A kormányzat kommunikációs csodája: az EU hívószó maradt, Brüsszel szitokszóvá vált

Publikálás dátuma
2019.05.23. 07:22
Illusztráció: Shutterstock
A szómágia azonban mérsékelten működik: az emberek többsége még mindig a németekért rajong, és a "nyugati nyitás" barátja.
Meglehetősen pontosan érzékelik a magyarok a kormány külpolitikai mozgását a ZRI Závecz Research Intézet mérése szerint, és nem szeretik, amit a kabinet csinál, írja a 24.hu. A legtöbben (44 százaléknyian) úgy vélik, Magyarország a nagyhatalmak közül Oroszországgal működik együtt a legszorosabban, Németországot 36 százalék, az Egyesült Államokat mindössze 5 százalék említette. Ezt a helyzetet azonban a többség nem gondolja ideálisnak: 53 százalék szerint ugyanis Németországgal kellene a legszorosabban együttműködnie hazánknak, az USA 15, Oroszország 13 százalékot ért el ebben a versenyben, vagyis bőven „a nyugati nyitás” hívei vannak többen. Jó hír az Európai Unió barátainak, hogy a magyar közvélekedés szerint az unió kedvező hatással van Magyarországra, ezt a válaszok 68 százaléka gondolja így, és szinte ugyanennyire pozitívan értékelik a válaszadók Németország szerepét is. Miközben az EU-tagságnak 68 százalék kedvező hatást tulajdonít, láthatóan eredményes a kormány Brüsszel-ellenes kampánya: ugyanerre a kérdésre válaszolva ugyanis csak 44 százalék felelt úgy, hogy Brüsszel kedvező hatással van Magyarországra – márpedig a kérdés célja éppen az volt, hogy kiderüljön, a kormányzati hirdetéseknek köszönhetően mennyivel rosszabb „Brüsszel” megítélése, mint az Európai Unióé. Nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók értékelték a legrosszabbra „Brüsszel” hatását, náluk 53 százaléknyi volt a negatív vélemény, míg az ellenzéki szavazóknál 29 százalék. Ezzel szemben az EU hatását a Fidesz támogatóinak csak 34 százaléka tartja rossznak, az ellenzékiek közül pedig 13 százalék, vagyis közöttük is vannak jócskán, akik mást üzennének Brüsszelnek, mint az Európai Uniónak.
Szerző

"Orbán európai vonzereje megcsappant"

