A kormány időt akar spórolni: összevontan "egyeztet" a közszolgákról

Publikálás dátuma
2019.03.22. 14:04

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormány megint nem adott időt a szakszervezeteknek az új jogszabályok értékelésére.
A közszféra rabszolgatörvényének is nevezett, decemberben elfogadott kormányzati igazgatási törvény nyolc végrehajtási rendeletét kapták meg szerda este, munkaidő után a szakszervezetek, hogy a ma délre összehívott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) keretében tárgyaljanak róla. Az érdekvédők nemcsak azt kifogásolják, hogy ismét az utolsó pillanatban vehettek kézbe egy többszáz oldalas, a tagjaikat súlyosan érintő szabályokat tartalmazó anyagot, hanem azt is, hogy a kormány nem működteti rendesen az országos érdekegyeztetést. Időt akar spórolni azzal, hogy a közszolgálat valamennyi területén, az oktatástól a szociális ágazatig és közművelődési dolgozókig mindenhol jelen lévőket tömörítő OKÉT ülését már nem először vonta össze a kizárólag a közigazgatásban működő köztisztviselőkkel foglalkozó KÉF tanácskozásával. Ezért a Népszava információi szerint a délben kezdődött tárgyaláson azt kezdeményezik, hogy először az OKÉT keretében fogadjanak el tárgyalási menetrendet az év első felének legfontosabb kérdéseiről, jelöljék ki a következő ülés időpontját, és az ezt követő KÉF ülésen már csak az érintettek részvételével értékeljék a köztisztviselőkre vonatkozó új szabályokat az eddigi visszajelzések alapján. A végrehajtási rendeletekről pedig majd csak egy közeli új időpontban tárgyaljanak.

A kormányzati igazgatási törvény elkészült rendeletei a következő kérdéseket szabályozzák:

  • 1. Az új személyügyi központ munkája
  • 2. A Közszolgálati Döntőbizottság munkája
  • 3. A közszolgálatban dolgozók személyi adataira vonatkozó szabályok és a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartása
  • 4. A kormányzati létszámgazdálkodás
  • 5. A kormányhivatalok feladatai
  • 6. Köztisztviselők képzése és továbbképzése
  • 7. A tartalékállományba kerülőkről
  • 8. Az értékelési rendszer

Ebzárlat, legeltetési tilalom 9 megyében - térképen, hogy hol szórják a rókák veszettség elleni oltóanyagát

Publikálás dátuma
2019.03.22. 13:51

Fotó: Oscar Diez Martinez / Oscar Diez MartiAFPnez / Biosphoto
Utoljára két éve találtak Magyarországon veszett rókát, hála az immunizációs programnak, illetve a repülőről szétszórt vakcináknak.
Március 29. és április 14. között 9 megyéjében, összesen 41.970 négyzetkilométernyi területen végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság tavasszal, írja a Nébih. Kisrepülőgépekről juttatják ki a vakcinát tartalmazó csalétkeket a kezelendő területekre, elkerülve a lakott, sűrűn beépített részeket.
Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétket, az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az érintett térségekben.

A kezelendő területeket, illetve az ott bevezetett tiltások pontos időpontjait ebben a dokumentumban, megyénkénti bontásban tette közzé a Nébih. A csalétkek egyébként az ember számára kellemetlen szagú valamik, belsejükben pedig alumínium-műanyag fóliában található az oltóanyag.
A rókaimmunizációs programnak köszönhetően - melyet 75 százalékban az EU finanszíroz - napjainkra elvétve fordul elő a betegség Magyarországon; utoljára 2017 márciusában találtak fertőzött állatokat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Szerző

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22. 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: Andreas Arnold / AFP
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.

Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.
Szerző
Frissítve: 2019.03.22. 13:59