Szomorúságáról is beszélt Ferenc pápa a magyar püspököknek

Úgy éreztük, megerősít minket a küldetésünkben – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, akit arról kérdeztünk, hogyan fogadták a magyar püspökök az egyházfő nekik szóló iránymutatásait.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai – ahogyan arról a Népszava is beszámolt – a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje előtt találkoztak Ferenc pápával, a Szépművészeti Múzeumban. A katolikus egyházfő beszéde már aznap kora délután nyilvánosságra került, később azonban kiderült, hogy a pápa eltért az előre megírt szövegtől.

„Az ateizmus több évtizedes erőszakos tevékenységének lelkekben okozott pusztító következményeit mind a mai napig érezzük. Ugyanakkor hazánkban is megjelentek a nyugati szekularizáció jól ismert negatív jelenségei” – ezt még Veres András győri püspök, a püspöki kar elnöke mondta köszöntőjében.

A szekularizációt (elvilágiasodást) Ferenc pápa is szóba hozta. Amikor a társadalom nem tűnik túl lelkesnek a keresztény üzenetek iránt, kísértést jelent, hogy „bezárkózzunk az intézmények és struktúrák védelmébe”. Az egyházfő iránymutatása alapján a püspökök feladata elsősorban nem a struktúrák bürokratikus irányítása, nem előjogok és előnyök keresése. Kérte, hogy „szolgálók legyetek, ne kiskirályok”.

A pápa ennél a pontnál tért el a megírt beszédtől. A Katolikus.hu vagy a Magyar Kurír oldalán is közölt szöveg szerint egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy igyekezni kell beilleszteni a püspökök egységébe a különbségeket is: „Te másként gondolod, mint én, de testvérem vagy. Vitázunk? Vitázzunk. Kiabálunk? Kiabáljunk. De el a kezekkel a testvériségtől: a püspöki konferencia egységétől.”

Az egyházfőt – mint mondta – nagyon elszomorítja, ha egy pap távolinak érzi a püspököt, és csak hetek múlva kap időpontot, hogy beszélhessen vele. Ezért azt tanácsolta, hogy „amikor visszatértek egy küldetésből a püspökségre egy plébánia meglátogatása után, fáradtan, és látjátok, hogy egy pap hívott, telefonáljatok neki: még aznap vagy maximum másnap, nem később”.

Szomorú az is, amikor „egy püspök szíve eltávolodik a néptől” – folytatta a pápa. Püspöknek lenni manapság azt jelenti, hogy a meghallgatás művészetét kell gyakorolni. Nem szabad félni attól, hogy a világiakat bevonják a munkába, „ezek is olyan csatornák lesznek, amelyeken keresztül a hit folyója újra megöntözi Magyarország földjét”.

Ezt követően a pápa visszatért az eredeti beszédhez. „A ti országotok olyan terület, ahol régóta együtt élnek különböző népekből származó emberek. Különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították ezt az országot is multikulturális közeggé” – állapította meg. Ez olyan új valóság, amely kezdetben – mivel a különbözőség mindig kicsit félelmet kelt – megriasztja az embereket. Egyúttal azonban nagy lehetőség arra, hogy „megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére”.

Ahhoz – nyomatékosította Ferenc pápa –, hogy Magyarországon is testvériesebb és szolidárisabb társadalom alakuljon ki, az egyháznak a párbeszéd új hídjait kell építenie. Kérte, hogy „mutassátok meg az egyház valódi arcát, amely mindenkit, a kívülről érkezőket is elfogadja, testvéri és nyitott a párbeszédre”.

Az eucharisztikus kongresszust értékelő sajtótájékoztató után Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérdésünkre felidézte a püspöki kar találkozóját a pápával. „Kedves volt” – kezdte a bíboros. Az a helyzet – tette hozzá –, hogy „ő bennünket, püspököket, úgy nézett, mint a saját tapasztalatának, a saját életének a közegét. Testvéri módon beszélgettünk, azt lehet mondani”.

A bíboros hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem volt érzékelhető semmiféle „fensőbbséges tónus” a pápa részéről. „Azt hiszem, mindannyiunknak ugyanaz a kellemes élménye volt, mint amikor ad limina látogatáson jártunk nála még 2018-ban” – vont párhuzamot Erdő Péter. (A megyéspüspököknek szabályos időközönként kötelező elmenniük Rómába, be kell számolniuk egyházmegyéjük állapotáról a pápának és az illetékes szentszéki hivataloknak. Ezt nevezik „ad limina” látogatásnak.)

Erdő Péter lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte: Ferenc pápa „bátorított minket, elmondta azt, hogy a püspököknek egymással, a papsággal, a hívőkkel, a távollevőkkel milyen küldetése van”. Az iránymutatásokat – idézzük a bíborost – „mindannyian örömmel fogadtuk. Úgy éreztük, megerősít minket a küldetésünkben”.

A magyar püspököknek eddig még nem volt módjuk átbeszélni a pápai találkozón elhangzottakat, de rövidesen lesz rá alkalom: a közeljövőben ülést tart a püspöki konferencia.