egészségügy;béremelés;

2016-10-06 07:01:00

A béremelés vesztesei az egészségügyben

A kistarcsai kórházban tegnap századszor is bejelentette Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy az orvosok, kórházi gyógyszerészek és szakápolók béremelést kaptak szeptembertől. Arról azonban most sem szólt, hogy a fiatal orvosok rosszabbul jártak, a háttérben dolgozók pedig teljesen kimaradtak a pénzosztásból.

Nem emelkedett egyetlen fillérrel sem a bére a kórházakban és szakrendelőkben gazdasági és műszaki területen dolgozó 25 ezer embernek. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) tegnap kezdődött háromnapos debreceni konferenciáján is szóba kerül a kérdés, ahogyan sérelmüket a Weborvosnak adott interjújában a szervezet elnöke is elsőként hozta szóba. Molnár Attila az utóbbi hónapok meddő kísérleteire utalva úgy nyilatkozott, mindenki örül, hogy az ágazat 94 ezer dolgozója októberben már a megemelt bért kapja, de súlyos feszültségeket okoz, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó „láthatatlan légió” teljesen kimaradt a mostani bérrendezésből. Bár az igényüket jogosnak ismerte el az egészségügyi ágazat vezetése, mégsem kerültek rá a listákra, pedig – ahogy az EGVE elnöke fogalmazott – „ha nem megy a lift, nincs világítás, fűtés, nem működik a konyha, vagy probléma akad a bérszámfejtéssel, az informatikával, azonnal kiderül, hogy milyen fontos a jelenlétük, a munkájuk”.

A szakmai szervezet felmérést készített a gazdasági-műszaki területen dolgozók munkakörülményeiről, létszámáról és bérhelyzetéről. Az anyagot mostani konferenciájukon vitatják meg és ezzel a háttérrel indulnak neki a reményeik szerint hamarosan folytatódó bértárgyalásoknak. Kérésüket támogatja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is.

A műszaki és gazdasági területen dolgozóknál nagyobb csalódást csak a fiatal szakorvosok egy rétege érezhet. Tavaly év végétől ugyanis a korábban Markusovszky ösztöndíjban részesült fiatal szakembereknek öt évig 151 ezer forintos bruttó bérkiegészítést adtak, alig fél év után viszont azt eltörölték és most kapnak helyette bruttó 107 ezret. A vesztesek közt vannak az oktatói státuson foglalkoztatott kiemelkedő szakemberek is, nekik egy fillér sem jár, ahogy kimaradtak a béremelésből az alapellátásban közalkalmazottként dolgozó iskolaorvosok, sportorvosok is.

Béremelésük azért is kérdéses, mert nincs kitűzött időpont az egyeztetések folytatására, de ennél fontosabb, hogy nem látni a további béremelések fedezetét a jövő évi költségvetésben.

A jól előkészített egyetemi kórházak
Ahogyan arról a napokban beszámoltunk, fideszes képviselők múlt pénteken adták be a parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatukat, amely a négy orvosegyetemhez csatolna több jól felszerelt kórházi gyakorlóhelyet. Egyelőre nem tudni, megjelenésük hogyan érinti a hónapok óta tervezett kórházi kancellária rendszer elindítását. Kihasználva Palkovics László oktatási államtitkár tegnapi internetes fogadóóráját, a Népszava megkérdezte, miért kormánypárti képviselők jegyzik a javaslatot, azt jelzi-e a megoldás, hogy nem volt egyeztetés a humántárca két államtitkársága között, netán az egészségügyi vezetők nem értettek egyet a tervezettel? Az írásban érkezett válasz szerint „az egyetemi kórház fogalma része a tavaly óta széles szakmai körben egyeztetett, a magyar orvosképzésre vonatkozó fejlesztési stratégiának. A törvényjavaslat tartalma több körben, az egyetemeket, a minisztérium egészségügyi és felsőoktatási államtitkárságát valamint a szakpolitikusokat tömörítő munkacsoportban folyó tevékenység eredményeként alakult ki, az összes résztvevő teljes egyetértésével”. Már csak annyi a kérdés, erről miért nem beszélt az elmúlt egy évben az egészségügyi államtitkár egyetlen fejlesztési tervének ismertetésekor sem.