A Momentum beelőzte a Jobbikot egy fontos közegben - és bizony a Fidesz is

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:06
A Szabadság térről vonultak
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Egy most vasárnapi választáson a hallgatók 16 százaléka a parlamenten kívüli pártra voksolna.
Már nem a Jobbik, hanem a Momentum a legnépszerűbb párt az egyetemisták körében – derült ki a a Magyar Tudományos Akadémia legújabb kutatásából, amelyet elsőként a Magyar Hang ismertetett. A felmérés alapján egy most vasárnapi választáson a hallgatók 16 százaléka a parlamenten kívüli pártra voksolna. A Fidesz stabilan tartja a második helyét, a baloldali pártok viszont továbbra is képtelenek előrelépni a körükben. Egy meglepő adat is kiderült a kutatásból: 
a felmérések 2011-es készítése óta nem volt ilyen alacsony körükben a politikai kérdéseket teljesen elutasítók aránya.

Az új pártok gyors betörése és térfoglalása korántsem rendkívüli, az Együtt ugyanis a 2013-as felmérésben ugyanilyen jól szerepelt. A Fidesz második helyezése egyébként közel olyan támogatottságot (15,5 százalék) jelent, mint a Momentumé. A Jobbik idén csak a harmadik helyre (14 százalék) futott be. Újdonság viszont, hogy 
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) mára a negyedik legtöbb támogatóval (13 százalék) rendelkező párt a hallgatók körében.

Az MKKP és a Momentum robbanása leginkább az LMP kárára történt, az ő bázisuk tűnik legkevésbé stabilnak: miközben 2011-ben még 18 százalékkal a második legnépszerűbb párt volt, ezúttal már csak a hallgatók 9 százalékának támogatottságát mondhatja magáénak. A hagyományos baloldali pártok továbbra sem találtak megoldást az utánpótlás-válságukra: 
az MSZP, illetve az onnan kivált Demokratikus Koalíció népszerűsége a hallgatók körében öt százalék alatti.

További érdekesség, hogy  a politika szó hallatán továbbra is a legtöbben „korrupcióra”, a „hazugságra” és „Orbán Viktorra” asszociáltak.
Szerző
Témák
Momentum

Sorostól a Sorsok Házáig

Publikálás dátuma
2019.05.10. 08:00
A vasárnapi közgyűlésre még nem jelentkezett be senki, aki megméretné magát Heislerrel szemben
Fotó: Népszava
Pezsgőt bontana a kormány és a konkurens EMIH, ha leváltanák Heisler Andrást, de egyelőre még az is kérdés, ki lesz a kihívója az ellentáborból.
Meg kell teremteni a közösségen belüli békét – kérdésünkre ezt nevezte egyik legfontosabb feladatának Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke. A Mazsihisz tisztújító közgyűlését vasárnap tartják a szervezet Síp utcai székhelyén. Az újrázni készülő Heisler Andrásnak akadnak befolyásos ellenfelei. A „belső ellenállást” – ahogyan a Szombat.org látja – leginkább a Frölich Róberthez, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijához köthető csoport szervezi. Heisler és Frölich több ügyben is összekülönbözött egymással. A főrabbi éppen a Népszavában publikált írásában vádolta autoriter vezetési stílussal a Mazsihisz elnökét. Példaként a rabbiképző rektorválasztásának általa kifogásolt körülményeit hozta fel, és azt is Heisler András szemére vetette, hogy a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elhagyta a Mazsihiszt. Frölich Róbert ezúttal nem kívánt nyilatkozni. Másokat is kerestünk az ellentáborból, de névvel senki nem szeretett volna szerepelni cikkünkben, a nélkül viszont többen készségesen elmondták véleményüket. A Mazsihisz vezetőit korábban azért támadták, mert nem vállal konfliktusokat a hatalommal. Kritikusai szerint viszont Heislerrel az a baj, hogy túlságosan is konfrontatív a Fidesszel szemben. Az emlékezetpolitikai viták miatt a Mazsihisz bojkottálta a 2014-es holokauszt-emlékév kormányzati rendezvényeit, de az igazi törés 2017 nyarán, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásakor következett be. Netanjahu és Orbán Viktor jelenlétében ugyanis Heisler kemény beszédben bírálta a kormány „sorosozós” kampányát. „Nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett”, fogalmazott. Hideg zuhanynak nevezte, hogy az izraeli külügyminisztérium ebben nem látott kivetnivalót. A bírálatok jogosak voltak, de azokkal – tették szóvá többen is – Heislernek nem ott és akkor kellett volna előállnia. Orbán annyira zokon vette a történteket, hogy a kormány azóta sem miniszterelnöki, sem miniszteri szinten nem hajlandó fogadni a Mazsihisz elnökét. A teljesség kedvéért tesszük hozzá: a szövetség nemzetközi tekintélyét mutatja, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje is ellátogatott a Síp utcába, amikor márciusban Orbán Viktorral találkozott. Felróják Heisler Andrásnak azt is, hogy rosszul taktikázott az évek óta üresen álló új emlékközpont, a józsefvárosi Sorsok Háza ügyében. Miközben elutasította az együttműködést a Schmidt Máriával, a Terror Háza főigazgatójával, nem tett le alternatív javaslatot az asztalra. Bár a kritika nem alaptalan, érdemes felidézni: a tavalyi választás után Heisler egyeztetést kezdeményezett a témában a Lázár Jánost váltó Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető új miniszterrel. Csak éppen Gulyás erre nem reagált. Kérdés tehát, mennyiben méltányos a Mazsihisz elnökét felelőssé tenni azért, hogy a kormány végül a konkurens Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és működtetésébe adta a Sorsok Házát. A belső ellenzéken és a kormányon kívül alighanem csak a Köves Slomó rabbi vezette EMIH örülne jobban, ha Heisler Andrást eltávolítanák a szervezet éléről. A közelmúltban a szövetség legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) közgyűlésén a küldöttek szoros küzdelemben Heisler ellenfelét, Mester Tamást választották elnökké. Köves Slomó nem titkolta elégedettségét: a „békés párbeszéd korszakának” reményében lelkesen gratulált neki. Nem tudni, ki lesz Heisler András kihívója a Mazsihisz tisztújításán. Az ellentábor többeket próbált rávenni az indulásra – közöttük egy rabbit is –, de a felkértek végül nem vállalták a feladatot. Információink szerint ugyanakkor hivatalos jelölést kapott Ács Tamás, a BZSH volt elnöke. A helyzet még változhat: a közgyűlés helyszínén, az utolsó pillanatokban is lehet jelöléseket leadni.

