Szerbia elnöke el akart utazni a horvátországi Auschwitzba, kitört a botrány

Ismét egyre feszültebb Horvátország és Szerbia viszonya. Bár a korábbi években némi javulás volt tapasztalható, ez csak átmenetinek bizonyult. Aleksandar Vučić szerb elnök például vasárnap magánlátogatást tervezett Jasenovacban és Pakracban, anélkül, hogy erről előzetesen értesítette volna a horvát hatóságokat, amelyek megtagadták tőle a belépést. Zágráb szerint ez egyértelmű provokáció lett volna Vučić részéről, Belgrád viszont a „mozgásszabadság brutális megsértéséről” beszél. Vagyis diplomáciai botrány tört ki a két állam között, miközben rendre azt állítják, hogy kiváló kapcsolatokra törekednek egymással.

Jasenovac kérdése mindig is rendkívül kényes téma volt a szerb-horvát kapcsolatokban. A második világháború idején a németek támogatásával hozták létre a náci bábországot, az Ante Pavelic vezette független horvát Államot, az NDH-t. Itt alakították ki a horvát Auschwitznak is nevezett jasenovaci fogolytábort. Ez nem csupán az első haláltábor volt az NDH területén, hanem az egyedüli, amely 1941-től 1945-ig, egészen a náci bábállam bukásáig működött. A mai napig viták tárgya, hány embert küldtek a halálba. Korábban egyes szerb források - meglehetősen túlzóan - több mint 600 ezer fogoly megölését rótták föl, ugyanakkor 1941 és 1945 között a Jasenovac Emlékhely kezelői szerint is legalább 83 145 emberrel végeztek az horvát usztasák. Az áldozatok több mint a fele volt szerb.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök azt állította, hogy Vučić eredetileg magánlátogatást tervezett Jasenovacban, de a két ország közötti „jó kapcsolatok érdekében” egyelőre elhalasztotta a vizitet.

– jelentette ki a szerb kormány szócsövének számító Pink televízióban, hozzátéve, hogy ez „a mozgásszabadság brutális megsértése”. Azt is közölte, hogy Vučić hivatalos látogatást kér Zágrábtól, és úgy vélte, a jasenovaci vizit elhalasztása nem Szerbia megalázása, hanem Horvátország szégyene.

Zágráb viszont úgy véli, hogy nyilvánvaló provokáció történt, de Horvátországban valójában nem volt akkora visszhangja a történéseknek. – Ez csak a nyári uborkaszezon része és a szenvedélyek kölcsönös szítása – nyilatkozta a Delo című ljubljanai napilapnak egy magas rangú forrás a horvát kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) részéről.

A horvátok közben csendben készülnek a „honvédő háború” augusztusi ünnepségeire. Nem kerek évfordulóról van szó, hiszen 27 esztendeje, 1995-ben zajlott a horvát győzelemmel zárult Vihar hadművelet, de a délszláv háborúnak ez az eseménye az ott élők fő büszkesége.

Közben viszonylag kevés szó esett arról a parlamenti támadásról, amelynek célpontja Gordan Grlić Radman volt. A külügyminiszterrel szembeni bizalmatlansági indítványt 32 ellenzéki képviselő nyújtotta be, akik úgy vélték, hogy a horvát diplomácia vezetője nem tudott megoldani egy sor külpolitikai kérdést, különösen a bosznia-hercegovinai választási törvény ügyét. A horvátoknak főleg az a gondjuk ezzel, hogy a bosnyák-horvát föderációban a muzulmán többség „felülírja” a horvátok szavazatait. A külügyminisztert azzal is vádolták, hogy nem tesz meg mindent a szerbiai és montenegrói horvát kisebbség jogaiért, nem oldja meg a határvitákat a szomszédokkal, és eltűri a korrupciót a horvát diplomáciában.