Putyin leigázná az internetet

A gazdaságnak még jót is tettek a szankciók és a Nyugat provokál - mondta az orosz elnök, majd másnap odavágott a techóriásoknak.

Aláírta csütörtökön Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely ellenőrzés alá vonja a technológiai óriáscégeket. A jogszabály arra kötelezi az Oroszországban tevékenységet folytató külföldi informatikai cégeket, hogy nyissanak fiókszervezetet vagy irodát az országban és „feleljenek meg az orosz jogszabályoknak”.

Sokat mondó, hogy a jogszabályt Andrej Lugovoj képviselő szövegezte meg, aki az Angliában polóniummal megmérgezett korábbi orosz titkosszolgálati tiszt, Alekszander Litvinyenko meggyilkolásának egyik gyanúsítottja. A törvény szervesen illeszkedik abban az évek óta tartó folyamatba, amely az internet által biztosított információ szabadság korlátozását célozza Oroszországban.

Már 2019 őszén lépett életbe az a törvény, amely lehetővé tette az oroszországi internetforgalom leválasztását a nemzetközi szerverekről. Ez megkövetelte az internetszolgáltatóktól, hogy olyan eszközöket telepítsenek a hálózati végpontokon, amelyek lehetővé teszik az adatforgalom irányítását és hatósági szűrését, vagyis azt, hogy a rezsim megakadályozza a tilosnak vagy károsnak tartott internetes oldalak betöltését, kontrollálják az internetes tartalmakat. Vélhetően azért, mert a szabad orosz média kivéreztetésével, elűzésével, idegen ügynökké bélyegzésével az internet vált az ellenzéki mozgalmak legfőbb területévé.

A TASZSZ beszámolója szerint a januáról hatályos törvény azokat az internetes cégeket érinti, amelyeknek a napi látogatottsága meghaladja az 500 ezer orosz felhasználót. Húsz vállalatról van szó: a közösségi hálózatok (Facebook, Instagram, TikTok, Twitter), videomegosztók (YouTube, Twitch.tv), üzenetküldők (WhatsApp, Telegram, Viber), levelezőszolgáltatás (Gmail), keresőmotorok (Google, Bing.com), tárhelyszolgáltatók (Amazon, Digital Ocean, Cloudflare, GoDaddy), online áruházak (Aliexpress.com, Ikea.com, Iherb.com) de még a Wikipedia.org is. Hogy valójában mit fed „az orosz törvényeknek való megfelelés”, abból is kitalálható, hogy Oroszországban már korábban megbírságolták és lelassították a Twittert, amiért az nem törölt a hatóságok által illegálisnak minősített tartalmakat, a Google ellen pedig eljárást indítottak „személyes adatokra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt”.

A jogszabályt egy nappal azt követően szignálta Putyin, hogy szerdán közel négy órán át válaszolt a lakosság hozzá intézett kérdéseire a tavaly a járvány miatt elmaradt, de ezúttal megrendezett élő televíziós showjában, a Közvetlen vonalban. Az idén több mint 2 millió kérdést küldtek az elnöknek, és amint a lettországi száműzetésre kényszerült ellenzéki portál, a Medúza megjegyezte, érdekes módon egyetlen kérdés sem hangzott el az emberi jogokról és a szólásszabadságról. Annál több olyat válogattak be a szervezők, amelyek kapcsán Putyin az orosz nagyságot és fölényt hangoztathatta a Nyugattal szemben. A nyugati szankciókról például azt állította, hogy tulajdonképpen jót tettek az orosz gazdaságnak, mert hozzájárultak számos iparág fejlődéséhez. „Oroszország aszimmetrikusan fog reagálni a szankciókra, anélkül, hogy saját érdekeit veszélyeztetné – hangoztatta az elnök, miközben az Európai Unió épp szerdán újabb hat hónappal meghosszabbította a büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben.

Az Egyesült Államok kapcsán viszonylag diplomatikusan fogalmazott, reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok „normalizálódnak és természetük jóindulatúvá válik”. Ugyanakkor oda is pörkölt Washingtonnak, azt állítva, az USA érzi, hogy változik a világ, de meg akarja benne tartani domináns pozícióját, aminek még szövetségesei sem örülnek. A Fekete-tengerről Putyin úgy beszélt, mintha az orosz beltenger lenne. Provokációnak nevezte az ott zajló Sea Breeze (Tengeri Szellő) nemzetközi hadgyakorlatot, holott nemrég az orosz hadiflotta is ugyanott fitogtatta az erejét.