Kína;Fudan Egyetem;

2021-06-05 07:12:30

Peking beszél

Üzent a kínai kommunista párt a magyar főváros népének: dallamos nevű külügyi szóvivőjük a mosolydiplomácia szóvirágait félretéve „megvetésre sem méltónak” minősítette a magyar főváros vezetését, amiért a kínai diktatúra áldozatairól elnevezett utcákkal emlékeztettek arra, hogy miféle rezsim készül betenni a lábát Budapestre, a magyar polgárok pénzén és akarata ellenére. Például amikor a polgárok visszaszólni merészelnek, hogy ez nekik nem tetszik, akkor nem vitázik, nem tárgyal, hanem egyből odaveti, hogy az ellenzék a „magyar-kínai kapcsolatokat akarja megtörni”. Más szóval sikerült eljutnunk oda, hogy immáron Pekingből mondják meg, ki a magyar. 

Nem csoda, ha a fővárosnak most lett végleg elege. A rendszerváltozás után 30 évvel a Fidesszel és a Fudannal eljutottunk oda, hogy a rendszer immáron minden ízében a polgárok arcába köpött nettó hazugságról szól. Egy magát antikommunistának, kereszténynek nevező kormány egy kőkeményen keresztényüldöző kommunista ázsiai diktatúra európai hídverője lett. A minden sarkon Európa keresztény gyökereiről beszélő kabinet eltűri, hogy a főváros népét egy ázsiai, ateista nagyhatalom minősítgesse. A nyakló nélkül szuverenitásról értekező kormány feje fölött, Pekingből üzenik meg, hogy milyennek kellene lennie a magyar belpolitikának, és Pekingből védik Orbán Viktort az ellenzéki Budapesttől. És a szavakban IMF-fel és Brüsszellel szabadságharcoló kabinet a népet sokkal-sokkal veszélyesebb kínai adósrabszolgaságba terelgeti éppen.

Az okot pedig csak az nem látja, aki vak, vagy nem akarja elhinni, mert az annyira pitiáner: az EU-ból kiszorulóban lévő Fidesz-kliensrendszer anyagi forrásai bizonytalanokká lettek, így a pártnak új patrónus után kellett néznie. Ingyen pénzt azonban csak Brüsszeltől kapott. Kína brutálisan megkéri annak az árát, hogy az ő nagyberuházásain is levehessék a rendszer kitartottjai a maguk 20-30 százalékát. Így a magyar adófizetők pénzén Kína érdekeit szolgáló vasút és egyetem épül. Persze ezek mégiscsak produktívabbak, mint az EU-s pénzből épült műköves terek vagy a látványszökőkutak: a probléma, hogy EU-s szökőkutak nem okoznak államcsődközeli helyzetet. A kínai óriáshitelek ellenben annál gyakrabban, például ha a szerződést kötők súlya úgy aránylik egymáshoz, mint Felcsút és Peking.

Ami ennél lényegesen nagyobb baj: Pekingből nézve Hong Kong és Budapest között a különbség csak a földrajzi távolság. Amúgy mindkét esetben az a feladat, hogy a birodalmi helytartóik törjék meg a városi polgárság önálló akaratát. Ha pár hosszúsági körrel közelebb lennénk Pekinghez, úgy a szombati tüntetést még a Facebookon sem lehetne meghirdetni, továbbá a csilivili Fudan Egyetem mellé mindjárt pár pofás átmeneti átképző tábor is létesülhetne néhány izgága fővárosinak. Persze ami késik, nem feltétlenül marad el.

Sőt: a rendszerváltás óta azt is tudjuk, hogy a hitelező egyben politikát is csinál - anno például világbanki hitelekkel lehetett rákényszeríteni a állampártot a lassú demokratizálódásra. Lehet, hogy működik ez fordítva is.