Publikálás dátuma
2019.05.23. 07:00

Fotó: Frankied Fouganthin
Ha távozik a Néppártból, a magyar kormányfő lehet az európai szélsőjobb egyesítője, állítja Cas Mudde politológus.
Egy előadásában azt mondta, hogy a populisták két részre osztják a társadalmat: jó emberekre és korrupt elitre. A nemzetet etnikailag leszűkítőket, pedig idegengyűlölő nacionalistáknak nevezte. Orbán Viktor mennyire felel meg a leírásnak? Orbán Viktor populista, radikális jobboldali politikus. Matteo Salvini felbukkanásáig ő volt ennek az irányzatnak a nem hivatalos vezetője, anélkül hogy a pártja helyet foglalt volna az Európai Parlament szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság (ENF) frakciójában. Ennek a politikai csoportnak a vezetői gyakran Orbánra hivatkozva fogalmazták meg a tennivalókat. Most, hogy eltávolodott az Európai Néppárttól, de még nem kötelezte el magát az ENF mellett, ráadásul megjelent Salvini, aki egy jóval nagyobb ország belügyminisztere, Orbán csillaga egy kicsit elhalványulni látszik. Még mindig szeretik őt, de már nem az a személyiség, aki mindent el tud érni. Két éve még majdhogynem felülkerekedett Merkelen, most viszont küzd, hogy megmaradjon a Fidesz tagsága az Európai Néppártban (EPP). Ha végül távozna onnan, ő egyedül lenne képes egyesíteni az európai szélsőjobbot. Orbán lehetne a híd Salvini és a lengyel Jaroslaw Kaczynski között.
Miért? Mindenekelőtt azért, mert Orbán nagyon okos politikus, aki jobban ismeri az Európai Uniót, mint bárki más. Kaczynski nem mozdul ki Lengyelországból, fogalma sincs az EU működéséről. A szélsőjobboldaliak úgy tekintenek Orbánra, mint egy közülük való politikusra, aki azonban képes a mérsékelt középen, a fősodorban is játszani. Ráadásul tekintélye is van, mert egy teljes országot az ellenőrzése alatt tart, nem úgy, mint az, aki csak egy koalíciós kormány belügyminisztere. Megvan a hatalma és a tapasztalata ahhoz, hogy egyesítse a radikális jobboldali erőket. Ugyanakkor Orbán egy évtizede nem volt olyan rossz politikai helyzetben, mint most.
Mire alapozza ezt a véleményét? A saját pártcsaládjának elege van belőle. De a meccs még nincs lefutva. Ha az EPP valamilyen oknál fogva nem nyer elég nagyot az európai parlamenti választásokon, és emiatt a szocialisták megszorongatják, akkor a Fideszt nem kizárni fogja, hanem helyreállítani a tagságát. Az EPP ugyanis mindent meg fog tenni, hogy a parlament legnagyobb pártja maradjon. És ha úgy látja, hogy ehhez Orbánék szavazataira lesz szüksége, akkor igen, vissza fogja emelni őket a soraiba. De ennek az lesz a következménye, hogy a párttagság legalább egyharmada utálni fogja a Fideszt. Orbán európai vonzereje megcsappant.

Magyarországon mégis minden előrejelzés a kormánypártok győzelmét jósolja az EP-választásokon. Mivel magyarázza ezt? Nem megkerülhető az ellenzék felelőssége. Több pártra szakadtak, állandóak közöttük a harcok. Emellett az egész rendszer a Fidesznek kedvez. És Orbán népszerű, mert alacsonyak az elvárások, meg támogatást is osztogat, törődik a vidékkel.

Tegyük hozzá a félelemkeltést, az uszítást a migránsok és Soros ellen. Ne szépítsük a dolgot: Magyarországon komoly probléma az antiszemitizmus. Mindig is az volt. Más országoktól eltérően, önöknél ez nem függ az iskolázottságtól. A felsőfokú végzettségűek között is szép számmal akadnak antiszemiták. Minden magyar tudja, hogy Soros György zsidó, nem kell azt külön hangsúlyozni. De a kutatások azt bizonyítják, hogy a magyarokat nem nagyon érdekli Soros. Ottani kollégáim szerint a legutóbbi választáson nem a bevándorlás, hanem inkább gazdasági, társadalmi ügyek döntöttek a Fidesz javára. Egy szerény körülmények között élő vidéki családnak igenis számít, ha az államtól kap mondjuk 400 euró támogatást. Ezért Orbánt jobbnak tartja, mint a többieket. Ha egy másik pártra szavazna, nemet mondana a tekintélyelvűségre, viszont nem lenne 400 eurója… Szerintem a Fidesz elsősorban arra használta a félelemkeltést, hogy alávágjon a Jobbiknak.

A Fidesz úttörő szerepet játszott a populizmus európai elterjedésében? Magyarország az első ország, ahol a radikális jobboldal foglyul ejtette az államot. Mégpedig azért, mert nagyon kevés egypárti kormány van a világon. Ráadásul a magyar politikai rendszer egyszerű: egykamarás parlamentjük van és egy rendkívül aránytalan választási rendszerük van, amely alkotmányos többséget eredményezhet. Így könnyű megragadni a hatalmat. Orbán pedig ügyes politikus, évekig volt az EPP alelnöke, pontosan tudja, hogy ki mit csinál. Tisztában volt vele, hogy bármit megtehet otthon, amíg Brüsszelben az Európai Néppárttal együtt szavaz. Aztán hazamegy, és azt mondja: Brüsszel rossz. Otthon ugyanis senki sem tudja, hogyan szavazott Brüsszelben. Orbán ezt a játékot játszotta, és meg kell hagyni, okosan.
Ön szerint Orbán túljárhat a Néppárt eszén? Úgy vélem, ez a játék a végéhez közeledik. Orbán hatalma Joseph Daulhoz (az EPP elnöke — a szerk.) és Manfred Weberhez (az EPP vezető jelöltje — a szerk.) kötődik, és most mindkét politikus nagy nyomás alatt van. De a kulcsszereplő Németország. Az a kérdés, hogy a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer erősebb vezető lesz-e, mint Merkel. Merkel mindig húzta az időt, elsősorban a CDU testvérpártja, a Fidesszel szimpatizáló CSU miatt. Van rá esély, hogy AKK nem ezt fogja tenni.

