Kiss Ambrus: féléves költségvetést tervez a főváros

Az iparűzési adó-felezés kompenzációjával és 32 milliárd forintos kereskedelmi hitellel hozható csak egyensúlyba Budapest jövőre – összegzett a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

Bevált a zsarolós technika. Az atlétikai vb vétó-fenyegetésére a kormány kifizette a 10 milliárdot az Egészséges Budapest Programra, a bliccelős buszos üzenetek hírére a 12 milliárdos közlekedési normatívát. Ez lesz az új ügymenet?

Én inkább azt mondanám, hogy alkalmat adtunk a kormánynak arra, hogy politikailag rátekintsenek a helyzetre. Ha ebben a médiazajban egyre csak ismételgetjük, hogy nem kaptuk meg a 10 milliárdot, nem kaptuk meg a 12 milliárdot, akkor az nem jut el a döntéshozókhoz. A fővárosi egészségügyi fejlesztések 10 milliárdja ügyében többször is egymás kezébe csaptunk a kormánnyal, ráadásul a Fideszes kerületek is várták ezt a pénzt. A közösségi közlekedés támogatásánál pedig őszintén nem értem, hogy sikerült belekeverni magukat abba a rossz vitába, amelyben összekeverték a költségvetési törvényben szereplő normatívát és az agglomerációs közlekedés működtetéséhez adott fővárosi hozzájárulást. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Azóta egyébként nemcsak a 12 milliárd érkezett meg a fővárosi számlára, de döntés született az agglomerációs megállapodás új két éves szerződéséről is, egy mintegy 15 perces tárgyalás eredményeként. Jövő héten szavazhat róla a közgyűlés.

Mennyiben tér el ez a korábbitól? Többet fizet majd a főváros?

Nem. Ahogy az idén, úgy jövőre is 6,58 milliárdot fizet a főváros az agglomerációs közlekedést biztosító társaságoknak előlegként. A következő évben pedig a tényadatok alapján elszámolunk. Jövőre nekiállunk kidolgozni azt a képletet, ami ezt automatikussá teheti.

Az év elején novemberre várta a fővárosi számlák kiürülését, másfél hétig valóban hitelből működött a város. Végül sikerül nullszaldósra kihozni az évet?

A költségvetés szeptember eleji módosításakor azt mondtam, hogy ez a lépés akkor elegendő, ha megérkezik a 12 milliárd és nem lesz újabb lezárás a koronavírus járvány miatt. Az előbbi megérkezett, utóbbiról talán már kijelenthetjük, hogy nem lesz. Így most már kimerem jelenteni, hogy finanszírozható marad a főváros az év végéig. De ennyire azért nem egyszerű. A BKV például ettől még veszteséges lesz, mivel nem tudja az amortizációt beruházásokkal ellensúlyozni.

Évente mintegy 16 milliárdot kellene költeni új járművekre és egyéb beruházásokra, de ezt már évek óta nem tudja megtenni. Még nem látszik pontosan mekkora lesz a mínusz, de várhatóan megközelíti a 10 milliárd forintot. De a többi fővárosi cég sem zár jó évet. A Budapest Közúttól, az FKF köztisztasági ágától, valamint a Főkerttől jelentős forrásokat vont el az önkormányzat saját szorongatott helyzete miatt, de ezt valamelyest pótolta az öt közműcég egy holdingba való összevonása nyomán keletkező megtakarítás.

A Budapesti Közművek létrejöttétől 3-3,5 milliárdos megtakarítást várt Mártha Imre, a cég vezérigazgatója. Mennyi jött össze ebből?

Szeptember elsejétől működik a cég, a közös beszerzésből, az adminisztráció összevonásából, a felesleges vezetői posztok felszámolásából, az ingatlanok értékesítéséből származó megtakarítások fokozatosan keletkeznek. A hatékonyság javulásának megítélésére kevés ez a néhány hónap, de arról se feledkezzünk meg, hogy ez nem egy piaci cég, ha a főváros kevés forrást biztosít, akkor nem tudnak csodát tenni. Önmagában az összevonás gyors lebonyolítása is siker. Számomra az is fontos volt, hogy elkészült a közös kollektív szerződés, amely egyetlen munkavállalónak sem hozott érdeksérelmet. A különféle szerzett jogok összefésülése azonban még hátra van. Ennél nagyobb feladat a negatív bérspirál megállítása. Az idén nem tudtunk bért emelni, ami a 6-7 százalékos infláció miatt komoly reálbér-csökkenést jelent. Ha ez jövőre is így maradna, akkor komoly elvándorlást idézhetne elő, nem csupán a BKV-nál, ahonnan a Volánbusz mellett sok más cég is csábítja a dolgozókat, de még a színházak háttércsapatánál is érezhető például az építőipar elszívó hatása. Hiába áll nagyon ingatag lábakon a jövő évi költségvetés, a tavalyi bérmegállapodásban vállaltakat teljesíteni fogjuk.

