NSO: Lehallgatásra elhárítás

A magyar kormány is vett Pegasus kémprogramot a Washington Post egy forrása szerint. Az Orbán-kabinet továbbra sem ad egyértelmű választ.

Az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy történtek-e visszaélések az izraeli Pegasus kémszoftverrel elkövetett lehallgatási botrányban – közölte Didier Reynders igazságügyi biztos kedden. Kifejtette, hogy figyelemmel kísérik a tagállamokban zajló vizsgálatokat. Kérdés, hogy Magyarországon lesz-e egyáltalán olyan vizsgálat, amit nyomon követhetne az Európai Bizottság. Itthon ugyanis nemhogy vizsgálatról nincs szó egyelőre, még a nemzetbiztonsági bizottság összehívása is kétséges. Stummer János, a testület jobbikos elnöke már kísérletet tett rá, ám a bizottság kormánypárti tagjainak többsége elutasította ezt arra hivatkozva, hogy a nemzetbiztonsági szervek betartják a törvényeket. Stummer most újra kísérletet tesz a bizottság összehívására, mivel Pintér Sándor belügyminiszter írásba adta, hogy a testület zárt ülésén felel az ügyben felmerült kérdésekre. Addig is Stummer feljelentést tett személyes adat megsértése, számítástechnikai rendszerrel való visszaélés miatt. „A feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják” – közölte lapunkkal a Legfőbb Ügyészség. (Franciaországban más a tempó: az AFP hírügynökség jelentése szerint máris nyomozás indult, miután a Pegasus-ügyben érintett francia újságírók hétfőn bírósághoz fordultak azzal, hogy Marokkó megrendelésére figyelték őket az izraeli kémszoftverrel.)

Emlékeztetőül: oknyomozó újságírók nemzetközi csoportja – amelyben a magyar Direkt36 két munkatársa is ott volt – kiderítette: több országban is politikusok, újságírók, polgármesterek, üzletemberek megfigyelésére használták az izraeli NSO cég Pegasus nevű, okostelefonokat lehallgató kémprogramját, amit kizárólag bűnüldözési, terrorelhárítási célra adtak el kormányzatoknak. Az oknyomozó újságírókhoz került NSO adatbázisban 50 ezer szám van, ebből 300 magyar. Több magyar újságíró és egy üzletember telefonján is megtaláltak a kémprogram nyomát. Azt nem tudni, hogy ki vetette be a kémszoftvert a magyar célpontok ellen, de a Direkt36 szerint több körülmény is erősen utal arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot.

A magyar kormány nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy vásárolt-e Pegasust és bevetette-e azt. A

Washington Post viszont egy nevének elhallgatását kérő NSO-alkalmazottra hivatkozva azt írta, a magyar állam kémszoftvereket áruló cég ügyfele volt.

Forrásaink szerint törvényesen csak a lehallgatásokat és egyéb megfigyeléseket technikailag elvégző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) vethette be a Pegasust itthon. Megkerestük az NBSZ-t is, válaszként a Belügyminisztérium (BM) azt a levelet küldte el, amit Pintér Sándor, a tárca vezetője küldött ellenzéki képviselőknek. Ebben nem tagadta, hogy a BM alá tartozó szolgálatok használták volna a szoftvert, ám azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok semmilyen illegális megfigyelést nem folytattak.

