Az ország nagyja, de még a fideszesek többsége is támogatja az európai ügyészséghez való csatlakozást

58 százalék van a csatlakozás mellett, és mindössze 25 ellene. Mikor a Fidesz még ellenzékben volt, és volt EP-választási programja is, abban is szerepelt az ügyészség létrehozásának szükségessége.

A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez - derül ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, ami április második felében készült a 24.hu megrendelésére. A portál azt írja,

A felmérés szerint még a Fidesz szavazóinak körében is valamivel többen vannak (41 százaléknyian) azok, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, mint azok, akik nem (37 százalék). A fennmaradó 22 százalék pedig nem tud, vagy nem akar állást foglalni.

Az Európai Ügyészség felállításáról másfél éve döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei, és a 28 tagállamból eddig 22-en vennének részt az együttműködésben. A szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre, egy központi hivatalból és a tagországokba delegált európai ügyészekből épülne fel. Ha Magyarország csatlakozna, a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.

A kormány szerint most is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Emlékezetes: egy évtizede, mikor a Fidesz még ellenzékben volt, és volt EP-választási programja is, abban még szerepelt az európai ügyészség létrehozásának szükségessége.

Az Európai Tanács egyébként azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, a tagállami hatóságok hatásköre pedig az országhatároknál véget ér. A másik indok, hogy a meglévő uniós szerveknek, így az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.

Az Orbán Viktor vejének korábbi érdekeltségébe tartozó Elios ügye jó példa ez utóbbira: bár az OLAF ajánlásai nyomán indult nyomozás Magyarországon, az azt végző Polt Péter féle ügyészség nagyon gyorsan leszögezte, hogy minden a legnagyobb rendben történt. Aztán a kormány szép csendben visszafizetett 13 milliárd forintnyi uniós támogatást, csak ne firtassák tovább a történteket.