Przewalski vadlovak érkeztek a Budakeszi Vadasparkba

Publikálás dátuma
2013.10.07. 14:18

Újabb fajjal bővült a Budakeszi Vadaspark: két Przewalski (ejtsd: pseválszki) vadló érkezett az egyik kifutóba. A két fiatal csődör a Hortobágyi Nemzeti Parkból érkezett. Az állatok nem találkoztak érkezésük előtt, de miután beengedték őket a kifutóba, érdeklődve közeledtek egymáshoz, barátságosan összeszimatoltak, és láthatóan azonnal életre szóló véd-, és dacszövetséget kötöttek.
Az első pillantásra talán kimondhatatlannak tűnő nevüket Nyikolaj Przewalski orosz kapitányáról kapták, aki 1878-ban egyik belső-ázsiai felderítő expedíciója során megpillantott néhány - addig kipusztultnak hitt - vadlovat, amiket elsőre ismeretlen vadszamaraknak hitt. Később vált világossá, hogy igazi mongol vadlovakat fedezett fel. Ezeket a lovakat sosem háziasították sikeresen, így a Przewalski lovak a ma élő egyetlen igazi vadlovak a világon. Az állatok "különös ismertetőjele" a rövid, kefe-szerű sörényük, valamint, hogy a háziasított lovakhoz képest zömökebb testalkatúak és rövidebb lábaik vannak. Az őskori (pl.: Lasceaux-ban talált) barlangrajzokon is tisztán felismerhetők, szinte semmit sem változott a kinézetük az azóta eltelt évezredek során.
Szerző
Témák

Tömeges baranyai halpusztulás

Vizsgálatot folytat a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a napokban történt tömeges baranyai halpusztulás miatt - közölte a szervezet.
A közlemény szerint a felügyelőséghez szeptember 27-én érkezett bejelentés arról, hogy halpusztulást észleltek a Fekete-víz Drávához közel eső szakaszán. A helyszínre kivonult a megyei katasztrófavédelem, a megyei kormányhivatal állategészségügyi igazgatósága és a vízügyi felügyelőség is.

A katasztrófavédelmi igazgatóság mobil laboratóriuma a vízből, az állategészségügyi hatóság pedig az elhullott halakból vett mintát. Az adatok kiértékelése folyamatban van. A közlemény szerint az eset után újabb halpusztulást nem tapasztaltak.

Több pécsi hírportál adta hírül hétfő reggel, hogy tömeges halpusztulásra figyeltek fel a Fekete-víz Drávához közeli szakaszán Baranyában. Az értesülések szerint egy horgász néhány száz méter megtétele alatt két tucat élettelen csukát emelt ki a vízből, és további nagyon sok haltetemet, illetve láthatóan az életéért küzdő, pipáló süllőt, harcsát, sügért látott.

A beszámolók szerint a pusztulás múlt kedden kezdődött. Szürkés, zöldes, habos volt a víz, és a halak megfulladtak, nem jutottak elegendő oxigénhez - jelentették a hírportálok.

Tiffán Zsolt, az Ős-Dráva Program összehangolásáért felelős kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő hétfőn közleményben jelezte, hogy haladéktalan tájékoztatás kért az Ormánság területén átfolyó Fekete-víz Drávához közeli szakaszán történt aggasztó méretű halpusztulás miatt.
Szerző

Környezettudatos nevelési központ lesz a géberjéni erdei iskola

Környezettudatos nevelési központtá alakítják át a géberjéni Barkóscinege Erdei Iskolát; az intézmény infrastrukturális fejlesztésére több mint 80 millió forintot költ a "Jót, s jól" a Szatmári Kistérségben Egyesület.
Kovács Sándorné egyesületi elnök elmondta: 81 millió forintot meghaladó összeget költenek az iskola felújítására, amelyből közel 73 millió forint pályázaton nyert európai uniós támogatás.

A fejlesztés célja, hogy a környezettudatos magatartás kialakítását lehetőleg már általános iskolás korban elérjék a gyermekeknél. Ehhez megfelelő helyszínt teremtenek és élményszerű tananyagot dolgoznak ki, s alkalmaznak az oktatás során.

Az átalakuló iskola, amely négy tanteremből és a hozzá kapcsolódó kiszolgálóhelyiségekből áll majd, környezetkímélő energiaellátó-rendszert kap. Fűtését faapríték-tüzelésű kazán biztosítja, az épület tetején pedig napkollektorokat helyeznek el a melegvíz előállítására.

A természet folyamatos megfigyelésére vízvizsgáló laboratóriumot, mini meteorológiai állomást és csillagvizsgálót is kialakítanak az iskolában.

A szabadidő természetben való eltöltéséhez pedig eszközöket, kerékpárokat és kenukat vásárolnak a projekt keretében, ezekkel a környéken túrázhatnak majd a diákok.

Manner Anikó projektmenedzser tájékoztatása szerint a géberjéni erdei iskola fejlesztése a jövő év elejére fejeződik be, s a több mint 8 millió forint összegű saját beruházási forrást az egyesület hitelből biztosítja.

Az intézményben a kistérség Mátészalka-környéki 12 településéről fogadják majd az iskolásokat, akik szervezetten, csoportokban sajátíthatják el a környezettudatos tananyagot. Rajtuk kívül a települések pedagógusainak is tartanak majd képzést, negyvenen vehetnek részt a környezetvédelmi kurzuson, hogy aztán továbbadhassák a tanultakat iskoláikban.

A géberjéni "Jót, s jól" a Szatmári Kistérségben Egyesület 2007-ben alakult. Nevelési, oktatási, ismeretterjesztői, kulturális, valamint szociális, családsegítő és gondozói tevékenységet folytat. Éves költségvetése állami, úgynevezett "fejkvótás" támogatásból és pályázati forrásokból mintegy 250 millió forint, és 20 dolgozót foglalkoztat. Jelenleg több mint száz szociálisan rászorult és megváltozott munkaképességű emberen segít a kistérségben.
Szerző
Témák
iskola természet