Oroszország;Magyarország;tőzsde;gáz;kár;

Két év alatt 564 milliárd forint kár érte Magyarországot, amiért az Orbán-kormány a tőzsde helyett Putyintól veszi a gázt

Kilépni már nem éri meg.

Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számítottuk ki a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatok felhasználásával.

Az Orbán-kormány – pontosabban az állami MVM - 2021 októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést Putyinnal, pontosabban az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai például azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter odáig ment, hogy az új magyar-orosz gázmegállapodás biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását. Igaz, mindezt, üzleti titokra hivatkozva, nem bizonyították. Vlagyimir Putyin 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot. Később a KSH alapján kimutattuk, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter később azzal védekezett, hogy az állítás nem tőlük származik. Attól azonban nem határolódtak el, sőt, az orosz elnök nyilatkozatát választási hirdetésként terjesztették.

Az előző megállapodás szerinti árarányok jóval nagyobb kiegyensúlyozottságot mutatnak. Felmérésünk szerint az orosz gázárunk és az irányadóként tekintett, TTF-nek nevezett holland tőzsde 2018-as és 2020-as szintjei nagyjából megegyeztek. Akkor tehát se nem nyertünk, se nem vesztettük a moszkvai kapcsolaton. Míg 2019 a mi oldalunkon százmilliárd-közeli veszteséget, a 2021-es mérleg már erős, 211 milliárdos nyereséget mutat. Igaz, ennek az évnek az utolsó két hava már az új, Orbánék által letárgyalt szerződéshez tartozik. 2021. októberén ráadásul nyertünk is 83 milliárdot. Igaz, ez a későbbiek tükrében csak amolyan „üdvözlőital” lehetett, aminek árát Putyin később jócskán bevasalta.

A kép akkor se sokkal kedvezőbb, ha az új magyar-orosz gázvásárlási szerződés szerkezetét követve, októbertől szeptemberig összesítünk: míg a 2021 tizedik hava előtti időszakra kisebb kilengések jellemzők, addig az új szerződéssel minden felbolydult: míg a 2021-22-es, a tőzsdék „felrobbanásával” járó időszak irányunkba 321 milliárdos pozitívumot mutat, a piaci megnyugvást hozó, legutóbbi „gázév” már 553 milliárdos veszteséggel járt: a kettő együtt pedig 231 milliárd mínusz.

Ha a szerződés másik kitétele alapján, az orosz gázárunkat a két hónappal korábbi tőzsdei szintekhez viszonyítjuk, a január-decemberi és az október-szeptemberi időszakok is veszteséget mutatnak az irányunkba. Igaz, az eszerint az előző szerződés idején látható, „csak” néhány tízmilliárdos hiány 2022-től évi százmilliárdosra duzzadt. Ilyen szemszögből tehát az új magyar-orosz megállapodásnak eddig valamivel több mint kétszázmilliárdos hiányt „köszönhetünk”. Mindezek alapján legalábbis kevéssé látszik, mitől lenne az új szerződés nagyságrendileg kedvezőbb az előzőnél.

A tények sugallata ellen, miszerint az Orbán-Putyin-paktum sokkal rosszabb nekünk és jóval kedvezőbb az oroszoknak az előzőnél, számos érvet hallhattunk. Azt, hogy mindez csupán játék a számokkal, cáfolni látszik, hogy az összes általunk vizsgált változat hasonló irányt mutat. Ráadásul a statisztikai trükközés inkább a kormánykommunikáció előszeretettel használt eszköze. Másrészt, legyenek az árbecslések bármennyire bizonytalanok is, a módszertanok egységesek, ami minden nézőpontból folyamatosan, immár százmilliárdosra dagadó, felesleges kiadásokat mutat. Bár a 2022-es év kivételes árviharai kétségkívül összekuszálhatták a szálakat, nekünk a 2023-as év még nagyobb veszteségeket hozott, így e tekintetben megnyugvásnak egyelőre semmi jele. Számítási módszertanunkat ezen túlmenően is több bírálat érte, de eljárásunk mind ez idáig nem szorult módosításra.

