kormány;szakszervezet;tárgyalás;multik;

2016-10-17 07:03:00

A bérekről sem tárgyal a kormány

Sem a háttérintézmények átszervezésről, sem a tervezett béremelésről nem tárgyalt az érintettekkel a kulturális ágazatért felelős államtitkárság – állítja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének vezetője. Csóti Csaba szerint a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársainak helyzete a legkritikusabb.

Változatlanul tart a kormányzati háttérintézmények átszervezése körüli vita, bár tagadhatatlan, hogy a terv év eleji bejelentése óta csillapodott a felháborodás az átszervezésben érintett dolgozók körében. A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, azt elfogadhatónak tartják, ha egy munkáltató úgy dönt, változtatni akar az intézmények és a bérek eddigi rendszerén, de Csóti Csaba szerint nagyon nagy gond a tervek ultimátum szerű bejelentése.

A KKDSZ-szel ugyanis senki nem egyeztetett az ügyben.

Amint az közismert, még januárban jelentette be Lázár János miniszterelnökséget irányító miniszter, hogy a „bürokráciacsökkentés” jegyében 73 állami háttérintézmény megszüntetésének lehetőségét vizsgálja a kormány. Összesen mintegy ötvenezer ember dolgozik ezekben, s az akkori tájékoztatás szerint a megszűnő háttérintézmények legnagyobb részét az irányító minisztériumokba olvasztják be, néhányat pedig jogutód nélkül teljesen megszüntetnek. Előbbi csoport tagja a kultúra és a közművelődés területéről például a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága, amely az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe olvad be, míg a megszüntetendők listáján, a VS.hu által januárban megszerzett koncepció szerint 13 intézmény szerepelt, például a Szőcs Gézához köthető Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MANDA), a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ és a Nemzeti Művelődési Intézet fejezte volna be végleg működését.

Végül azonban a kormányzat úgy döntött, hogy a 73 intézmény közül csak a Design Terminál szűnik meg költségvetési szervként, de részben piaci alapon működő intézményként, új keretek között, az Emmi-vel együttműködésben így is tovább folyhat a kulturális tehetséggondozás területén megkezdett munka.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet „megúszta”, feladataiért a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. lesz majd a felelős, a Nemzeti Művelődési Intézet pedig a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítványba olvad be.

Csóti szerint a Nemzeti Művelődési Intézet helyzete a legsúlyosabb, hiszen itt arról van szó, hogy egy korábban állami feladatot ellátó intézetet egy magánalapítvány vesz át. Nem tudni egyelőre, hogy a feladatok Lakitelekre költöztetése után mi lesz a megyei irodákban dolgozó munkatársakkal, ahogy azt sem, hogy ezek az irodák milyen formában folytatják a munkát, és a fővárosi központban dolgozók helyzete is bizonytalan. Kérdésünkre a szakszervezeti vezető elmondta: külföldön elképzelhetetlen lenne, hogy privatizálnak egy, a művelődési feladatok támogatását és a szakmai felügyeletet koordináló szervezetet. A helyzetre jellemző, hogy Csóti elmondása szerint a Magyar Népfőiskolai Társaság is tiltakozott a változtatás ellen, és „kikérte magának”, hogy az alapítványt összekeverjék a népfőiskolai mozgalommal.

Az egyeztetések elmaradása azonban nemcsak a háttérintézmények megszüntetése vagy beolvasztása kapcsán okoz problémát. Csóti a közgyűjteményi területen jelentkező legnagyobb gondnak a bérkérdés rendezetlenségét tartja. „Hiába vezették be 2010-től az életpályamodelleket egyes ágazatokban, a közgyűjteményi dolgozók továbbra is az 1992-es közalkalmazotti törvény alapján kapják a fizetésüket, viszont mivel 2002 óta nem volt valódi bérfejlesztés az ágazatban, itt befagyasztott bérekről beszélhetünk” – hangsúlyozta a KKDSZ vezetője. Ezen az sem segített sokat, hogy júniusban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter bruttó 15 százalékos illetménypótlékot jelentett be a kulturális ágazat közalkalmazottai számára, ám a szakszervezeti vezető szerint a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók bére, éppen az életpályamodell hiánya miatt, sok esetben nem emelkedik majd. Ráadásul ezen a területen is érvényes, amit korábban a szociális ágazatban és az egészségügyben dolgozók sokszor kifogásoltak, hogy az illetménypótlék nem épül be a bérbe, az csak egyetlen évre szól, és bármikor elvehető. A KKDSZ többször is levélben fordult Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárhoz, hogy legalább a bérkérdésekről egyeztessenek, mert most azt sem tudják, miből számítják a bérpótlékot. Csóti elmondása szerint ugyanis az ágazatban dolgozók majdnem fele már ahhoz is bérkompenzációban kell, hogy részesüljön, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot elérje a fizetése. Ha tehát az alapbérhez adódik hozzá a 15 százalékos illetménypótlék, akkor könnyen lehet, hogy bár papíron nő a kereset, a valóságban egy forinttal sem lesz több a bér.

