Szabad szemmel: hiába Orbán teljhatalma, a Fidesz nagyságai félnek

Nemzetközi hullámokat vet a budapesti Fudan-tüntetés

Schweizer Radio und Fernsehen

A Fidesz nagyságai félnek a magyar néptől, pedig Orbán Viktor szinte teljhatalmat tart a kezében. Így összegzi a helyzetet a svájci köztévé a Fudan Egyetem elleni tömegmegmozdulás után. A kommentár idézi a Freedom House-t, amely már csak részben szabad demokráciának minősíti Magyarországot. A kormánypárt mégis be van ijedve.

De hát a politikája tele van ellentmondásokkal: a foci EB-n jó 60 ezer néző mehet be a Puskás Stadionban a Portugália elleni mérkőzésre, viszont a hatalom elleni tüntetéseken legfeljebb 500-an lehetnek jelen. Nem csoda, hogy szombaton a felvonulók nem tartották magukat a korlátozáshoz.

Egy másik példa: a járványra hivatkozva a kabinet egy sor bevételt elvont az önkormányzatoktól, mondván, hogy pénzre van szükség a fertőzés visszaszorítására. De ugyanez a kormány éppen most határozta el, hogy 1,5 milliárd eurót költ a leendő kínai campus-ra. Egy olyan egyetemre, amelyet a KKP ellenőriz, annak iránymutatásait minden tanár és diák köteles engedelmesen követni. Márpedig ez sokakat idegesít Orbán barátai közül is. Miközben a politikus még ma is azzal büszkélkedik, hogy ő buktatta meg Magyarországon a szocializmust.

Minden hatalma ellenére a miniszterelnöknek megvan az oka, hogy tartson a tavaszi választástól. Mert mi más okból látott volna hozzá, hogy sokmilliárdos állami vagyont magánalapítványokba vigyen ki, amelyeket fideszes pártkatonák vagy azok barátai irányítanak, életük végéig.

Úgy hogy ezekkel a vagyonelemekkel nem számolhat a következő kormány, ha bukik a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Gergely Márton, a HVG főszerkesztője úgy fogalmaz, hogy Orbán párhuzamos államot épít, ily módon a hatalomváltás semmilyen kockázatot nem jelent számára.

Ha a Fidesz kénytelen leköszönni, egy csomó kulcsfigurája alighanem börtönben végzi korrupció miatt. De Ungváry Krisztián éppen arra figyelmeztet, hogy a rezsimet nem lehet választáson legyőzni, főleg akkor, ha ő maga szervezi meg a szavazást.

Frankfurter Rundschau

A kínai egyetem építése szintén azt mutatja, merrefelé viszi országát Orbán Viktor, hiszen a politikus már jó ideje Keletre veti vigyázó tekintetét – írja az elemzés a hétvégi demonstráció után. Az óriás beruházás ellen hatalmas a tiltakozás, szombaton 10 ezren vonultak utcára. Nem kérnek abból, hogy a kormány ennyire szoros viszonyt alakít ki Pekinggel. De aggódik Brüsszel is, mert úgy véli, hogy Magyarország szép lassan búcsút int az EU-nak. És mindinkább a kínaiak felé fordul.

A miniszterelnök nyomás alatt áll, mert meg kell magyaráznia, az miként van, hogy az ország a világelsők között szerepel a korona halottak számát tekintve. Az illiberális politikus népszerűsége csökken, a Fidesz mellett már csupán 48 százalék áll ki a biztos választók közül. A ragály előtt ez az érték még 56 százalék volt. Azon kívül összefogott az ellenzék és a közös jelszó: meg kell szabadulni Orbán rendszerétől.

Nem jó a kormányfő kapcsolata az unióval. Immár a demokratikus középtől is eltávolodik, hiszen kilépett a Néppártból. Legújabban pedig arra szólított fel, hogy új jobboldalt kell felépíteni Európában, a multikulturalizmus, a melegek és a migránsok ellen, a keresztény értékek alapján.

The Times

A lap arra figyelmeztet, hogy Biden megismétli Obama külpolitikai tévedését, ha egyelőre félre akarja tolni az orosz kérdést, és Kína lenyomására összpontosít, mert ez az elképzelés visszaüt, ugyanakkor felbátorítja Putyint. A szerző, Edward Lucas, aki vagy másfél évtizede volt az Economist tudósítója Magyarországon, úgy látja: az orosz államfőnek kapóra jön, hogy Európa nem annyira fontos Washington szemében.

Négy hónapja még a demokraták nem győzték ostorozni Moszkvát, amiért az beleavatkozott az USA belügyeibe. Az amerikai elnök azzal a reménnyel lépett hivatalba, hogy újra indítja a transz-atlanti együttműködést a kínai fenyegetés elhárítására. Ám a partnerek langymeleg választ küldtek az öreg kontinensről. A kooperáció híveit, az északi és balti kormányokat az EU vezető országai a partvonalra nyomták.

