédet folytatni. 

Sok jelölt, egy cél

Karácsony bejelentésével ötre nőtt azok száma, akik biztosan indulnak az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Korábban Dobrev Klára (DK), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) jelentette be indulását. Pálinkás József, az Új Világ Néppárt vezetője azt jelezte, szívesen részt venne az előválasztáson. Elemzőket kérdeztünk az előválasztásról. Mikecz Dániel, Republikon Intézet: Az előválasztás elsősorban arról szól az ellenzéki választóknak, hogy kinek van a legtöbb esélye Orbán Viktorral szemben. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely is ebbe az irányba mozdult el azzal, hogy mozgalmi vezetőként kíván fellépni. Az ellenzéki szavazók egységét így nem az ideológia vagy ízlés szintjén lehet megteremteni, hanem azzal hogy az ellenzéki választók szemében az egyik jelölt képes "felnőni" Orbán Viktor mellé. Vermes Ádám független elemző: Az ellenzéki pártok jól megkülönböztethető karakterű miniszterelnök-jelöltekkel álltak elő, akik így más-más réteget képesek megszólítani. Ennek komoly előnye, hogy az ellenzéki tábor jelentős részét érdekeltté tudják tenni az előválasztáson való részvételben. Heves kampány egyik félnek sem érdeke, mivel ez azzal fenyegetne, hogy a győztes jelölt túl sok ellenzéki szavazót idegenít el magától. Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont Intézet: Az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei csak külsőleg, előtörténetileg és retorikai stílusban különböznek, valójában közös stratégiát követnek, nagy valószínűség szerint megegyeztek egymás között a legfontosabb kérdésekben: mindenki elfogadja Gyurcsány Ferenc befolyását, a mandátumarányok nagyjából véglegesek, a kampányforrások elosztása rendezett és általános várakozás szerint Karácsony Gergely lesz a győztes kormányfő-jelölt. Az előválasztás valójában utószó: a korábbi vitákat lezárták a felek, legalábbis 2022 tavaszáig. Vasali Zoltán, IDEA Intézet: Az ellenzék az elmúlt években elsősorban az önkormányzatokban végzett közös munkában tanulta meg, hogy lehetetlen feltételek mellett elfogadott döntések mögött kialakuló közös felelősségnek milyen komoly jelentősége van. Ma egy LMP-s, momentumos vagy egy jobbikos szavazó sokkal toleránsabb egy DK-s vagy egy MSZP-s jelölttel, mint volt 2018-ban. Az IDEA Intézet kutatásai ennek a sokszínűséget megtartó közösségi identitásnak az erősödését mérik és visszaigazolják. A miniszterelnök-jelöltek karaktereit már most képesek megkülönböztetni a választók, hiszen az érintettek mindegyike ismert és teljesítmény tekintetében értékelt szereplő a politikában. Karácsony fővárosi, Dobrev európai, Jakab parlamenti eredményei, törekvései és konfliktusai összeérnek és nem csak egymásra, hanem elsősorban a kormánypártok teljesítményére reagálnak. Kétségtelen tény, hogy ebben a kommunikációs térben integratívnak és egyedinek mutatkozni egyszerre, minden jelölt számára komoly kihívást jelent. Nagy Attila Tibor független elemző: Karácsony Gergely az integrátor szerepét vállalja, ezt bizonyítja szombati beszéde is. Abból a jobbikos kihallhatta a haza szeretetét, a liberális a szabadság fontosságát, a baloldali a szociális igazságosságot. Minél többféle ellenzéki szavazóknak kell megfelelni, ez a főpolgármester legfontosabb kommunikációs fegyvere. Kósa András

