Ukrajna;háború;Oroszország;

2022-07-29 22:45:00

Hadifoglyokat, civileket gyilkoltak meg Ukrajnában, egymást teszik felelőssé az oroszok és az ukránok

Az ukránok és az oroszok egymást okolják a börtön elleni támadásért. Volodimir Zelenszkij közben bejelentette: újraindulhat a tengeri gabonaexport, csak a szabad jelzésre várnak. A háború kezdete óta először beszélt telefonon az amerikai és az orosz külügyminiszter. Napi összefoglalónk az ukrajnai háború fejleményeiről.

Véres események határozták meg a mai napot az orosz inváziónak hatodik hónapja ellenálló Ukrajnában. Az oroszbarát szeparatisták ellenőrizte kelet-ukrajnai Olenivkában egy börtönlétesítményt ért támadás, ahol hadifoglyokat, főként az Azov ezred és a mariupoli Azov­sztal acélüzem védőit őrzik, akiket az ukránok hős ellenállóknak tekintenek, Moszkva viszont náciknak bélyegzett. Orosz közlések szerint az incidensben 53 hadifogoly halt meg és további 75-en megsebesültek.

A szemben álló felek egymást okolják a vérontásért. Moszkva azt állítja: ukránok hajtottak végre rakétacsapást, hogy megfélemlítsék a megadást fontolgató katonáikat és elhallgattassák a hadifoglyokat, akik „elkezdtek mesélni a hadsereg bűneiről”. Kijev szerint az orosz Wagner magánhadsereg zsoldosai belülről felrobbantották a börtönt, hogy eltüntessék a fogvatartottak kínzásának, kivégzésének nyomait, és Ukrajnára kenjék a támadást. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter háborús bűncselekménynek minősítette az incidenst, és annak elítélésére szólította fel a nemzetközi közösséget. Az ukrán és az orosz hatóságok egyaránt nyomozást indítottak.

Távolról lehetetlen megítélni, melyik verzió igaz. A közösségi médiában mindenesetre számos ukrán felhasználó perdöntő ténynek tartja, hogy a börtön személyzetének egyetlen tagja sincs a halálos áldozatok között. A hivatalos közlések alapján ugyanakkor az intézmény nyolc dolgozója megsebesült.

A délkelet-ukrajnai Mikolajivban ukrán közlések szerint legkevesebb 5 civil életét ontotta ki egy buszmegállóra mért orosz rakétacsapás, további 7 ember megsérült. Vitalij Kim, a régió kormányzója a Tele­gramon azt fejtegette, hogy az ukrán hadsereg sikerei miatt az agresszor taktikát váltott, szándékosan lakónegyedekre lő. „Nagyon vigyázzatok, mert csütörtökön és pénteken egyaránt nappal lőtték a várost, amikor mindenki a dolgát végzi” – figyelmeztette Miko­lajiv lakóit Vitalij Kim. A kelet-ukrajnai Donyecki területet kormányzó Pavlov Kirilenko arról számolt be, hogy a Kramatorszk elleni orosz tüzérségi csapásnak egy civil áldozata és öt sebesültje volt. A fokozódó térségbeli harcok miatt evakuációra szólította fel a környék lakóit. Oroszország nem fűzött kommentárt a civilek elleni támadásokhoz

Nyugati értékelések továbbra is úgy látják, hogy a kelet-ukrajnai orosz offenzíva kifulladóban van. Erre utal például, hogy a brit hírszerzés szerint Wagner zsoldosai ellenőrzik a frontvonal bizonyos szakaszait, pedig a magánhadsereg fegyveresei 2015 óta jellemzően a különleges erők feladatait látták el. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy az orosz gyalogság súlyos ember­hiánnyal küzd.

Ma azért némi reménykeltő fejlemény is volt. A délnyugat-ukrajnai Csornomorszk kikötőjébe ellátogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy befejeződtek az előkészületek, készen állnak a fekete-tengeri gabonaexport újraindítására a múlt héten, Isztambulban aláírt megállapodás révén. Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi miniszter arról számolt be, hogy még a háború előtt 17 hajót pakoltak meg, ma pedig egy újabb feltöltését kezdték el. A technikai kérdéseket megoldották, két brit cég, az Ascot biztosító és a ­Marsh brókercég pedig közölte, közösen biztosítást kínálnak a Fekete-tengeren áthaladó gabona- és élelmiszer-szállítmányokra. Zelenszkij azt mondta, hogy amint Törökország és az ENSZ megadja a jelet, útra kelhetnek a hajók. Reményét fejezte ki, hogy erre már ma vagy legkésőbb szombaton sor kerülhet.