Karácsony Gergely főpolgármester az iparűzési adó jövő évi megfelezésének bejelentésekor azt mondta, hogy legfeljebb a jövő év közepéig biztosított Budapest működése, csak addig tudja garantálni, hogy járnak a buszok. Elkészült a 2022-es költségvetés tervezete. Mit mutatnak a számok?

Viszonylag egyszerű a matematika. A korábbi évek maradványait elvitte az idei a kormányzati elvonásokkal, válsággal és járvánnyal szorongatott év. Jövőre tehát nem maradt tartalék. Budapest 2022-es működési bevétele 267 milliárd forint lesz akkor, ha az iparűzési adó újabb megfelezéséből származó 20,5 milliárd forintos bevételkiesést a kormány teljes egészében kompenzálja. A kiadások főösszege 295 milliárd forint. A kettő közötti különbséget az átnyúló beruházások forrásai, illetve az idei iparűzési adó 15 milliárdos többlete fedezi. Ehhez a pénzügyi egyensúlyhoz azonban május végéig a kormánynak át kell utalnia az az iparűzési adó kompenzációját, ha nem teszi, akkor borul a költségvetési libikóka. Ezért beszélt féléves költségvetésről a főpolgármester. Megoldást jelenthetett volna - legalábbis pénzügyi szempontból -, ha nem számolunk a béremelés 15 milliárdjával. Egyrészt erről a szakszervezetekkel kötöttünk egy hosszú távú megállapodást, másrészt morálisan elfogadhatatlannak tartom, hogy a munkavállalók igyák meg a levét annak, hogy a kormánnyal fasírtban vagyunk. Ki kell szenvedni magunkból ezt a pénzt. Éppen ma találkozom 15 szakszervezet képviselőjével, hogy kitaláljuk, milyen közös nyomásgyakorlással érhetjük el, hogy a kormány kifizesse azt a 20,5 milliárdos kompenzációt.

Akár munkabeszüntetési akcióban is partnerek lennének a munkavállalók?

Nem előlegezném meg a közös fellépés módját és idejét, hiszen éppen erről egyeztetünk majd. De az világosan látszik, hogy az iparűzési adó megfelezésével a szakszervezetek sem értenek egyet. Tudják, hogy a béremelés a tét. A főváros ugyan megelőlegezi ennek költségét az év közepéig, de kigazdálkodni nem tudja. A munkavállalók és az önkormányzat érdekei megegyeznek. Mindkét fél munkabékét és jól működő várost szeretne.

Beruházásra is jut valamennyi?

Összesen 116 milliárd forintot terveztünk jövőre beruházásokra és felújításokra. Ennek egy része a korábban felvett EIB hitel még fel nem használt része, korábban elnyert uniós támogatások, illetve 32 milliárd forint kereskedelmi hitel. Utóbbihoz természetesen szükségünk lesz a kormány jóváhagyására. Ez nem példa nélkül való, hiszen az utolsó Tarlós-évben 50 milliárd forint hitelfelvételt terveztek. Persze lenne más út. Ha a fővárosnak nem kellene kifizetnie az idén többszörösére emelt 35 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást, vagy a kormány az unió országaiban általános gyakorlat szerint állná a közösségi közlekedés költségeinek egyharmadát, ami 70-75 milliárd lenne a most kapott 12 milliárd helyett, akkor egyáltalán nem kellene hitelt felvennie Budapestnek. A megoldás kulcsa a kormány kezében lesz. Megadja a kompenzációt és engedélyt ad a hitelfelvételre, vagy átalakítja az önkormányzati rendszer finanszírozását, megadva ezzel a lehetőséget az önkormányzat működtetésére az év második felében. Ezért beszélünk politikai értelemben féléves költségvetésről.

Egyre rövidülnek az időtávok: tavaly még azt mondta, hogy novemberig húzhatják ki, most jövő nyárról beszélünk, 2023-t már el se kezdik?

Őszintén nem tudom, hogy mi lesz akkor, ha ez a kormány marad és a jelenlegi önkormányzati politikáját folytatja. Az idei a válság költségvetése, a jövő évi a megbéklyózott városé. Mert miről is van szó: van egy megválasztott vezetés, amelynek ugyan jogilag biztosított az autonómiája, de adminisztratív, politikai és a pénzügyi béklyókkal egyre szűkebbre vonják a mozgásterét. Bármelyik pillanatban adót lehet emelni, el lehet vonni bevételeket, vissza lehet tartani normatívát. Miközben az állam folyamatosan emeli az adóbevételeit, az idén 20 százalékkal többet szedett be, mint tavaly, a fővárosnak 5 százalékkal kevesebb jutott. Jövőre talán elérjük a 2020-es adóbevételi szintet, az állam viszont 26 százalékot kasszírozhat az adókból. Ráadásul nyakunkon az infláció és az energiaár-robbanás. Az idén még 83 milliárdos maradványt tudtunk áthozni az előző évről, de most már nincs mihez nyúlnunk. A fővárosi Fidesz-frakció által sokat emlegetett idei iparűzési adótöbblet egyébként annak köszönhető, hogy a nagyvállalati, illetve bank, biztosítási és a kereskedelmi szektort sokkal kevésbé sújtotta a válság és benne van az inflációs hatás is, mint az előre számítható volt.