Viszi a NER az Andrássy úti palotákat is

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.17. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is.
Az Orbán-kormány és NER-lovagjai egymás után kebelezik be Budapest patinás negyedeit. A recept ugyanaz: az ingatlanokat árverésen, kézen-közön, cserével, vásárlással vásárolják fel, ha kell kiebrudalnak könyvtárat, múzeumot, más cégeket, majd – esetenként állami forrásokból – felújítják és magukra csukják az ajtót. A felújított villák, paloták közül néhány sokcsillagos hotelként születik újjá, a java azonban cégközponttá, különféle alapítványok domíniumává, kormány által preferált intézmények székhelyévé avanzsál és onnantól a kivételezett kevesek zárt világává alakul át. Az Orbán-kormány gazdasági holdudvarának Andrássy úti térnyerése valójában már az első fideszes kabinet felállása előtt megkezdődött, bár néhányan akkor még vélhetőleg nem is sejtették, hogy egykoron a Nemzeti Együttműködés Rendszerének oszlopos tagjai lesznek. De persze volt, aki készült a szerepre. Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje, a Fidesz egyik alapítója, több milliárdos állami megbízási szerződés haszonélvezője jelenleg országgyűlési képviselőként, a törvényalkotási bizottság alelnökeként szünetelteti ügyvédi tevékenységét az SBGK ügyvédi irodában, amelynek alapító tagja. A 113-as szám alatti villa még 1993-ban került az SBGK nevére. (A sugárúton egyébként ezenfelül számos a NER világban jól mozgó ügyvédi iroda található.) Néhány házzal lejjebb, a 105. szám alatti épületben egy új NER-játékos, Várkonyi Andrea médiacége, a Whitedog költözött. Mészáros Lőrincz menyasszonya csak bérli az ingatlant, tulajdonosa a leendő férj egyik érdekeltsége a Konzum PE magántőke alap. Legutóbb a túloldalon lévő Kogart-házat vette meg az egykori gázszerelő. Az Mfor értesülése szerint Mészáros 5 milliárd forintért vette meg egyik legjelentősebb magángyűjteménynek - Kovács Gábor kollekciójának - is helyet adó épületet. Ennél jóval szerényebb üzlet volt a kávéfőzőiről ismert Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. egykori mintaboltjának és három másik ingatlannak tavalyi megvásárlása az Andrássy út 57-ben. A Mészáros cégközpont egyébként a szomszédos Dávid-házban működik. A 2400 négyzetméteres irodaházat 2018-ban az akkor még Mészároshoz tartozó Appeninn Holding vette meg egy cég üzletrészeként 2,2 milliárdért. A cégbe 2018-ban Tiborcz István – Orbán veje – is bevásárolta magát ingatlanos cége, a BDPST Zrt. révén. Tavaly azután mindketten eladták az Appeninn részvényeiket, de az ingatlan egy projektcégen keresztül a másik villához hasonlatosan Mészáros tulajdonában maradt, amelynek egy részét Jellinek Dániel ingatlanmogul vásárolta meg.
Jellinek is szerzett magának egy ingatlant a sugárúton. A kormánypárti Hassay Zsófia vezette előző terézvárosi testület ugyanis két, perekben visszaszerzett ingatlant is dobra vert. Az Andrássy 21. szám alatti épületet ugyanaz a cég vette meg másodszor is, azután tulajdonost váltott és a Gellért szállót is birtokló Jellinek Dániel ingatlanmogulhoz került. Az épület egyelőre üres, erősen leromlott állapotban van. A Hassay által újra dobra vert másik ház a Andrássy út 47. Az 1878-ban épült neoreneszánsz-eklektikus palotát első körben az Ennet Kft. vette meg 2004-ben 150 millióért, de 16 évi pereskedés után a szerződést semmisnek nyilvánították, az épület visszakerült az önkormányzathoz, amely 2017-ben ismét eladhatta azt. Ezúttal a BBID Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, amely nettó 1,2 milliárd forintot fizetett érte. Tavaly kezdtek hozzá a felújításhoz, a felső szinteken prémium lakások lesznek, alul boltok és étterem. A céget egyébként felesben Dicső László és Balázs Attila birtokolja, utóbbi Tiborcz István üzlettársa. Egy Hősök teréhez közelebbi épületen – Andrássy út 116. - viszont régi üzlettársával Paár Attilával, a NER egyik sokat foglalkoztatott kivitelező cégének, a West Hungária Bau (WHB) Kft. tulajdonosával osztozik. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját első körben Paár cége vette meg 723 millióért 2017-ben, majd Tiborcz is beszállt az ingatlant birtokló cégbe és közösen butikhotellé alakították át. Tavaly meg is nyílt. Tiborcz ezenfelül egy teljes emeletet is vett az Oktogonhoz közeli 43-as szám alatti házban, a BDPST székhelyének szánta, de végül máshová költöztette. A NER-világ három másik oszlopos tagja – Hernádi Zsolt MOL-vezér, Garancsi István, aki többek között az Orbán-kormány agyonfoglalkoztatott kivitelező cégének, a Market Építő Zrt-nek. a tulajdonosa, valamint Csányi Sándor, az OTP első embere – három egykori bérpalotát is megszerzett a sugárúton, méghozzá potom áron. Az Andrássy út 8. és 52. alatti épületeket eredetileg három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra cserélte el az önkormányzat. Hassayék itt is panasszal éltek, de az ügyészség ezeket a szerződést nem bolygatta. Az épületek akkor már a triász érdekeltségében voltak. A palotákban elegáns szállodákat alakítanak ki, akárcsak az Andrássy út 3. szám alatti épületben. Utóbbi 2005-ös adásvételből is bírósági ügy lett, Garancsit is behívták tanúskodni, mivel a CD Comission Kft.-nek az érintett időszakban éppen ő volt az ügyvezetője, de ezt se kapta vissza az önkormányzat. Ebből is hotel lesz. Csányi egyébként az egykori Lukács cukrászda épületére is szemet vetett, de a Miniszterelnökség 3 milliárdos áron elorozta előle. A manőverre egyébként azért volt lehetősége, mivel az Orbán-kormány döntése nyomán a világörökségi területeken az államnak elővásárlási joga van, amivel alkalomadtán élnek is. Így történt ez a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) volt székházával is. A kormány 2 milliárdért megvette, majd 4 milliárdért felújíttatta a Magyar Művészeti Akadémiának. A Kodály Köröndtől nem messze a 100-as szám alatti, 1890-ben miniszterelnöki rezidenciának épült házban kapott helyet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. (RETÖRKI), amelynek felügyeletét a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány látja el.Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke. Az épületet nagy erőkkel újítják.
A MÁV egykori Andrássy úti székházától viszont évek óta hiába próbálnak megszabadulni. Az 1876-ban épült irodaház, 2008 óta üresen áll. Legutóbb a várbeli Burg Hotellel egy csomagban hirdették meg. Azt tavaly decemberben megvette az MNB alapítványa, de az Andrássy úti épület nem kellett senkinek. Most ismét csomagban kínálják 12 másik ingatlannal együtt 14,66 milliárd forintért. A sorsára vár a 80-82-es szám alatti két erősen leromlott állapotú épület is, amelyeket Schmidt Mária és Ungár Péter közös ingatlanvállalkozása a BIF Zrt. vett meg azzal, hogy szállodává alakítják, de egyelőre nyoma sincs munkáskezeknek.
Új kérője lehet hamarosan a Párisi Nagyáruháznak is. Az eredetileg kaszinónak épült házat Goldberger Sámuel nagykereskedő alakította át áruházzá 1911-ben, a háború után Divatcsarnok néven működött egészen az 1991-es bezárásáig. Az üres épületet 2006-ban az ORCO vette meg, gyönyörűen felújíttatta, majd csődvédelmet kért. Az épületet előbb az MFB Ingatlanfejlesztési Zrt.-hez került, majd 2016-ban a Divatcsarnok Projekt Zrt. vette meg. A cég igazgatóságának elnöke Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán Lázár János exminiszter vadásztársa. A tulajdonosa pedig Max Turnauer bécsi iparmágnás, akivel Lázár elmondása szerint bizalmas viszonyban áll. Nem is kellett több ahhoz, hogy 2018-ban 10 százalékos tulajdonrészt vásároljon a cégben. Turnauer tavalyi halála új helyzetet teremthet. S végezetül megérkezett a NER sugárútjára a várban már jócskán bevásárolt MNB Pallas Athéné alapítványa is, amely a romániai ingatlanmogul Mudura Sándor érdekeltségi körébe tartozó cégtől vette meg 2017-ben 5 milliárdért a Párisi Nagyáruházzal szemközti épületet, az Andrássy 40-42-t. Ám alig két év múlva eladták a Seven House Ingatlanhasznosító Kft-t és vele a két épületet a GARDA ingatlanalapnak, amelynek kezelése nem sokkal később a Száraz István egykori Origo-tulajdonoshoz köthető, az MKB Bankban is részvényes Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél landolt. A hírek szerint Száraz baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival.

