Amerika először, másodszor…

És a jelek szerint senki többet, harmadszor. Mert az égvilágon senki nem akar csatlakozni az Egyesült Államokhoz abban a globális licitálásban, amely arról szól, hogy a kereskedés megtiltásával mennyire lehet lenyomni az Iráni Iszlám Köztársaság – ha úgy tetszik: a büszke perzsa nép - középhatalmi ambícióit. A dolgot azért nehéz értelmezni, mert Donald Trumpot ügyes üzletembernek mondják, és most nem világos, hogy elfeledte-e a kereskedés egyik alapszabályát: ha van fizetőképes vevő, és rajtam kívül van másik eladó, akkor csak magammal szúrok ki, ha a vevőt kizavarom az üzletemből.

Az amerikai elnök bejelentette, hogy kivonul az iráni atommegállapodásból, amelynek az a lényege, hogy Teherán nem törekszik atombomba előállítására, a nemzetközi közösség pedig, ameddig hitelesnek tartja ezt az iráni önkorlátozást, eltekint a korábban bizalmatlanságból elrendelt gazdasági embargótól.

Trump arra hivatkozik, hogy a megállapodás rossz, a garanciák nem elegendőek, a perzsák be akarják csapni az egész világot. A globális nézőtéren egyedül Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tapsolt a washingtoni bejelentéshez, és - pontosan ismerve azt, mivel lehet a legjobb fogást találni Trump személyiségén – egyszerűen szembe dicsérte, konkrétan bátor embernek nevezte az amerikai elnököt.

Donald Trump az iráni atomalkuból való kihátrálással immár a második nagy szívességet teszi Izraelnek. Az első az a bejelentés volt – és ezt éppen a közeli napokban realizálják -, hogy az Egyesült Államok Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet, és áthelyezi oda a nagykövetségét. Ennyi gesztus után Netanjahut akár „Pelikán elvtársnak” is nevezhetnék az amerikaiak, és egyszer már kérhetnének tőle valamit, például a palesztinokkal való megbékélést illetően.

Nem zárhatjuk ki, hogy ilyen megfontolások is közrejátszottak Trump döntésében, de ha mégsem, akkor kell lennie valami olyan amerikai szempontnak, amely nagyobb súllyal esik a latba, mint a fentiekben jelzett kereskedelmi öngól, amit a Fehér Ház most a saját kapujába fergeteges erővel belő, amennyiben Irán egyedüli bojkottálójának a pozíciójába manőverezi magát; miközben az iráni atomfegyverkezési törekvések gyanúja ma semmivel sem megalapozottabb – igaz, nem is alaptalanabb -, mint tegnap.

Iránnak ugyanis egyetlen egy dolgot kell csak tennie ahhoz, hogy bohócot csináljon Trumpból: azt kell mondania, hogy továbbra is kitart az atomalku feltételei mellett, és nem indítja újra az urándúsítást. Ezzel Teherán csak annyit veszíthet, hogy távolabbra kerül egy pusztító atomháború kirobbantásának a képességétől – de ezt ki fogja bírni. Cserébe tényleg elszigetelheti az Egyesült Államokat a világ „maradék” részétől.

Ha tehát abból a munkahipotézisből indulunk ki, hogy Trump mégsem bolondult meg, akkor leginkább azt kell feltételeznünk, hogy Washington az irániak szíriai nyomulását akarhatja megfékezni. Lehet, hogy Trump így tesz most barterajánlatot Teheránnak, csak nem biztos, hogy ott jól értik ezt az amerikai üzleti nyelvet.