Ennek leglátványosabb jele, hogy az Egyesült Államok kénytelen volt feladni ellenkezését az Északi Áramlat 2-vel szemben. A németek ugyanis felháborodottan utasították vissza a tengerentúli nyomást, mondván, hogy amögött leginkább az önzés van, mivel Amerika piacot keres cseppfolyósított földgázának.

Márpedig Németország fontos szövetséges Kínával szemben, így többet számít, mint kelet-európai aggodalmak Putyin miatt. Ám a számítás téves. Franziska Brantner a zöldektől azt mondja, már megint a német nagyvállalatok érdeke érvényesült. Közben azonban a Kreml már azzal hivalkodik, hogy ismét erős a befolyása a földrész keleti részén. Az elnök nem zárta ki továbbá, hogy országa is eltérít gépeket, ha azok fedélzetén valamelyik orosz ellenzéki utazik.

Az amerikai nyomás nem okvetlenül tartja féken az elszabadult államokat, de ha nem lép, akkor azzal csak ösztökéli azokat. Viszont hatalmas hiba azt hinni, hogy ha a Nyugat stabilitást akar, akkor ugyanez a törekvésük az oroszoknak is. A külföldi viszályok jól jöhetnek az orosz belpolitikában. A fejlett demokráciák nem dönthetik el, hogy kik legyenek az ellenségeik és kik fogják megtámadni.

Viszont amikor Amerika jelzi, hogy a prioritás számára nem Európa, akkor jóformán felkéri Putyint, hogy az újabb hazai elnyomással, illetve külföldi agresszióval próbálkozzon. Hogy Belarusz teljes diktatúrába süppedt, az jól illusztrálja az európai biztonsági rendszer gyengeségét. Csakis az összehangolt nyugati fellépés szavatolhatja a fehérorosz függetlenséget, illetve a nép számára a demokráciát.

Trumpnak igaza volt, amikor bírálta a német védelmi politikát és fokozta az amerikai katonai jelenlétet Európában. Merthogy a földrész sosem volt jó partner. Továbbá nincs jó véleménnyel az USÁ-ról. De még egy nehéz szövetséges is jobb az Atlanti-óceán innenső oldalán, mint ha nincs kire támaszkodni.

Frankfurter Rundschau

Fontos tanulságokkal jár Szász-Anhaltban a tegnapi választás a demokrácia hívei számára, mert az AfD nem lett ugyan legerősebb párt a tartományban, mégis sokan a szélsőjobb mellé húzták be a keresztet a szavazócédulán. Úgy hogy ne is próbálja meg senki bagatellizálni vagy szépíteni a párt eredményét, hiszen jó 20 százalék rájuk voksolt. Miközben egy völkisch-nemzeti tömörülésről van szó, amelyet megfigyel az alkotmányvédelem. Azaz vereséget szenvedett a demokrácia, mert nem sikerült visszaszorítani a szélsőség nyomulását.

A tartományi miniszterelnök és a CDU ugyan meglepően jól szerepelt, de az inkább azzal függ össze, hogy a hatalmon lévő erő általában előnyt élvez. Ugyanakkor sokan éppen ezért álltak mellé, nehogy az AfD lépjen elő meghatározó pártként. Miközben az elmúlt évek során Haseloff többször is kénytelen volt figyelmeztetni a kereszténydemokratákat: eszükbe ne jusson ilyen-olyan kérdésekben a szélsőjobbal együtt szavazni.

A tanulság a következő koalíció számára az, hogy több élettel kell megtölteni az érdekszövetséget. Gond van elég: pl. hogy nincs elég orvos és tanár. De főként a konzervatívoknak kell tovább építeniük a tűzfalat az AfD-vel szemben. Néven kell nevezni a szélsőjobbot, nem lehet figyelmen kívül hagyni, vagy lekicsinyelni.

A CDU kancellárjelöltjeként most az az első számú feladata, hogy saját pártján belül helyre tegye azokat tényezőket, köztük az Alkotmányvédelmi Hivatal volt vezetőjét, aki összeesküvés elméleteket fabrikál és antiszemita utalásokat tesz. Nem lehet, hogy ilyesvalaki induljon a párt színeiben az ősszel Thüringiában. Ha Laschet sikertelenül próbálkozik a kiszorítással, akkor ezzel saját és a párt esélyeit is rontja.

De kapott házi feladatot a többi párt is. A zöldek nem gondolhatják, hogy a Szász-Anhalt új lendületet ad nekik. De nem is világos, miként akarják elérni céljaikat, amikor keleten alig vannak jelen. Hasonló a szociáldemokraták helyzete, miután ők szintén a környezetvédelem jelszavával akarják átalakítani a társadalmat. Ahhoz az őszig alaposan javítaniuk kell a népszerűségükön.