Ne lazíts!

Ha nem is nyugodtak meg a kedélyek, az események sodrásában mérséklődni látszik az ellenzéki pártoknak az a jogos felháborodása, hogy a Fidesz-KDNP képviselői - szokás szerint - a 2022. évi költségvetés egyetlen ellenzéki módosító indítványára sem bólintottak rá a parlamenti jóváhagyás során. A kormánypárti honatyák igyekezetéből még arra sem futotta, hogy a saját választókörzetük üdvét szolgáló javaslatok némelyikét magukévá tegyék. Elvileg nehéz helyzetben is lehetne most az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek egyik feladata, hogy a költségvetési törvényjavaslatok szabályosságát vizsgálja. Igaz, hogy a módosító indítványokkal ezt eleve nem is tehetik meg.

Feltételezhető persze, hogy a jövő évi büdzsé a törvényesség valódi próbáját is kiállná. Tartalma viszont hajmeresztő: nemcsak azt sugallja, hogy a választások évében szokásos osztogatás ezúttal sem marad el, hanem új vonásként a kormány mintegy felhatalmazást adott a maga számára arra, hogy - a "gazdaság újraindítására" hivatkozva - ennek a pénzszórásnak a határait a rendszerváltás óta nem látott módon kiterjessze.

A közgazdasági szakirodalom az ultralaza jelzőt jobbára a jegybankok kamatpolitikájára alkalmazza. (Ennek iskolapéldája a Magyarország, ahol éppen tíz esztendeje annak, hogy mérsékelték a rátát.) A költségvetés lazaságáról már lényegesen ritkábban esik szó, de a 2022-es elképzelésekből látható, hogy alapjában megváltozott a helyzet. Egyes makrogazdasági elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy az idén akár hét százalékkal is növekedhet a GDP. Az alapvetően növekedési pályára állt gazdaság motorját azonban mégis továbbfűti a költségvetés, nem bízva a piac saját szabályozó erejében.

A magas, tíz éve nem tapasztalt mértékű GDP arányos államadósság és az elszabadult infláció árnyékában az ÁSZ szinte naponta közli - címzettjüket tekintve nem nevesített - figyelmeztetéseit. "A fegyelmezett hiánycsökkentésnek üzenet értéke van: bizalmat teremt és olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását." A számvevők óvakodnak a direkt bírálattól, "az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége" - írják, egyértelműen utalva arra, hogy legfőbb ideje: a kormányzati körök ne csak tudomásul vegyék aggódó észrevételeiket, de meg is fontolják azokat.

Nem könnyen feloldható az ÁSZ számára az a szerepcsere sem, hogy ezúttal már a nemzetközi szervezetek kedvezőbbnek látják Magyarország gazdasági kilátásait, mint a Pénzügyminisztérium. A kettő különbsége felveti annak a gyanúját, hogy a kormány a szükségesnél nagyobb mértékben növeli a kiadásait, miközben lemond olyan bevételekről, amelyeknek elengedésétől saját mandátumának meghosszabbítását reméli. Az ÁSZ intelme: NER, ne tanulj meg lazítani!