– A rendszerváltozás óta nem volt példa ilyen súlyos megfigyelési botrányra – fogalmazott egy a szolgálatok működését jól ismerő forrásunk, aki szerint a kormány politikai ellenfelei megfigyelésére használta a szoftvert. Ráadásul – tette hozzá – a „szokványos” lehallgatással szemben itt egy totális megfigyelés valósul meg: miután a szoftver behatol a célba vett személy okostelefonjába, onnantól nemcsak a beszélgetései, üzeneteihez férnek hozzá, de maga a telefon is lehallgatóeszközzé és kamerává válik. Szerinte ha a magyar titkosszolgálat ilyen szintű megfigyelésre kért és kapott engedélyt a Fidesz politikai ellenfeleivel szemben az igaszágügyminisztertől, akkor az rendívül aggályos, és tisztázni kell, melyik hatóság, milyen indokkal terjesztette fel lehallgatásra az érintetteket. Ennek elvileg három helyen is nyoma kell, hogy maradjon: a szakszolgálatnál, az engedélyező igazságügyi tárcánál és a felterjesztőnél. Az pedig forrásunk szerint egyáltalán nem igaz, hogy a titkosszolgálatok korábban, 2010 előtt könnyen kaptak volna ilyen engedélyt. „Volt, hogy másfél órán át kellett indokolni a szakminiszternek, hogy miért van szükség valakinek a lehallgatására” – emlékezett vissza egy forrásunk, aki szerint nem egy eset volt, hogy a miniszter visszadobta a felterjesztést, ha nem volt elég alapos az indoklás. Márpedig az szerinte most igencsak kérdéses, hogy miféle indoklással élhetett a felterjesztő például gödöllői polgármester, Gémesi György vagy Simicska Ádám esetében.

Forrásaink szerint súlyos kérdéseket vet fel a tényfeltáróknak az az állítása is, ami szerint az NSO-adatbázisban voltak a magyar számok. Nem tudni, miként juthatott egy izraeli cég magyar állampolgárok adataihoz.

Izrael egyelőre nem indít vizsgálatot

Beni Gantz izraeli védelmi miniszter bejelentette még kedden, hogy Izrael „tanulmányozza” azokat a nyilvánosságra hozott információkat, miszerint több kormány az izraeli NSO Group Pegasus kémprogramját használta újságírók, jogvédők, politikusok megfigyelésére is. A szaktárca már vasárnap jelezte, ha úgy találják, hogy az NSO megsértette az exportengedélyei feltételeit, akkor ,,megteszi a megfelelő lépéseket”. A jelenlegi kormánykoalíció egyik tagja, a baloldali radikális Meretz az egyetlen izraeli párt, amely az NSO tevékenységének felülvizsgálatát követeli és azt, hogy a vizsgálat idejére a védelmi minisztérium vonja vissza a cég exportengedélyét. Az NSO ugyanis csak a védelmi minisztérium engedélyével exportálhatja kibertechnológiai termékeit. A kibertermékek exportját és mindenféle forgalmazását viszont egy 2007-es, a védelmi exportellenőrzési törvény szabályozza. Eszerint a kibertermékek exportját kizárólag kormányzati szerveknek hagyható jóvá, törvényes használatra, és csak a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, a terrorizmus elleni küzdelem céljából, a vásárló kormánynak pedig végfelhasználói tanúsítványt kell felmutatnia.

Az izraeli kormányzati megszólalók rendre hangsúlyozzák, hogy az állam nem fér hozzá az NSO ügyfelei által gyűjtött információkhoz. A nyilvánosságra került információk szerint azonban a Pegazust rendre diktatúrák használják belső ellenfeleik megfigyelésére. Az NSO egyelőre cáfolja a nyilvánosságra hozott adatokat és továbbra sem közli, mely országok kormányai vásárolták meg kémszoftverét.

Kis magyar lehallgatástörténet az UD-ügytől a Black Cube-ig

Nem a napokban kirobbant, az izraeli NSO-hoz köthető megfigyelési botrány az első, amellyel összefüggésben felmerült a gyanú, hogy a történteknek politikai motivációi lehettek.

A Fidesz több meghatározó politikus - így Kövér László jelenlegi házelnök, és Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszter - is szoros kapcsolatban állt az UD Zrt. vezetőivel (a vállalkozás ma Secudo Zrt. néven fut). A cégben vezető tisztségviselő volt Horváth József, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - ma Alkotmányvédelmi Hivatal - műveleti főigazgató-helyettese, akit később, a 2010-es kormányváltás után a Katonai Biztonsági Hivatal operatív főigazgató-helyettese lett, napjainkban pedig biztonságpolitikai szakértőként szerepel a kormánysajtóban.