Volt, akinek több száz kilométert kellett utaznia a Pfizer-oltásért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.16. 20:03

Fotó: Balázs Attila / MTI
Több fővárosi regisztráltnak is csak vidéken volt elérhető hely. Akadt, akinek Békés megyében jutott szabad időpont.
A Telex több olvasója is arról számolt be, hogy csak lakóhelyétől távol eső oltópontra tudott időpontot foglalni, amikor Pfizer-vakcináért jelentkezett. Akadt akinek több száz kilométert kellett utaznia. Egyikük azt írta, szombaton kapta az sms-t, hogy foglalhat időpontot. Ám "nemhogy a környéken, még Pest megyében sincs oltópont, ahova tudnék menni a rendszer szerint. 
Így budapesti lakosként Békés megyébe kaptam csak időpontot."

Egy másik levélíró arról számolt be, aki áprilisban regisztrált fővárosiként, hogy szintén szombat este kapott SMS-t. Ám mire fellépett a regisztrációs felületre Budapestre, már nem volt szabad időpont a mostani 3 napos időablakban. Megnézte hát Pest megyét, de Vác épp elfogyott, csak Nagykőrösön lett volna hétfői időpont. Ezért megpróbálta Fejér és Komárom megyét, végül vasárnapra foglalt Dunaújvárosba. Másvalaki Ceglédre ment le és a második adagot is ugyancsak ott fogja megkapni. Ráadásul az egyik ottani orvos szavaiból azt vette le, nem ő ott az egyedüli a fővárosból.