Patinás intézmény befektetőt keres

Nehéz pénzügyi helyzetbe került a francia kultúra egyik bástyája, az Institut de France. Az égisze alatt működő több épület állapota ad okot aggodalomra.

A párizsi Institut de France a kulturális élet egyik legfontosabb ernyőszerve. Az irodalom, a művészetek és a tudományok védelmezőjeként tartják nyilván. A patinás Académie française, azaz a Francia Akadémia mellett négy másik – tudományos, képzőművészeti – akadémiát, legalább ezer gyűjteményt, múzeumot, alapítványt és kastélyt működtet és fog össze. Az intézmény még 1793-ban jött létre, az öt akadémia összeolvadásából.

A patinás intézmény most komoly gondokkal küzd, amint a párizsi Számvevőszék jelentése fogalmazott, „finanszírozási patthelyzetbe” került, így az elkövetkező években várhatóan nem tudja előállítani a tulajdonában lévő számos múzeum és műemlék fenntartásához és felújításához szükséges összegeket. A „művészetek és a tudományok fejlesztése" céljából létrehozott Institut de France 2006 óta teljesen önállóan, „különleges jogállású közjogi jogi személyként” működik. A 2018 óta az egykori munkaügyi miniszter, Xavier Darcos által vezetett intézmény nem az állam tulajdonában lévő létesítmény, bár a köztársasági elnök védelme alatt áll.

Az akadémiák mindegyike ugyanis önállóan működik és finanszírozza az intézetet, emlékeztet a Le Monde. A Számvevőszék szerint ez a modell egyrészt elavult, másrészt az irányítás szempontjából sem nevezhető hatékonynak.

A jelentés megállapítja, hogy több, az Institut de France égisze alatt lévő intézmény került nehéz helyzetbe. Míg egyebek mellett a párizsi Marmottan-Monet Múzeumot „példaértékűen karbantartják és működtetik”, addig más épületek, így a Villa Ephrussi de Rothschild (Alpes-Maritimes-ban), amely 2019-ben több mint 180 000 látogatót fogadott, „sürgős beavatkozást igényel”.

Súlyos hiányosságokat tártak fel továbbá Chaalis-birtokon, Oise régióban, valamint a párizsi Jacquemart-André Múzeumnál. A jelentés szerint számos kulturális intézmény került siralmas állapotba az évtizedek óta halogatott renoválás miatt. Mostanra már elkerülhetetlenné vált volna a felújítás, de a pénzügyi nehézségek miatt erre aligha lesz lehetőség. A Számvevőszék a 2024-ig elvégzendő munkálatok teljes összegét 63 millió euróra becsüli. Ebből a legjelentősebb beruházást, 25,4 millió eurót a párizsi, Palais Continak is nevezett Hôtel de Conti felújítása emésztene fel, illetve 17,6 millióba kerülne a Château de Chantilly, azaz a Chantilly kastély renoválása. Csakhogy az említett összeggel nem rendelkezik az intézmény, a 2020–2024 közötti időszakban legfeljebb 48-54 millió euró állhat rendelkezésére.

Az intézet az elmúlt években két kockázatos beruházást hajtott végre. 350 fő befogadására alkalmas előadótermet épített a Palais Contiban, amelynek fenntartása a jelentés szerint meghaladja az Intézet és az Akadémiák anyagi lehetőségeit, és megvásárolt egy épületet ennek közelében, amelynek felújítása komoly összegeket igényelne.

Az intézet és az akadémiák, amelyek főként hagyatékokból és adományokból élnek, nem nélkülözik a forrásokat. Pénzügyi portfóliójuk összességében mintegy egymilliárd eurót tesz ki.

Csakhogy ez az összeg egyenlőtlenül oszlik meg. Az 1816-ban alapított Francia Szépművészeti Akadémia (Académie des Beaux-Arts) például mintegy 200 millió eurós saját tőkével rendelkezik, amelyből 88 millió euró a tartalék. A fő gond azonban az, hogy az akadémiák nem hajlandóak kivenni a részüket a Palais Conti felújításának finanszírozásából, és nem kívánnak nagyobb összeggel hozzájárulni az Intézet igazgatási költségeihez sem.

A Számvevőszék figyelmeztet arra, megoldást kell találni, mert az állam nem hajlandó a zsebébe nyúlni.