A Kúria is kimondta: Habony közszereplő

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:59
Forrás: Facebook/Habony Árpád
Habony Árpád azt sérelmezte, hogy Mészáros Lőrinc, Rogán Antal és Orbán Viktor társaságában Jobbik-plakátokon szerepelt.
Még 2017-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül. A miniszterelnök tanácsadója korábban azt sérelmezte, hogy a Jobbik – a Fidesz-KDNP által betiltott – plakátjain szerepelt Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Mészáros Lőrinccel egy társaságban. Habony a Kúriához fordult, miszerint ő továbbra sem tartja magát közszereplőnek, a Kúria azonban nem osztotta a véleményét, és ezt múlt heti ítéletükben meg is erősítették – közölte Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 10:28

Másfél millióan bizonytalanságban: ennyi embernek nem érte el a jövedelme még a minimálbér szintjét sem

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:50
A kutatás szerint, ahol működik szakszervezet, magasabbak a bérek
Fotó: KONYHÁS ISTVÁN
A 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét - mutatott rá a Policy Agenda nemrég elkészült elemzése.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak felhasználásával született tanulmány szerint két éve minimálbért vagy a fölötti összeget 2,8 millióan kerestek. A Pénzügyminisztérium 2019 januári adatai szerint a verseny- és a közszférában együtt 1,1 millió dolgozót foglalkoztatnak a legkisebb bérekért. A kétéves eltérés miatt ugyan nem pontosan összevethetők az adatok, de a tendencia egyértelmű: hozzávetőlegesen csak 1,7 millió munkavállaló keres elfogadható mennyiségű pénzt, hogy eltartsa magát és családját. A KSH kérdéseire 2015-ben 329 ezer alkalmazott vallotta azt, hogy fizet szakszervezeti tagdíjat, ami a munkaviszonnyal rendelkezőknek mindössze 7,4 százaléka. Ezt két évvel később újabb mélypont követte, a Policy Agenda tavalyelőtt már csak 305-307 ezer szervezett munkavállalót talált. Kiss Ambrus, a társadalomkutató cég ügyvezetője a Népszavának kiemelte, hogy a statisztika együtt szerepelteti a kamarai és a szakszervezeti tagdíjakat, az utóbbi létszám a szakmai kamarák tagdíjainak levonása után megmaradt dolgozókat rögzíti. Az adóbevallásokból az is kiolvasható, hogy ebből a 300 ezerből csak 66 ezren fizették be a hagyományoknak megfelelően a bruttó bér 1 százalékát a tagdíjra, a többiek levonása csak 0,75 százalékos volt. Ennek ellenére a Magyarországon működő szakszervezetek együttes tagdíjbevétele 2017-ben elérte a 7 milliárd forintot, azaz a kormány által nyújtott évi 100 millió forintos támogatások a büdzsé kisebb részét képezik.  A közpolitikai kérdésekkel foglalkozó független műhely munkatársai arra is választ kerestek, kikből áll a hazai szakszervezetek tagsága. Itt is meglepő adatokkal szembesültek – utal Kiss Ambrus például arra, hogy míg a legjobban kereső tíz százalék körében az átlagnál magasabb, 11,7 százalékos a szervezettség, ebben a csoportban nincs benne a legmagasabb fizetéssel rendelkező 22 ezer topvezető. Nekik már nincs szükségük az érdekvédőkre. Ugyancsak minimális a tagság, alig másfél százalék a legrosszabbul kereső 30 százalék körében, de 15-16 százalékos az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkezők közt. Az adóbevallások arról is képet adnak, hogy nem a minimálbéren, de rendszeresen foglalkoztatott százezrek vannak a legrosszabb helyzetben, hanem az a másfél millió ember, akinek bizonytalan a helyzete a munkaerőpiacon, mert egyik hónapban van munkája, a másikban nincs, hol bejelenti őket a munkaadó, hol nem. Ebben a körben nem él meg egy szakszervezet sem. Összességében azt találták a kutatók, hogy magasabbak a fizetések és ritkábbak a zsebbe csúsztatott adózatlan pénzek, tisztábbak a jövedelmek azokon a munkahelyeken, ahol működik szakszervezet. Az az érdekesség is kiderült, hogy a tagság háromnegyede nem – többnyire már nem – nevel gyereket.
Témák
szakszervezetek

Akár negyven százalékkal is drágulhat a tojás

Publikálás dátuma
2019.05.21. 07:43
Illusztráció: Shutterstock
A termelők szerint nem csupán fenntarthatósági és állatjóléti szempontok állnak a drágulás hátterében.
Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a 90 százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot, mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. A lap szerint a Tesco, amely már hivatalos közleményben is tudatta döntését, a fenntarthatósággal és állatjóléti szempontokkal indokolja azt.
Az ágazati szereplők szerint viszont ez nem állja meg a helyét, sőt az alternatív – szabadtartásos vagy mélyalmos – technológiák összességében ártalmasabbak a bolygóra, mivel energia- és területigényük nagyobb, jobban terhelik a talajt.

Pákozd úgy véli, állatvédői nyomás vagy üzleti érdekek állhatnak a háttérben. A szövetség alelnöke úgy számol, hogy
a váltás akár negyven százalékkal is megdrágítaná a tojást.

Szerző
Témák
tojás