Főispánná nevezné át a kormánymegbízottakat egy törvényjavaslat

Fideszes körökben már amúgy is így hívták őket, most ezt tennék hivatalossá.

Új nevet adna a kormánymegbízottaknak egy kedden délután benyújtott friss salátatörvény.

A Varga Mihály jegyezte „Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról” nevet viselő dokumentum arról is rendelkezne, hogy

A miniszter indoklása szerint mindezt a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében tennék.

A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak. Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják - érvelt Varga Mihály.

Úgy tudjuk, fideszes körökben amúgy is főispánnak nevezik a kormánymegbízottakat, ez emelkedne most törvényi szintre.

Legszélesebb körben ismert jelentése szerint az ispán az a személy volt a középkorban, akit a király kinevezett a vármegyék élére. Később a tisztség neve főispán lett, és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált. A főispán a királyt, az 1867-es kiegyezést követően a kormányt képviselte. A megyei főispánok mellett a XIX. század második felében városok élére is kineveztek főispánokat.