Az úgynevezett UD-ügyben rögzített telefonbeszélgetések kerültek nyilvánosságra, és az MDF elnökválasztásának befolyásolására vonatkozó kísérletekről volt szó. A botrány 2008 szeptemberében robbant, amikor Dávid Ibolya MDF-elnök azt állította - és erről hanganyaga is volt -, hogy bizonyos körök azzal bízták meg az UD Zrt.-t, hogy gyűjtsenek róla terhelő adatokat, ezzel gyengítve esélyét az újraválasztásra. A hvg.hu később ismerette, hogy a beszélgetés Tóth János, az UD vezetője és Csányi Sándor OTP-elnök között zajlott, abban említést tettek Stumpf Istvánról, a Századvég Alapítvány volt elnökéről, Tombor Andrásról, Orbán Viktor egykori kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójáról, illetve Almássy Kornélról, aki MDF-elnök szeretett volna lenni. A történet természetesen a bíróságon ért véget, Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt ítélték el társtettesként elkövetett kényszerítés miatt, mert visszalépésre kényszerítették Almássyt a hanganyag felhasználásával. Az UD Zrt. később, már a Fidesz-kormány idején 266 millió forintos állami kártérítést kapott amiatt, hogy a céget bűncselekményekkel hozták hírbe.

2010 után is felmerült a gyanú, hogy politikai okokból figyelnek meg embereket. A paksi bővítés ügyében is igen aktív Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő 2015-ben tette közzé a Facebookon, hogy alighanem lehallgatják őt. "Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon - na az priceless” – írta a képviselő. Az érintett hatóságok tagadták, hogy jogszerűtlen lehallgatás történt volna, a Fidesz képviselői pedig a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén blokkolták a témát.

2016 júniusában a Soros Alapítvány által alapított Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnél találtak a dolgozók egy poloskát. A rendőrség itt nyomozást indított, ám nem állapított meg semmit.

Poloskákat találtak a MTVA épületében is, Vaszily Miklós akkor megbízott MTVA-vezér irodájában találtak egy lehallgató berendezést. Az ügyben nyomozás indult, majd két személyt, a vezérigazgatói kabinetvezetőt és az üzemeltetési igazgatót meggyanúsítottak. Utóbbi később azzal védekezett, hogy „az eszközök telepítése magasabb érdekeket szolgált”. Ennek ellenére a Fővárosi Főügyészség az ügyet ejtette, azzal az érthetetlen indoklással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, mivel az MTVA irodái eleve nem lehetnek tiltott adatszerzés színhelyei.

2018-ban már igazi, nehézsúlyú magán titkosszolgálat dolgozott rá magyar civilekre: az izraeli hátterű Black Cube nevű, zömében ex-katonákból álló hírszerző cég ügynökei egy sor hazai civil szervezetet is megkerestek és külföldi találkozóra invitálták őket, hogy információkat szedjenek ki belőlük. A megkeresett szervezetek közül volt, aki el is ment a találkozóra, majd a beszélgetés során rögzített hangfelvétel „eljutott” a Magyar Időkhöz, ahol Bayer Zsolt írt belőle lejárató cikkeket.

Ugyanakkor az izraeli csapat saját csapdájába esett: az egyik megkeresett szervezet gyanút fogott és ők is rögzítették a teljes beszélgetést. Az egyik célszemély, a Migration Aid vezetője azonnal az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul, így a magyar elhárítás is felfigyelt a történtekre. Végül kiderült, hogy Black Cube állt az akció mögött.

Az izraeli sajtónak elismerték, hogy ők hajtották végre az akciót, ám azt tagadták, hogy a magyar kormány bízta volna meg őket. Szerintük volt egy üzleti vita Soros György és egy másik befolyásos milliárdos között, és aminek nem volt köze a magyar választásokhoz. Hogy pontosan miféle milliárdosnak lett volna érdeke a magyar választások idején lejáratni a Fidesz retorika-mentén a civileket, az rejtély.