kaszinó;játékkaszinók; NER;

2021-09-11 06:24:24

Ó, ó, ó, tündérkaszinó!

Emlékeznek a kiszámolóra? „Ó, ó, ó, tündérkaszinó! Kire jut a huszonkettő, Az lesz a hunyó!” Ezt jobban szerettem, mint az „Ec, pec, kimehetsz”-et. A tündérkaszinó mégiscsak titokzatosabban hangzott, mint az ec, pec, bár egyiket sem értettem. A kaszinósban aztán körbemutogatva 22-ig kellett számolni, és akire jutott a 22, már mehetett is hunyni.

Orbánék is kiszámolták, mi jöhet 22-ben, ha nincs szerencséjük. Mehetnek hunyni. El is kezdték a maguk bújócskáját: ami vagyon mozdítható, azt eltüntették alapítványokba, koncessziókba. Törvényesen, persze. Miért pont erre a disznóságra ne hoztak volna törvényt? A miniszterelnök csak a bátorságát dicsérte annak a bizonyos 133 képviselőnek, a felelősségét és az éberségét nem merte. Nem vak az a két frakció, csak bátor.

De ami most a kaszinókkal történt, abban új inspiráció is felfedezhető. 35 évre előre tervezve lopni, azért az valami. Ehhez hosszú távú küldetéstudat kell. Karácsony Gergely feleslegesen álmélkodik: „Tényleg, még mit akarnak ellopni?”. Jó vicc. Mindent. Nem hiába nyilatkoztatta ki a kormányfő a Mathias Corvinus Collegium évnyitóján: „Aki elveszíti a hitét a saját kiválóságában és küldetésében, az elveszíti az inspirációt, és végül eljelentéktelenedik.” Attól pedig az isten mentsen, hogy a miniszterelnök elveszítse az inspirációját. Még a végén csak úgy, átlagos, szürke kormányfőként tenné a dolgát, védekezne a járvány ellen, törődne az iskolákkal, segítené a rászorulókat, elbabrálna a nyugdíjrendszerrel, ilyesmi. Dögunalom volna az élet.

Ettől szerencsére nem kell tartanunk. Az történhetett, hogy Orbánék behatóan tanulmányozták a XVIII. századi magyar lírát, és ráakadtak Faludi Ferenc versére: „Fortuna szekerén okosan ülj,/ Úgy forgasd tengelyét, hogy ki ne dűlj!” A jezsuita atya nem kifejezetten a szerencsejátékra gondolt, de hát mi más juthatott volna a maiak eszébe Fortunáról? Megkeresték a módját, hogy le ne penderüljenek a szekérről. A kaszinóknak különben is van bizonyos nemzeti patinájuk: nálunk az első Nemzeti Kaszinót Széchenyi alapította csupa kiválósággal: Wesselényivel, Clark Ádámmal együtt. Persze nem szerencsejáték-barlang volt, hanem közéleti klub, találkozóhely a legjelesebb nemesek, polgárok, művészek számára, de hát nem helyes szolgaian másolni még Széchenyit sem. Ld. erről még: Akadémia. Kevésbé vonzó példa, de még Hitler őrzött Farkasveremében is volt kaszinó, sőt: amikor a Führer kedvenc építészével együtt megtervezte a világ fővárosának szánt jövendő Berlint, abban is épült volna a hadsereget szolgáló monstre kaszinó.

Látszik, hogy Orbánnak semmi köze egyrészt Széchenyihez, másrészt viszont Hitlerhez sem. Ő és hívei egészen másképp: kizárólag pénzforrásként tekintenek a kaszinókra. Ezekből eddig is a kormány kegyencei jutottak irdatlan haszonhoz. Vajna nyomdokaiba lépve a miniszterelnök cimborájaként emlegetett Garancsi, akinek magánrepülője fuvarozza Orbánt a Videoton-meccsekre. Ez a barátság repíthette Garancsit a gázkereskedelem környékére, a vizes vb üzleteibe is. Társaként Szalay-Bobrovniczky, Habony volt üzlettársa, a kormányszóvivő férje. Ilyen drágán szót még nem vittek ebben az országban. A két férfiú cégének öt kaszinója kb. évi 10 milliárd profitot, napi 30 milliót hozhat. Kaszinót üzemeltet Borkai ügyvédje: Rákosfalvy is, akit nemcsak a fenékvillantós yacht-buliból, hanem gyanús győri földügyletek kapcsán is ismerünk.

Méltatlan lett volna, ha ennek a kiváló csapatnak a kezéből a koncessziók lejártával 2024-ben kikerülne az aranytojást tojó tyúk. Napi 30 millió nélkülözése fájdalmas űrt teremt az ember életében, beláthatjuk. Gondos jogalkotási munkával szerencsére megelőzték a tragédiát. Jó, a járvány elleni védekezésben nem sikerült a kormánynak tökéletesen teljesítenie, de a kaszinófronton kiköszörülték a védelmi képességeiken esett csorbát. A barátok és üzletfelek koncessziós jogát 35 évre, 2056-ig meghosszabbították, méghozzá nyílt pályázat helyett egyszerű ajánlattétel alapján. Aztán már csak rutinból is 10 évre titkosítottak minden papírt.

Eltűnődtem a 35 éven. Egyfelől szokatlan borúlátásra vall: attól tartanak, ilyen hosszú időre kell bespájzolni, mert addig nem kerülnek újra kormányra? Aggasztó depressziós tünet, csak rosszabbra ne forduljon! Másrészt viszont optimisták is: 2056-ban Orbán 93 éves, kegyencei nyolcvanasok. (Igaz, Hitler említett városterve is hosszú időre nézett előre: a Führer-palotában tolószékkel is lehetett volna közlekedni.) Annyira örülök, hogy a mi kiválóságainknak késő öregkorukban nem kell repesve várniuk a 0,7 százalékos nyugdíjkorrekciót!

Orbánnak szokása kemény szavakkal ostorozni az ú.n. „kaszinókapitalizmust”, amelyben a javak előállításánál nagyobb hasznot ad a virtuális pénzmozgás, a spekuláció. A főmumus Soros „a kaszinókapitalizmus képviselője”. „Magyarország szemben áll a kaszinókapitalizmussal”. És tényleg. Magyarországon nem kaszinókapitalizmus, hanem kaszinófeudalizmus van. Nem a piac, hanem az uralkodó kegye dönti el, ki kaszinózhat. Igazi „felvilágosulatlan abszolutizmus”, ahogy a napokban elvesztett Vitányi Iván mondta.

Ó, ó, ó… Számoljunk.