Heisler András támogatói optimisták

Szimpatizánsai arra számítanak, hogy bárki legyen is az ellenjelölt, a közgyűlés újra Heisler Andrásnak szavaz bizalmat. Márkus Sándor, a szombathelyi hitközség elnöke például jó vezetőnek tartja Heislert. Nagyrészt neki köszönhető – mondta –, hogy Szombathelyen reneszánsza van a zsidó életnek. Egy másik, neve mellőzését kérő támogatója szerint irtózatos munkabírással dolgozik a közösségért, számos jelentős változásnak volt a katalizátora. Elnöksége idején valósult meg a Mazsihisz teljes körű gazdasági átvilágítása. Talán a kormánnyal való viszonyt kellene kicsit óvatosabban kezelnie, de „kommunikációs és kapcsolatteremtő képessége” alkalmassá teszi az elkövetett hibák korrigálására is, mondta forrásunk.

Szerző

Langyos záporok áztatják a hétvégét

Publikálás dátuma
2019.05.10. 07:52
A kép illusztráció FOTÓ: JOSEPH EID / AFP
Esős és napos időszakok is lesznek, mindenesetre az ernyőt jobb kéznél tartani.
Pénteken kezdetben a keleti-északkeleti tájakon fordulhat elő még kisebb eső, máshol pedig foltokban pára, köd alakulhat ki átmenetileg. Napközben mindenhol számíthatunk hosszabb napos időszakokra, viszont délután erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és
több országrészen is előfordulhatnak kisebb területet érintő futó záporok, zivatarok.

A keleti-északkeleti, valamint a délnyugati tájakat leszámítva sokfelé megélénkül a nyugati-északnyugati szél, de a zivatarokat erős, viharos lökések is kísérhetik. A legmelegebb órákban 17-23 fokot mérhetünk, viszont a zivatarokat követően több fokkal visszaeshet a hőmérséklet.  
Szombaton a Dunától keletre eső tájakon számíthatunk a legtöbb napsütésre,

délután a Dunántúlon már megvastagszik a felhőzet. Egy-egy futó zápor, esetleg zivatar csak elvétve fordulhat elő. A délies szelet elsősorban a Dunántúlon kísérhetik élénk, északnyugaton erős lökések. Reggel foltokban pára, köd ismét előfordulhat. A legmelegebb órákban 19-25 fokot mérhetünk.  
Vasárnap a Dunántúlon sokfelé esős időben lesz részünk, a középső tájakon viszont már kevesebb helyen fordulhat elő csapadék, néhol azonban az ég megdörrenhet.

Ezzel szemben keleten, északkeleten szakadozottabb lehet a felhőzet, és ezeken a tájakon csapadék sem valószínű. A Dunántúlon feltámad az északi-északnyugati szél, melyet erős, viharos lökések kísérhetnek. A Dunától keletre 20 és 25 fok közé melegszik a levegő, viszont a Dunántúl keleti felén már csak 15-20 fokot mérhetünk, nyugaton pedig csak 10-14 fokra van kilátás a délutáni órákban írja az idokep.hu.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.05.10. 08:01