Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter után szerdán Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter is Brüsszelbe látogat, az ő feladata, hogy Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosokkal egyeztessen egyebek mellett az Erasmus-ügyről. Mint a Népszava megírta, az Európai Unió Tanácsa összeférhetetlenségi okok miatt átmenetileg felfüggesztette annak a 21 magyarországi egyetemnek a részvételét az uniós Erasmus+ oktatási és a Horizont kutatási programokban, amelyek a közelmúltban „modellváltáson” estek át, vagyis javarészt fideszes politikusok és kormányközeli üzletemberek, vállalkozók által irányított alapítványok fenntartásába kerültek.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, a kormány nyitott rá, hogy az alapítványi kuratóriumokban ne legyenek kormánytagok, ezen nem fog múlni a megállapodás. Navracsics ugyanakkor arról beszélt a napokban, több tárgyalásra is szükség lesz ahhoz, hogy sikerüljön megállapodni a vitás kérdésekben. A kormány keddi közleményében pedig arról írt, Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot, „újabb és újabb váratlan feltételeket támaszt hazánkkal szemben”, ha a vita nem rendeződik, saját forrásból biztosítják az “Erasmus-lehetőségeket”.
A kormányzati kommunikáció eddig sem volt egységes Erasmus-ügyben, sőt olykor kifejezetten ellentmondásos állítások hangoztak el.
Az ügy január eleji kirobbanásakor kormányzati politikusok többször úgy tettek, mintha váratlanul érte volna őket a kizárásról szóló döntés, amely tavaly december közepén született, az Európai Bizottság pedig tájékoztatta is erről a magyar hatóságokat. A parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén pedig Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államtitkára ismerte be, hogy már decemberben többletforrásokat különítettek el a költségvetésben arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni az EU-val. Vagyis a kormány nemcsak tudott az ügy kirobbanása előtt az uniós döntésről, már vészforgatókönyvvel is készült.
Félrevezető állításokat fogalmazott meg az egyetemi „modellváltás” méltatásakor a felsőoktatásért is felelős Csák János kulturális és innovációs miniszter, amikor vasárnap arról nyilatkozott: hatalmas javulást lát az alapítványi kézbe adott egyetemeknél, hiszen a nemzetközi rangsorokban és a tudományos publikációk terén is előrelépés történt. Nem sokkal később az Akadémia Dolgozók Fóruma mutatott rá, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában fellelhető publikációs adatok nemhogy nem javultak, de egyes, modellváltáson átesett egyetemeknél még romlottak is 2019 és 2022 között.
Csák János szerint lesz megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között Erasmus-ügybenAz Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az Erasmus-botránnyal az egyetemek modellváltása is megbukottAz egyetemi rangsorokban sem történt érdemi javulás, a TIMES Higher Education idei rangsorában például csak a Semmelweis Egyetemnek és az Óbudai Egyetemnek sikerült előrébb jutnia, míg a Debreceni Egyetem a 801-1000-es mezőnyből a 1001-1200. helyre csúszott vissza csakúgy, mint a Szegedi Tudományegyetem, de rontott korábbi helyezésén többek között a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, de még a 2019-ben elsőként alapítványi fenntartásba került Budapesti Corvinus Egyetem is.
Tízezer tiltakozó
A SzabadaHang felületén indított petícióban már több mint tízezren követelik a kormánytól, hogy hozza meg azokat az összeférhetetlenségi jogszabályokat, amikkel nem maradhatnak az érintett kuratóriumokban vezető politikusok. Az aHang összesítése szerint nyolc miniszter, két miniszterhelyettes, hat államtitkár, egy helyettes államtitkár, öt kormánybiztos, két miniszteri megbízott, valamint egy miniszterelnöki politikai igazgató kapott helyett egyetemi kuratóriumban.
