Egyhamar nem lesz EU-orosz csúcs

Nemcsak a magyarországi emberi jogokról folytattak hosszas vitát az EU csúcs résztvevői, hanem a közösség külkapcsolatairól is. Csütörtök éjjel összecsaptak az Oroszországgal fenntartott viszony jövőjére vonatkozó eltérő álláspontok. Az eredmény? A nagy keleti szomszédnak mézesmadzagot és furkósbotot egyaránt felkínálnak az EU27-ek: ösztönzőket az együttműködés lehetséges területein és határozott válaszlépéseket, köztük gazdasági szankciókat a Kreml “rosszindulatú, jogellenes és bomlasztó” tevékenységére.

Angela Merkel és Emmanuel Macron közvetlenül a csúcs elé időzített közös javaslata egy EU-orosz csúcstalálkozó megtartásáról nem kapott többségi támogatást az egyes résztvevők szerint meglehetősen kemény vitában. A német-francia duó a Biden-Putyin megbeszélés viszonylagos sikerén felbuzdulva kezdeményezte egy magasszíntű eszmecsere megtartását. De Lengyelország és a balti államok vezetői hevesen tiltakoztak az ötlet ellen, de a holland és a svéd miniszterelnök sem lelkesedett érte. Többen nehezményezték, hogy a javaslat előkészítetlenül, az utolsó pillanatban érkezett az asztalukra. Az ellenzők szerint az Európai Uniónak először meg kell határoznia, hogy milyen feltételek teljesülése esetén hajlandó a kapcsolatok javítására Oroszországgal. A vitáról távozóban Merkel elismerte a vereséget, és aláhúzta, hogy ő maga bátrabb döntésben reménykedett.

A Krím-félsziget 2014. januári orosz annektálása óta nem került sor csúcstalálkozóra a huszonhetek és Oroszország vezetői között. A brüsszeli ülésről kiadott nyilatkozatukban az állam- és kormányfők elítélik az alapvető szabadságjogok korlátozását, valamint a civil társadalom mozgásterének szűkítését Oroszországban.

Az uniós vezetők tárgyaltak a Törökországgal fenntartott, nem kevésbé ellentmondásos viszonyról is. Némi elégedettséggel állapították meg, hogy az eurázsiai országgal legalább nem romlottak a kapcsolatok utolsó megbeszélésük óta. Egyben sürgették az Európai Bizottságot, hogy végre tegye le az asztalra a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek pénzügyi támogatására vonatkozó javaslatát. A tervek szerint 2021-2023 között az EU27-ek 3,5 milliárd euróval segítenék a közösséget, és plusz 2,2 milliárdot adnának Szíria szomszédainak, amelyek ugyancsak nagy létszámú háborús menekültnek nyújtanak otthont. Az állam- és kormányfők leszögezték, hogy készek a párbeszédre Ankarával egy sor területen, de azt is elvárják, hogy tartsa tiszteletben a jogállami normákat, az alapvető jogokat, és járuljon hozzá a regionális feszültségek csökkentéséhez.