Az energiaárak elszabadulása a fővárosi cégeket is érinti. A közvilágító cégnek jövőre már az önkormányzaton keresztül, rögzített hatósági áron veszik az áramot, de a távhőszolgáltató, a BKV vagy éppen az FKF nem vonható be ebbe a körbe. Hogyan tudják a többletet kigazdálkodni?

A Főtáv erős biztosítékokkal bíró szerződéssel rendelkezik, ami egyelőre megvédi az emelt áras beszerzésről. A BKV energia-tenderei még nem zárultak le, de várhatóan 10-12 milliárddal többet kell majd fizetniük az áramért. Az üzemanyag pedig további pénzügyi kockázat. A cég az ideihez hasonlóan jövőre is 118 milliárd forintot kap a fővárostól működésre, de ezt megtoldjuk 16 milliárddal a szükséges beruházásokra. Ennél többet – a jelenlegi keretek ismeretében – nem tudunk adni. Holott a jegyárbevétel korántsem pattan vissza olyan gyorsan, mint reméltük. Az FKF esetében komoly gondot okoz, hogy a kormány minden szemétszállító cégnek fizet kompenzációt, kivéve a fővárosi céget, ami az idén 5 milliárdos bevételkiesést jelent. Ezt mi a keresztfinanszírozás tiltása okán akkor se pótolhatnánk ki, ha lenne rá. A köztisztasági ágtól se vonhatunk el jövőre pénzt, mivel az idén jelentősen megvágtuk az erre fordítható forrást. Ezzel elértük a város tűréshatárát. Égetővé vált a tavaly elhalasztott út- és felüljáró-felújítások egy része is. Ha most nem végezzük el ezeket a munkákat, akkor később a többszörösét kell majd kifizetnünk. Már a csúszó beruházásokra félretett saját forrásokat is feléltük. Az általános tartalék keretünk jövőre 3 milliárdra zsugorodik az idei 15 milliárdról. Ez pedig azt jelenti: ha egy cég bajba kerül csak csekély mértékben tudjuk segíteni. Hogy ez nem megnyugtató? Valóban nem az, de ez az egész jövő évi költségvetésre igaz.

Honnan szerezhetnek forrást új projektekre?

Kisebb léptékű beruházásokat tervezünk a kereskedelmi hitel terhére. Kormányváltás esetén elérhetővé válik az uniós Helyreállítási alap is. Ha nem, akkor a területfejlesztési operatív program büdzséjéből nyerhetünk támogatást, ez hét évre összesen 86 milliárd forint. Ez a kötelező minimum. Ebből részben zöldterület fejlesztési programokba kezdhetnénk, felállhatna a fővárosi lakásügynökség, amelynek már elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, Budapesten is létrejöhetne a foglalkoztatási paktum, amely a munkáltatói, állami és önkormányzati szereplők közös munkaerőpiaci fellépését segítené, illetve elindulhatna a fővárosi cégeknél dolgozók garantált lakhatási programja, amelynek célja, hogy minden munkavállalónknak fedelet tudjunk biztosítani valamilyen formában. Jól látható, hogy ezek a beruházások a kormánytól eltérően nem vas és beton alapúak, ezek központjában az ember áll.

Önt is belekeverték a Városháza-ügybe. Miért lehet célpont?

Ezt csak a forgatókönyvírók tudhatják.

Mennyire tartja helyénvalónak, hogy a fővárosi vagyonkezelő cég vezetője olyan ingatlanok értékesítéséről tárgyal, amelyek nem eladóak?

A Városháza kapcsán mondottakat nem tartottam elfogadhatónak, de ennek meg is lett a következménye. Ennek mértékén lehet vitatkozni, de én együtt tudok élni a főpolgármester döntésével. A Mocsárosdűlő kapcsán a cégvezető piacfelmérést végzett, erre van lehetősége. Az eddig megjelentek szerint nem ment tovább, nem tette piacra az ingatlant, erről ugyanis valóban nincs döntés. De elképzelni sem tudom, hogy merre fordulhat még ez a meseszerű történet. A vizsgálóbizottság majd kideríti, hogy az értékesítési eljárások tartalmaztak-e szűkítő feltételeket vagy bármi elfogadhatatlant. A pályázatok dokumentumai egyébként eddig is nyilvánosak voltak.

Mi a B-terv arra az esetre, ha nem lesz kormányváltás?

A választás egyik tétje, hogy a mostani pártpolitika által vezérelt önkormányzatiságból a függetlenség felé vagy a helyhatóságok felé mozdul-e a rendszer. A fővárosi önkormányzat beszántásához egyetlen jogkört se kell elvenni. Egyszerűen csak csavarni kell a satun. Ez akkor már nem a mi döntésünk lesz. Nem lesz benne szerepünk. Ez teszi igazán szürreálissá.