A kétszámjegyű emelés júniusi bejelentésekor az is elhangzott, hogy a kormány előzetesen egyeztetett a szakmai szervezetekkel, ám a KKDSZ vezetőjének elmondása szerint velük senki nem beszélt erről. Augusztusban aztán azt a választ kapták az államtitkárságtól, hogy ezentúl tényleg bevonják őket az egyeztetésekbe, ám - mivel ez mégsem történt meg, a szakszervezet október 6-án újabb levelet írt Hoppál Péternek az érdemi tárgyalás elkezdése érdekében.

Ez a fentebb említettek mellett azért is fontos volna, mert számos intézményvezető azt jelezte a szakszervezetnek, hogy tájékoztatás hiányában nem tudják, hogyan tervezhetik a jövő évi költségvetésüket, 2017 február elsején mennyivel nő a kollégák nettó keresete. „Az eddigi tapasztalatok alapján ezt az államtitkárság sem tudja, hiszen ha tudná, nem okozna gondot, hogy nekünk is elmondja a konkrét számokat” – így a szakszervezeti vezető, aki úgy véli, ha bármelyik multinacionális vállalat ilyen felelőtlen módon intézné a bérkérdést Magyarországon, akkor éppen a kormány politikusai háborodnának fel a leginkább. „Mi viszont azt tapasztaljuk, hogy bármelyik multival könnyebb tárgyalni a bérekről, mint a magyar kormánnyal. A cégek legalább tárgyalnak. A kormány nem.”

Csonkolt háttérintézmények
A jelenlegi 11 helyett a jövőben 5 egészségügyi háttérintézmény marad meg önálló költségvetési szervként - írta a Magyar Idők. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) december 31-ével megszűnik, de új költségvetési szervként létrejön a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ, ami ellátja az egészségbiztosítási alap kezelésével kapcsolatos feladatokat és integrálja a területi kirendeltségeket. Az OEP-től a pénzbeli ellátások kifizetését azonban hosszabb távon - ahogyan a helyettes államtitkár fogalmazott - a "turbóállamkincstár" veszi át, ami az összes állami juttatás általános kifizetőhelye lesz. A korábbi tervekkel ellentétben nem szűnik meg, hanem összeolvad az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Közegészségügyi Központ, a két intézmény a jövőben Országos Közegészségügyi Intézet néven működik majd tovább. Mégis megmarad önálló költségvetési intézményként az Országos Vérellátó Szolgálat, az országos tisztifőorvos pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá fog tartozni, miután az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is a tárcához kerül.
Kormányzati szinten nem látják, mennyi értéke van ezeknek az intézményeknek, mennyire fontosak, s lényegében a változásokkal kihúzzák a talajt az államtitkár alól - mondta ezzel kapcsolatban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese az Útban az egészségügy átalakítása felé című konferencián. A szakértő szerint ahogy várható volt, bonyolultabbá vált a kormányzati struktúra a stratégiai és a gazdasági kabinet létrehozásával, és sajnos a stratégiai kabineten alig mennek át az egészségügyi államtitkárság előterjesztései. A háttérintézmények átalakítását durva csonkolásnak minősítette, holott az ágazat a változtatások ellen egységesen lépett fel. Minden bizonytalan és félóránként változik - fogalmazta meg kritikáját Falus Ferenc volt tiszti főorvos, aki szerint az ÁNTSZ-t már szétverték, most pedig az OTH Emmibe integrálásával az utolsó fékek és ellensúlyok felszámolása zajlik.
Sz.P.