főispánok;Parlament;Orbán-kormány;vármegyék;

2022-07-19 20:40:00

Antall József semmi értelmét nem látta annak, amit Orbán Viktor most megvalósított

Jönnek a vármegyék és a főispánok. Eldőlt az is, hogy ugyanazon a napon rendezik az uniós és az önkormányzati választásokat.

Bizonyossá vált, hogy a Fidesz nem megkésett áprilisi tréfának szánta: kétharmados parlamenti fölényükkel élve a kormánypárt képviselői megszavazták, hogy a megyéket nevezzék át vármegyékké. Ehhez a gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényt kellett módosítani, immáron tizenegyedszer. A kormánymegbízottakat pedig főispánokká keresztelik át, erről egy törvénycsomag részeként született döntés.

– Az önkormányzatiság kiépítése, a helyi demokrácia alapintézményeinek létrehozása a rendszerváltoztatás utolsó nagy lépése volt. Már akkor is felmerült az ötlet, hogy visszahozzák a vármegye és a főispán elnevezést – idézte fel lapunknak Kajdi József, aki az első szabadon választott parlament idején Antall József miniszterelnök kormányhivatalának vezetője volt.

– Antall József történészként ellenezte a javaslatokat – folytatta Kajdi József. Az MDF-es miniszterelnök azzal érvelt, hogy a vármegyék határai egészen máshol húzódtak, mint a mai megyehatárok, és a vármegyék funkciója is egészen más volt, mint a megyéké. Annak pedig Antall József semmi értelmét nem látta volna, hogy csupán névleg visszaállítsanak valamit, aminek nincs tartalmi jelentése. Ugyanilyen megfontolásból utasította a főispáni tisztség újbóli bevezetését is. Így aztán mindkét javaslat lekerült a napirendről.

Kajdi József erre a kérdésünkre nem tudott válaszolni. A jelenleg rendelkezésünkre álló hiányos információk birtokában Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetsége elnöke sem vállalkozott arra, hogy érdemben nyilatkozzon.

Annyi azonban feltételezhető, hogy a vármegyék átnevezésének nem elhanyagolható anyagi vetülete lesz. Erre utal az a kitétel, hogy – bár a jogszabály elméletileg január elsejével élesedik – a megyék elnevezései mindaddig használhatók, például a táblákon, amíg az áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”.

A Publicus Intézet lapunkban publikált felmérése szerint az átnevezéseket még a fideszes szavazók nagy része is ellenzi. Ebben a témában a kormány sem egységes. Lázár János építési és beruházási miniszter a közösségi oldalán jelezte: „Az álláspontom az elmúlt években világos volt, és nem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem értek egyet.” (Előbbi javaslatot Lázár nem támogatta, az alaptörvény módosítását viszont kötelességének tartotta megszavazni.)

– A kormány folytatja a Horthy-korszak restaurálására törekvő, múltba révedő sérelmi politikát, és arra a fajta nosztalgiázásra épít, amely az égvilágon nem vezet sehova – Karsai László történész korábban így minősítette lapunknak, hogy a Fidesz vissza akarja állítani a vármegyéket és a főispánokat.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa megjegyezte: nehéz megállapítani, hogy mennyiben a figyelemelterelés a cél. Könnyen lehet – mondta –, a negyedik kétharmad után a kormány elegendő felhatalmazást érez ahhoz, hogy szimbolikusan visszatérjen a feudális hagyományokhoz.

Annak viszont nem csak szimbolikus jelentősége van, hogy az Országgyűlés – szintén az alaptörvény módosításával – arról is döntött: ugyanazon a napon rendezik majd az uniós és az önkormányzati választást. – Az alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes, amit a Fidesz művel – jelentette Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a Népszava keddi számában. Majtényi szerint kizárt, hogy a takarékosságra való hivatkozás a valódi indok, a tényleges cél politikai: az, hogy a Fidesz minél jobb eredményt érjen el ezen a két választáson, és minél nehezebb helyzetbe hozza az ellenzéket.