Siker

Annak kell örülni, hogy az Európai Bizottság nem a teljes, hét évre szánt felzárkóztatási pénz megvonását helyezte kilátásba, csak a harmadáét. A kormányoldalt csujjogatós győzelmi táncra perdítő hír, hogy mindössze háromezer milliárd forintról lenne szó, ha Orbán kabinetje november 19-ig netán nem teljesíti a korrupció letörésére tett ígéretét. A mosolyoffenzívát vezető Navracsics Tibor szerint persze teljesíteni fogja, így nem lesz akadálya, hogy Brüsszel elkezdje talicskázni a pénzt.

Ha a dolgok jó oldalát nézzük, ebben az esetben nyilván semmi akadálya nem lesz a tanárok és az egészségügyi szakdolgozók béremelésének, aminek elmaradását a kormány idáig Brüsszelre kente. Más kérdés, hogy ez hazugság volt, az európai adófizetők nem leszakadó ágazataink béreire, hanem Magyarország gazdasági és infrastrukturális felzárkóztatására adják az ezermilliárdokat. Az országnak óriási szüksége van ezekre a forrásokra, pláne most, amikor nagyon nagy válság kezdetén járunk.

A felhőtlen jókedvet mindenképp beárnyékolja két tény. Egyrészt az Európai Unió még soha, egyetlen tagját sem fenyegette meg ilyen hatalmas, konkrét büntetéssel. A miniszterelnök ezt 2060-ig sem fogja tudni lemosni magáról. Másrészt a Bizottsággal elért alku része annak beismerése, hogy Magyarország nyakig süllyedt a kormányzati korrupció mocsarába. A Fidesz által megszállt „független” intézmények, az Állami Számvevőszéktől a Versenyhivatalon át az ügyészségig a probléma részei, nem a megoldásé.

Sokat elárul, hogy a parlament elé terjesztett törvényjavaslatok önleleplező bevezetői nem az ország javából indulnak ki, hanem az Európai Unióval való megegyezés kényszerével magyarázzák a változtatásokat. Mintha nem a kormány, hanem Brüsszel érdeke lenne, hogy ne lophassák el a magyarok pénzét. Világos beszéd, viszonyainkat tekintve igazi siker.