Bár a kormánykommunikáció a jelek szerint oroszgázár-sorozatunk 2022. januári indulása óta, jelentősen finomodott, kutatásainkat részint „értelmetlennek” minősítették, részint azóta is, határozottan kiállnak amellett, hogy Magyarország számára az orosz gáz a legolcsóbb. Igaz, ehhez bizonyítékot változatlanul nem szolgáltatnak.

Csőstül jön az orosz gáz

Tavaly Oroszországból 6,6 milliárd köbméter gáz érkezett, ami 51 százalékos ugrás - számítható ki a KSH-nyilvántartásokból. Ez az utóbbi kilenc év messze legnagyobb adagja, amit csak 2018 8,4 milliárd köbmétere szárnyalt túl. 2022-ben még 4,4 milliárd köbmétert kaptunk, ami erősíteni látszik az országos gázbehozatali adat és a „titkos” MVM-Gazprom-szerződés közötti, nagyfokú átfedés gyanúját, hisz utóbbiról annyit azért közöltek, hogy évi 4,5 milliárd köbméterre szól. De ennek a tavalyi mennyiségugrás sem mond ellent, mivel a Kreml, bizonyára Orbán Viktor különutas Nyugat-politikája jutalmaként, a szállítások bővítését helyezte kilátásba, ami a jelek szerint meg is valósult. Ebből juthat innen kivitelre is, de ezt se Moszkva, se Budapest, se a vevők nem verik nagydobra. Az eleve nem aprópénzzel játszó gázkereskedelem tőzsdei változásainak nagyságrendjét jól jellemzi, hogy míg 2022-ben 2,4 ezermilliárd, 2023-ban már „csak” 1,3 ezermilliárd forintot fizettünk a fűtőanyagért Putyinnak.

Az Orbán-kormány valótlanságokat állít

A magyar kormány az orosz gázbehozatalról semmilyen megközelítésben nem állít igazat – vélekedett megkeresésünkre Miklós László energiapiaci szakértő, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója. Az új szerződés nyilván nem jobb az előzőnél és nem biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását, sőt, a 2014-es lakossági árak csak ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési támogatással „tarthatók” fenn – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy lenne-e lehetőségünk mástól, ennél olcsóbban vásárolni, leszögezte: ha Magyarország – pontosabban Szijjártó Péter előkészítése után az MVM – már megkötötte a hosszú gázvásárlási szerződését a Gazprommal, ebből, ha csak a másik fél el nem áll, nekünk nem éri meg kilépni.

A kormány állításával szemben ugyanakkor a fizikai lehetőség minden tekintetben adott más forrású gáz beszerzésére. Azt, hogy ennek beszerzési ára miként viszonyulna az oroszokéhoz, nem kívánta megbecsülni, de annak vételárával, a jelenlegi helyzettel ellentétben, bizonyosan nem az oroszok ukrajnai háborúját támogatnánk – fogalmazott. A kormányközpontú, észszerűtlen gázkereskedelem kirívó példájaként említette, hogy 2022-ben a kabinet, pénzügyi hátteret is biztosítva, 733 millió köbméter „különleges gázkészlet” vásárlásával bízta meg a Magyar Szénhidrogén-Készletező Szövetséget. A szervezet a jelek szerint az amúgy is elszálló tőzsde csúcspontján mintegy 2 milliárd eurót fizetett a beszerzésért, miközben e tartalék azóta is a tárolókban áll - emlékeztetett Miklós László.

Drágább, mint az LNG

Tavaly decemberben 2021 vége óta nem látott szintre, fél százalékra csökkent az orosz gázunknak a TTF nevű holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi árához képest alkalmazott felára – számítottuk ki az adatokból. Míg októberben a TTF köbméterenként 171, addig decemberi orosz gázárunk 172 forintot mutatott. Miközben tehát az év végi gázárkülönbségek elhanyagolhatók, egyazon adag a decemberi tőzsdei áron már 35 milliárddal olcsóbb lett volna. A TTF irányai ismeretében áprilisig további áresés várható. Az Eurostat adatai alapján nemrég azt mutattuk ki, hogy az EU-tagállamok közül a Kreml messze Magyarországnak adja a legdrágábban a vezetékes gázt. Mi több, hozzánk képest számos uniós ország számára a hajókon, cseppfolyósítva szállított LNG-jüket is olcsóbban mérik.