Az EU-tól lopni hazafias kötelesség.

 "Minden magyar ember tudja, hogy Orbán Viktor korrupt, és a vagyona súlyos milliókra, netán milliárdokra rúg. Tudják ezt azok is, akik rá szavaztak. Számukra az a lényeg, hogy ők is részesülnek-e juttatásokból. És szerintük legalábbis, Orbán ad nekik valamit. A populista pártok támogatói általában nagyon alacsonyra teszik a lécet. Minden politikusról feltételezik, hogy lop, még a sajátjaikról is. És ez nem zavarja őket. A populista pártvezetők pedig azt üzenik nekik: nem tőletek lopok, hanem az Európai Uniótól. Európától lopni pedig majdhogynem hazafias cselekedet”. Gyakran előkerült a magyar kormányfő neve a holland politológus, Cas Mudde brüsszeli előadásán. A kutató a populizmusról és a szélsőségekről tartott előadást Hollandia brüsszeli Állandó Képviseletén. Az osztrák szélsőjobb botrányáról azt mondta: szerinte az nem az Osztrák Szabadságpárt támogatóit, hanem a politikai elitet fogja elgondolkodtatni: vajon érdemes-e a populistákkal egy ágyba bújni néhány mandátum kedvéért? Vagyis a szélsőjobb zavaró tényező lett. "Marine Le Pen szavazóit nem fogja megbotránkoztatni a videó, akit meg igen, az soha nem szavazna rá" – fejtegette. 

Szerző
Témák
populisták

Két országban már ma kezdődik az EP-választás

Publikálás dátuma
2019.05.23. 06:45

Fotó: AFP
Csütörtökön Hollandiában és Nagy-Britanniában kezdődik el az európai parlamenti választás.
A németalföldi államban óriási változáson megy keresztül a belpolitika, az olasz Matteo Salvini bevándorlásellenes mozgalmához csatlakozó, Geert Wilders által irányított Szabadságpárt (PVV) már csak négy százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szélsőjobb eltűnt volna a politikai palettáról, sőt: a radikálisok új csillaga a Fórum a Demokráciáért (FvD) akár a legtöbb képviselőt küldheti majd az EP-be.
A briteknél nem volt igazi kampány, csak néhány hete dőlt el, hogy az ország egyáltalán részt vesz a választáson, mivel azonban a londoni parlament nem tudott dűlőre jutni a Brexit feltételeiről, így a britek is az urnákhoz járulhatnak. Igazi földindulás várható, mert a győzelemre az euroszkeptikus, jobboldali radikális Nigel Farage által alapított Brexit a legesélyesebb, a Munkáspárt várhatóan második lesz. Példátlan módon a kormányzó toryk az ötödik helyre szorulhatnak vissza.
Pénteken Írországban, Máltán szavazhatnak, Csehországban pedig megkezdik a voksolást, majd szombaton fejezik be. Szintén szombaton voksolnak Lettországban és Szlovákiában. Hiába szavaznak ezen államokban korábban, az első mandátumbecsléseket csak vasárnap este hozzák nyilvánosságra. A legkésőbb Olaszországban, vasárnap 23 órakor zárják le az urnákat.
Frissítve: 2019.05.23. 13:13