A védőnők nagy átverése

A munkáltatók, többnyire az önkormányzatok, az utóbbi napokban kapták meg a védőnőknek adott 2 milliárdos plusztámogatás nekik járó részét, de a fejenkénti havi 30-35 ezer forintból szeptembertől a dolgozók mindössze bruttó 1600-5600 forinthoz juthatnak hozzá. A terület érdekvédői azért küzdenek, hogy az egészségügyi szakdolgozói bértábla rájuk is érvényes legyen, de a kormány eddig nem reagált a kérésre.

Az egészségügyi ágazat vezetői hetek óta arról beszélnek, hogy a védőnőknek összesen adott 2 milliárd forintos plusztámogatás eredményeként minden körzetben havonta 30-35 ezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók, bár ma már tudják ők is, hogy ez nem igaz. A majdnem ötezer védőnőnek a finanszírozási díjemelésből a fenntartók mindössze 12 százalékot kötelesek átadni.

A területen működő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetek az első hírek megjelenése után szakmai egyeztetést kezdeményeztek az egészségügyi államtitkárral, hogy megismertessék vele a valós helyzetet. Ónodi-Szűcs Zoltán állítólag ezen a június közepén tartott találkozón végre megértette, hogy milyen távol áll a valóságtól az ígérgetésük, de addigra már elindult a kommunikációs cunami, amiből nem tudott és nem is akart kiszállni a humántárca, inkább azt mondták: eddig a fenntartóknak valóban nem kellett átadni a kiegészítések teljes összegét a védőnőknek, de ez mostantól másképp lesz.

A Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke azonban a Népszavának megerősítette, hogy értesüléseik szerint semmi nem változik, a finanszírozási díjemeléshez nem érkezett meg a felhasználást szabályozó, számukra kedvező rendeletmódosítás, ezért pattanásig feszült a helyzet az ágazatban. Csordás Ágnes arra emlékeztetett, hogy az 5200 védőnői álláshelyből már 392-ben többletmunkát vállalva helyettesítenek, mert a diplomás szakdolgozói bér az alapellátásban a megélhetést sem fedezi, így sokan elhagyják a pályát. Különösen nehéz a területen működő 4 ezer védőnő helyzete, náluk valamivel jobban jár az ezer iskolai és 80 kórházi, valamint a családvédelmi szolgálatoknál és a kormányhivatalokban tevékenykedő néhány tucatnyi védőnő.

A szakembereknek saját maguknak a munkáltatóval, vagyis legtöbbször a helyi önkormányzattal kell tárgyalniuk a bérkiegészítésről, tehát nem kizárt, hogy a jogszabályok alapján nekik járó 12 százaléknál valamivel nagyobb összeget is ki tudnak harcolni néhány helyen, de az eddigi tapasztalatok alapján nem ez lesz a jellemző – mondta lapunknak a MAVE vezetője. A legtöbb településen arra hivatkozva tagadják meg a magasabb emelést a hivatalok, hogy jogszabály nem kötelezi őket, netán a védőnőkkel együtt működtetett szociális ágazat alacsony bérei miatt nem kelthetnek bérfeszültséget, míg máshol egyszerűen a védőnőknek utalt kiegészítésekből tömködik be a hivatal működésében keletkező lyukakat, bár tudják, hogy ez szabálytalan.

A bérrendezésnek beharangozott szeptembertől kezdődő kiegészítés nagysága minden körzetben más és más lesz, mert a közalkalmazotti bértábla szerinti alapbér mellett a védőnők díjazását a körzetük nagyságát mutató pontok értéke határozza meg. A körzetekben dolgozóknál az ellátott személyek számától függően 300-750 pont az elszámolás alapja, de az iskolai védőnőknél alaphelyzetben ezer pont körül szoroznak. Mivel a mostani kiegészítés alapja ennek a pontértéknek a 419 forintra emelése, a szakma számításai szerint néhány éven belül százezer forintos különbség is kialakulhat a körzetben dolgozók és egy kórházi védőnő, vagy diplomás ápoló bére között, ami tovább növeli a feszültséget.

Csordás Ágnes szerint most azért van viszonylagos csend az ágazatban, mert mindenki várja az egészségügyi dolgozók béremelését szabályozó kormányrendelet módosítását, ami talán javíthat a védőnők helyzetén. Ehhez arra lenne szükség, hogy a fekvő- és járóbeteg szakellátásban dolgozók mellett eddig nevesített mentésben vagy betegszállításban, illetve vérellátásban dolgozó szakemberek után a védőnőket is felsorolják azok között, akikre az egészségügyi előmeneteli szabályok vonatkoznak. A kérést tartalmazó leveleket a szakmai szervezet és a kamara közösen küldte el az Emmi vezetői mellett Lázár János kancelláriaminiszternek és a parlament népjóléti bizottsága vezetőjének is.

Ha ennek ellenére nem történik semmi és a védőnők októberi fizetésében valóban csak a díjemelés nekik járó megalázóan alacsony töredéke jelenik meg, információink szerint az elkeseredett szakemberek látványos akciókba kezdenek, amelyeket mindaddig folytatnak majd, amíg a társadalom és a kormány meg nem érti, hogy a hungarikumok közé 2015-ben beemelt védőnői hálózat megtartása mindenkinek egyformán érdeke lenne. A területen dolgozó szakszervezetek közt van olyan, amelyik sztrájk megszervezését fontolgatja, de Csordás Ágnes szerint a védőnők el akarják látni az anyákat és gyermekeiket, ezért többségük más megmozdulásban is gondolkodik.

Szóba jött egy másik megoldás is, de egyelőre erre sincs válasza a kormánynak. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője azt javasolja, hozzanak létre egységes állami fenntartású védőnői szolgálatot. A tervet korábban miniszteri biztosként kidolgozó Bábiné Szottfried Gabriella szerint csak állami finanszírozás mellett valósítható meg az egységes bértábla, hiszen most minden fenntartó úgy dönt a védőnők béréről, ahogy akar.

A kormány a védőnők mellett áll. Ezért is döntött úgy, hogy emeli a védőnői finanszírozást. Célunk, hogy a plusztámogatást a szolgáltatók minél nagyobb hányadban a védőnők béremelésére fordítsák - áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának tegnapi közleményében.