Fordult a kocka

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti benyújtásával párhuzamosan befejeződött egy legalább fél évtizede érlelődő folyamat. Nem is akárhogyan! A 2010-es kormányváltást követően a miniszterelnök még azzal büszkélkedett, hogy "nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani". Orbán Viktornak ez az emlékezetes, hőzöngő megjegyzése arról az akkor még a nemzetgazdasági miniszteri pozíciót betöltő Matolcsy Györgyről szólt, aki immáron nyolc esztendeje a Magyar Nemzeti Bankot irányítja. Varga Mihály pénzügyminiszternek a 2022. évi büdzséről szóló expozéját hallgatva viszont egyértelművé vált, hogy bár a kormányfőnek egyetlen forintjába sem került, mégis szemrebbenés nélkül lemondott a legendássá vált jobb kezéről.

Igaz, pillanatnyilag Matolcsy Györgynek még nem kell aggódnia, hogy - legalábbis Orbán Viktor akaratából - ne tudná kitölteni MNB-elnöki mandátumának második hat esztendejét is, az azonban visszafordíthatatlan ténynek látszik, hogy egykori befolyása a múlté. A kormányfő láthatóan egyáltalán nem számol azzal, hogy a jegybank házatájáról érkező gazdaságstratégiai elképzelésekből akárcsak egy jottányit is megvalósítson. S ebben - mint minden másban - hűséges követője, fegyverhordozója Varga Mihály. (Mellékszálnak tűnik, pedig korántsem az, de a jegybankelnököt levegőnek nézi Palkovics László miniszter is, ami azért kellemetlen, mert a kormányzati leosztásban az ő informatikai és technológiainak álcázott tárcája felel - felsorolhatatlanul bő feladatai között - a gazdaságstratégiáért.)

Hagyományosan a pénzügyminiszter nevével volt összeköthető az egyenletes gazdasági növekedésre való törekvés, viszont azt is megszokhattuk, hogy a szeme sem rebbent a felesleges pénzszórás láttán. Eközben Matolcsy György törekvéseit a "növekedni, de mindenáron" eszméje hatotta át. S ha nem is hirtelen, de a 2022-es költségvetéssel kapcsolatos véleményük látványosan megfordult. Varga Mihály gondolkodás nélkül a pazarló, soha meg nem térülő beruházások támogatója lett: megfigyelhető, hogy a kormányhoz korábban mindig lojális Költségvetési Tanács az utóbbi hónapokban - tagjai közt Matolcsy Györggyel - egyre kritikusabb hangvételt enged meg magának. Célszerűnek látnák például egyes kiadási előirányzatok felhasználásának feltételekhez kötését, hogy a tervezett összegeket csak akkor lehessen elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához ténylegesen szükség van rájuk. Micsoda fordulat!

Matolcsy Györgynek különösen fáj, hogy a jövő esztendei költségvetés alacsonynak minősíti a 3 százalékos inflációs szintet, akkor, amikor az uniós átlag 2 százalék, Magyarország pedig a maga 5,2 százalékával a sereghajtó elkeserítő pozícióját foglalja el. Az MNB régi adósságát teljesítve olyat tesz, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa: emelnek az alapkamat 0,6 százalékos mértékén - talán 0,15 százalékpontot. Ez ugyan nevetségesen kevés, a hitelek viszont megdrágulnak, és az esztelen beruházások visszafogására továbbra sincs szándéka a kormánynak.