Élesbe fordul az Erasmus-egyezkedés

A kormány szerint sikeres az Európai Bizottság által is kifogásolt egyetemi „modellváltás”, a tudományos és felsőoktatási adatok nem ezt mutatják.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter után szerdán Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter is Brüsszelbe látogat, az ő feladata, hogy Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosokkal egyeztessen egyebek mellett az Erasmus-ügyről. Mint a Népszava megírta, az Európai Unió Tanácsa összeférhetetlenségi okok miatt átmenetileg felfüggesztette annak a 21 magyarországi egyetemnek a részvételét az uniós Erasmus+ oktatási és a Horizont kutatási programokban, amelyek a közelmúltban „modellváltáson” estek át, vagyis javarészt fideszes politikusok és kormányközeli üzletemberek, vállalkozók által irányított alapítványok fenntartásába kerültek.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, a kormány nyitott rá, hogy az alapítványi kuratóriumokban ne legyenek kormánytagok, ezen nem fog múlni a megállapodás. Navracsics ugyanakkor arról beszélt a napokban, több tárgyalásra is szükség lesz ahhoz, hogy sikerüljön megállapodni a vitás kérdésekben. A kormány keddi közleményében pedig arról írt, Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot, „újabb és újabb váratlan feltételeket támaszt hazánkkal szemben”, ha a vita nem rendeződik, saját forrásból biztosítják az “Erasmus-lehetőségeket”.

Az ügy január eleji kirobbanásakor kormányzati politikusok többször úgy tettek, mintha váratlanul érte volna őket a kizárásról szóló döntés, amely tavaly december közepén született, az Európai Bizottság pedig tájékoztatta is erről a magyar hatóságokat. A parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén pedig Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államtitkára ismerte be, hogy már decemberben többletforrásokat különítettek el a költségvetésben arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni az EU-val. Vagyis a kormány nemcsak tudott az ügy kirobbanása előtt az uniós döntésről, már vészforgatókönyvvel is készült.

Félrevezető állításokat fogalmazott meg az egyetemi „modellváltás” méltatásakor a felsőoktatásért is felelős Csák János kulturális és innovációs miniszter, amikor vasárnap arról nyilatkozott: hatalmas javulást lát az alapítványi kézbe adott egyetemeknél, hiszen a nemzetközi rangsorokban és a tudományos publikációk terén is előrelépés történt. Nem sokkal később az Akadémia Dolgozók Fóruma mutatott rá, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában fellelhető publikációs adatok nemhogy nem javultak, de egyes, modellváltáson átesett egyetemeknél még romlottak is 2019 és 2022 között.

Az egyetemi rangsorokban sem történt érdemi javulás, a TIMES Higher Education idei rangsorában például csak a Semmelweis Egyetemnek és az Óbudai Egyetemnek sikerült előrébb jutnia, míg a Debreceni Egyetem a 801-1000-es mezőnyből a 1001-1200. helyre csúszott vissza csakúgy, mint a Szegedi Tudományegyetem, de rontott korábbi helyezésén többek között a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, de még a 2019-ben elsőként alapítványi fenntartásba került Budapesti Corvinus Egyetem is.