Gulyás Erika;
oktatás;egészségügy;reform;versenyképesség;
2016-10-20 07:04:00
Nemcsak a kormány nem tart igényt a társadalomkutatók felméréseire döntéseinek magalapozásához, hanem a sokmilliós uniós forrásokat elnyerő projektek gazdái, például a fogyatékosokkal vagy romákkal foglalkozó pályázatok nyertesei sem vonják be a szakértőket a programok előkészítésébe – ezt tapasztalja Bass László szociológus. A Gyermekesély Egyesület alelnöke az utóbbi időben több felkérést is azért utasított vissza, mert a jóváhagyott tervek igazolására akarták csak szerepeltetni a papírokon. Ez alapján kétkedés támadhat az olvasóban, vajon mennyire hihetünk Czibere Károly államtitkárnak, aki a Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötet bemutatóján a hét elején megkerülhetetlen tudásbázisnak nevezte a TÁRKI elemzéseit.
A társadalomtudományi kutatóműhely 1990 óta kétévente jelenteti meg jelentéseit a társadalom állapotáról, a megelőző két szám anyagi nehézségek között született, a mostani tanulmányokra azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága adott pénzt, de ebből még nem következik, hogy a felzárkóztatási programok tervezésénél és megvalósításánál komolyan figyelembe is veszik az elemzések üzeneteit – ahogyan azt a szociális államtitkár ígérte.
Fenntartásokkal érdemes kezelni az államtitkárnak azt a kijelentését is, hogy a kötet egyértelmű bizonyíték rá: az utóbbi években társadalompolitikai fordulat következett be az országban. Bass László az országot járva is azt tapasztalja, hogy az utolsó három évben, amióta a közmunka 200 ezres nagyságrendben van jelen, érezhető elmozdulás, de ez nem folyamatos és semmiképpen nem mutat a szegénység hosszú távú felszámolása felé. Az ELTE Szociális Munka Tanszékének oktatója szerint egy-egy közmunkást fél éves időtartamra foglalkoztatnak, a következő időszakot segélyen és alkalmi munkákból kell átvészelnie a családnak, miközben kénytelenek eltűrni a helyi hatalom megalázásait. A kutató azt tapasztalja, hogy a rendőrségi jelentések ellenére nem csökken az uzsorások szerepe sem vidéken, legfeljebb kevesebb feljelentés érkezik. A családok többségének a közmunka árnyékában sincs ugyanis pénzük arra, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor csak a 22 800 forintos segélyt kapják. Ha ilyenkor néhány tízezer forintos váratlan kiadással szembesülnek, nincs kihez fordulni, marad az uzsorás.
A TÁRKI elemzései azt mutatják, hogy a magyar társadalom egyharmada képes felvenni a versenyt európai társaival, a lakosság kétharmada azonban fogyasztását, életszínvonalát, iskolázottsági szintjét, életstílusát, elfogadási képességét vagy nyelvtudását nézve hátrányban van. A felmérések adatai azt mutatják, továbbra is jelentősek az egészségi és oktatási egyenlőtlenségek, a két terület intézményei gyengén teljesítenek. A Társadalmi riport arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország mégsem nézett szembe az egészségügy és az oktatás elodázhatatlan reformlépéseivel.
Ehhez kapcsolódva Bass László a Népszavának kifejtette, hogy egyik terület intézményeiben sem javult a helyzet, de talán a szociális területen dolgozók maradtak le legjobban az utóbbi években. A szakmában óriási a túlterheltség, az alacsony fizetések miatt folyamatos az elvándorlás. Ennek tudható be, hogy több az elhanyagolt, vagy családi erőszak miatt veszélyeztetett gyerek, közülük pedig láthatóan többen válnak áldozattá. Tanítványai elkötelezettek a szociális munka mellett, de jellemzően néhány év után 40 százalékuk elhagyja a pályát, s csak akkor megy vissza erre a területre dolgozni, ha sikerül megalapoznia az életét egy másik munkahelyen.
A TÁRKI tanulmányai a munkaerőpiac, a társadalmi szerkezet változásai mellett a válság háztartásokra gyakorolt hatását, az intézményrendszer működését, az értékek alakulását vizsgálják tanulmányaikban. A fejezetek letölthetők vagy elolvashatók az intézet internetes oldalán.