Antony Blinken amerikai külügyminisztere arra szólította fel Oroszországot, tartsák be az isztambuli export-egyezség rájuk eső részeit. Kérését közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek tolmácsolta, akivel először beszélt telefonon a háború kezdete óta. Blinken azt is megjegyezte, hogy a világ sohasem fogja elismerni az Oroszország részeként az Ukrajnában katonailag megszállt és később esetlleg annektált területeket. Lavrov viszont arról biztosította amerikai kollégáját, hogy el fogják érni az ukrajnai különleges katonai műveletek céljait, a nyugati fegyverszállítmányok legfeljebb csak elnyújtják a konfliktust. Az orosz diplomata egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy ígéretei ellenére még mindig nem mentesítette az orosz élelmiszer szállítmányokat a szankciók alól. A két külügyminiszter a készülő amerikai-orosz fogolycseréről is tárgyalt, de egyelőre nem sikerült megegyezni az ügyben.

A szemben álló felek egymást okolják a vérontásért. Moszkva azt állítja: ukránok hajtottak végre rakétacsapást, hogy megfélemlítsék a megadást fontolgató katonáikat és elhallgattassák a hadifoglyokat, akik „elkezdtek mesélni a hadsereg bűneiről”. Kijev szerint az orosz Wagner magánhadsereg zsoldosai belülről felrobbantották a börtönt, hogy eltüntessék a fogvatartottak kínzásának, kivégzésének nyomait, és Ukrajnára kenjék a támadást. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter háborús bűncselekménynek minősítette az incidenst, és annak elítélésére szólította fel a nemzetközi közösséget. Az ukrán és az orosz hatóságok egyaránt nyomozást indítottak.

Távolról lehetetlen megítélni, melyik verzió igaz. A közösségi médiában mindenesetre számos ukrán felhasználó perdöntő ténynek tartja, hogy a börtön személyzetének egyetlen tagja sincs a halálos áldozatok között. A hivatalos közlések alapján ugyanakkor az intézmény nyolc dolgozója megsebesült.

A délkelet-ukrajnai Mikolajivban ukrán közlések szerint legkevesebb 5 civil életét ontotta ki egy buszmegállóra mért orosz rakétacsapás, további 7 ember megsérült. Vitalij Kim, a régió kormányzója a Tele­gramon azt fejtegette, hogy az ukrán hadsereg sikerei miatt az agresszor taktikát váltott, szándékosan lakónegyedekre lő. „Nagyon vigyázzatok, mert csütörtökön és pénteken egyaránt nappal lőtték a várost, amikor mindenki a dolgát végzi” – figyelmeztette Miko­lajiv lakóit Vitalij Kim. A kelet-ukrajnai Donyecki területet kormányzó Pavlov Kirilenko arról számolt be, hogy a Kramatorszk elleni orosz tüzérségi csapásnak egy civil áldozata és öt sebesültje volt. A fokozódó térségbeli harcok miatt evakuációra szólította fel a környék lakóit. Oroszország nem fűzött kommentárt a civilek elleni támadásokhoz.

Erre utal például, hogy a brit hírszerzés szerint Wagner zsoldosai ellenőrzik a frontvonal bizonyos szakaszait, pedig a magánhadsereg fegyveresei 2015 óta jellemzően a különleges erők feladatait látták el. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy az orosz gyalogság súlyos ember­hiánnyal küzd.

Ma azért némi reménykeltő fejlemény is volt. A délnyugat-ukrajnai Csornomorszk kikötőjébe ellátogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy befejeződtek az előkészületek, készen állnak a fekete-tengeri gabonaexport újraindítására a múlt héten, Isztambulban aláírt megállapodás révén. Olekszandr Kubrakov infrastruktúraügyi miniszter arról számolt be, hogy még a háború előtt 17 hajót pakoltak meg, ma pedig egy újabb feltöltését kezdték el. A technikai kérdéseket megoldották, két brit cég, az Ascot biztosító és a ­Marsh brókercég pedig közölte, közösen biztosítást kínálnak a Fekete-tengeren áthaladó gabona- és élelmiszer-szállítmányokra. Zelenszkij azt mondta, hogy amint Törökország és az ENSZ megadja a jelet, útra kelhetnek a hajók. Reményét fejezte ki, hogy erre már ma vagy legkésőbb szombaton sor kerülhet.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa be az isztambuli exportmegállapodás rájuk eső részeit. Kérését közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek tolmácsolta, akivel először beszélt telefonon a háború kezdete óta. Blinken azt is megjegyezte, hogy a világ sohasem fogja elismerni az Oroszország részeként az Ukrajnában katonailag megszállt és később esetleg annektált területeket. Lavrov viszont arról biztosította amerikai kollégáját, hogy el fogják érni az ukrajnai különleges katonai műveletek céljait, a nyugati fegyverszállítmányok legfeljebb csak elnyújtják a konfliktust. Az orosz diplomata egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy ígéretei ellenére még mindig nem mentesítette az orosz élelmiszer szállítmányokat a szankciók alól. A két külügyminiszter a készülő amerikai-orosz fogolycseréről is tárgyalt, de egyelőre nem sikerült megegyezni az ügyben.