Brüsszel;uniós források;jogállamiság;Európai Unió Bírósága;

2022-01-25 16:10:05

A kormánynak éjfélig kellett válaszolnia a korrupciógyanús ügyeket firtató brüsszeli levélre

Február közepén dönt az EU Bírósága, hogy el lehet-e indítani a pénzmegvonással járó eljárásokat a jogállamiságot és az uniós költségvetési érdekeket egyaránt megsértő tagországokkal szemben.

Február 16-án hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB) arról az indítványról, amelyet a magyar és a lengyel kormány tavaly márciusban nyújtott be a közösség jogállamisági rendeletének megsemmisítésére. A jogszabály szerint pénzmegvonással sújthatók azok a tagállamok, amelyek olyan normaszegéseket követnek el, amelyek miatt sérülnek az EU költségvetésének érdekei. Ezek közé tartozik például, ha csorbul az igazságszolgáltatás függetlensége, és a nyomozó, valamint vádhatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a csalások és a korrupció leleplezésére.

Ha az EUB követi véleményalkotó bírájának álláspontját - ami a legtöbb ítéletre jellemző -, akkor el fogja utasítani a magyar és a lengyel keresetet. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok tavaly novemberben megállapította, hogy a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződéssel és előírásai nem sértik a jogbiztonság elvét.

A rendelkezések már egy éve hatályban vannak, de az alkalmazásukkal megbízott Európai Bizottság a bírósági ítéletre vár, hogy elindíthassa az első jogállamisági eljárásokat. Tavaly novemberben már megtette az első nemhivatalos lépéseket, amikor levélben kért tájékoztatást Budapesttől és Varsótól egy sor olyan ügyben, amely a jogszabály hatálya alá eshet. A magyar kormánytól többek között Balaton környéki ingatlanfejlesztésekről, állami földárverésekről, egyetemek alapítványokba történt kiszervezéséről és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladásáról érdeklődött, vagyis olyan korrupciógyanús ügyletekről, amelyek miatt végső esetben a közösségi támogatások felfüggesztésével vagy zárolásával járó eljárást indíthat Magyarországgal szemben. A levél kiküldése még nem a folyamat elindítása volt, csupán informális kapcsolatfelvétel.

A magyar kormány két hónapot kapott a levél megválaszolására, ami kedden éjfélkor járt le. A jogszabály semmiféle utalást nem tartalmaz arra, hogy mi a teendő, ha a tagállami hatóságok késnek a válaszadással. Lengyelország például máris késésben van, mert hétfő éjfélig kellett volna reagálnia, amit nem tett meg. Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja egy szűkkörű brüsszeli sajtóbeszélgetésen lapunk kérdésre azt mondta: nem ritka, hogy a kormányoknak bonyolult ügyekben az előírtnál hosszabb időre van szükségük a válaszok kifejtésére, ezért szoktak is kapni némi türelmi időt, de ez a jogállami rendelettel kapcsolatban sem tarthat a végtelenségig. A politikus megismételte a brüsszeli álláspontot, miszerint céljuk nem szankció kiszabása, hanem párbeszéd az érintett országgal a jogállamisági problémák kiküszöbölése érdekében. Hahn megerősítette, hogy a hivatalos eljárás megindításától a szankció kiszabásáig hat-kilenc hónap telhet el. Világossá tette azt is, hogy Magyarországon és Lengyelországon kívül más tagállamok is számíthatnak hivatalos megkeresésre a Bizottság részéről.