Azért politikusok és újságírók még el lesznek küldve a kurva anyjukba: Karácsony és Puzsér disztingváltan társalgott

Publikálás dátuma
2019.03.13. 15:42

Fotó: Vajda József / Népszava
Előválasztás lesz, az LMP favoritja a szocik pénzét kéri a meccshez.
Válaszolj először te! – udvariaskodott Karácsony Gergely, a baloldal főpolgármester-jelölte. Válaszoljak én? Jó. – fogadta kedélyesen a gesztust az LMP által támogatott független Puzsér Róbert. Baráti hangulat ülte meg a két politikus első nyilvános vitáját, amit a Válasz Online szervezett. A fraternális hangnem váratlan volt, hiszen Puzsér nemrég durván „nekiment” Závecz Tibor közvélemény-kutatónak és Karácsony Gergelynek. Előbbit távozásra szólította fel, és célállomásul a halál nemi szervét jelölte meg, utóbbit grafikonembernek titulálta, illetve "bölcsészértelmiség benyomását keltő fémkeretes szemüvegén” poénkodott. Hogy a vitának helyt adó Centrál Kávéházban Puzsér a békés arcát fordította Karácsony felé, leginkább annak tudható be, hogy indulata fókuszába ezúttal Tarlós István került. A főpolgármester Puzsért és Karácsonyt egyaránt kiosztotta a Válasz Online-nak adott interjúban. Az indulatvezérelt közírót „ócska blöffölőnek” nevezte, Zugló polgármesterét pedig azzal froclizta, hogy egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy Budapestet jól képviselje. Bizonyos kérdésekben, minimumokban van közösség Karácsony Gergely és köztem – jegyezte is meg Puzsér. Nem feltétlenül vitázni jöttem, hanem fixálni azt a megállapodást, amelyet Robival együtt már aláírtunk az előválasztásról – reflektált Karácsony.
Ennek szellemében az előválasztás kapcsán abban újra egyetértettek, hogy ha legalább 50 ezren részt vesznek majd a nyárra tervezett második fordulóban, akkor a vesztes visszalép a győztes javára. Ám a részletek már nem ilyen egyértelműek. Karácsony például jelezte, hogy ha Puzsér nyer, akkor nem csupán visszalép, hanem támogatja is őt, kampányol neki. Puzsér viszont ugyanezt csak feltételekkel lenne hajlandó megtenni: csakis akkor számíthat rá Karácsony, ha megvalósítja a Sétáló Budapest néven meghirdetett programját. Továbbá Puzsér szerint kérdéses, hogy az MSZP támogatja-e az előválasztást. Ha a párt benne van a második fordulóban, magyarázta Puzsér, akkor se a szavazatszámlálóit és helyiségeit ne vesse be, csak pénzzel járuljon hozzá a költségekhez. Arról – Stumpf András moderátor közbevetése ellenére is – hallgatott, hogy az LMP-től kér-e adományt az előválasztáshoz. Karácsony szerint nem kétséges, hogy az MSZP akarja a második fordulót, és maga is támogatja, hogy független civil szervezet rendezze meg azt. Puzsér a továbbiakban is csak halványan emlékeztetett harsány, érdes önmagára, ehelyett Tarlós természetéről értekezett. A főpolgármester szerinte azt választotta, hogy teljesen együttműködik a hatalommal, így valójában Orbán Viktor kormányfő dönti el, mire van szüksége Budapestnek. Ezzel szemben áll a régi baloldal stratégiája, amelyet szerinte a szocialista Horváth Csaba képviselt a legmarkánsabban, de Karácsony is „ebben utazik”. – Szerintük szabadságharcot kell folytatni a Budai Vár ellen, úgy, ahogy Orbán teszi Brüsszellel. Miután természetesen sikertelen lesz ez a próbálkozás, a baloldal eladhatja magát mártírnak és egy nagy "Me too-t" csinálnak a fővárosból – magyarázta. A harmadik, megfelelő stratégia Puzsér szerint természetesen az övé: betartja a saját ígéreteit, és ezek mentén transzparensen összefog a kormányzattal. – Ha mégis ellehetetleníti a megállapodásainkat a kétharmad, akkor az rájuk ég majd – vélekedett Puzsér.
– Robi nem interpretálja pontosan a stratégiámat – vágott vissza Karácsony a rá jellemző visszafogott stílusban. – Budapestnek a sarkára kell állnia, de nem szabadságharc formájában. Ki kell fejeznünk, hogy Tarlós politikája elfogadhatatlan, a kormány és a főváros kapcsolatát új alapokra kell helyezni. Noha valódi vita nem bontakozott ki, Puzsér azért a találkozó végére visszatalált megszokott hangjához. Előrebocsátotta, hogy idejét múltnak tartja a mondást, amely szerint a stílus maga az ember, majd közölte: – Ha néhány politikust vagy újságírót el kell küldenem a kurva anyjába, ezután is meg fogom tenni.
Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 15:58

A Fidesz évtizedekre bebetonozhatja a hozzá hű bírókat a közigazgatási bíróságokon

Publikálás dátuma
2019.03.13. 15:22
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Három kormánypárti képviselő némiképp váratlanul módosításokat nyújtott be a néhány hónapja elfogadott különbíróságokról szóló törvényhez, a Helsinki Bizottság szerint azonban ez csak "kozmetikázás".
Csak nemrég derült ki, hogy a Velencei Bizottság tárgyalni fogja a magyar Országgyűlés által decemberben elfogadott különbíróságokról szóló törvényt, három fideszes képviselő azonban a vizsgálat "elé ment", és kisebb módosításokat indítványozott a kérdésben. Hende Csaba, Völner Pál és Gulyás Gergely azt ígérték, a javaslatuk az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének kritikáinak megfelelően javít a szabályozáson.
Bár a képviselők indoklásukban a Velencei Bizottság (VB) vizsgálatára hivatkoznak, a VB jelentése még nem ismert, azt épp e hétvégén – március 15-16-án - tárgyalja a bizottság Trócsányi László igazságügyi miniszter jelenlétében, s csak ezt követően, várhatóan a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor esélyesnek tűnik, hogy a bizottság vizsgálata – amelyre amúgy Trócsányi kérte a VB-t – kritikát fogalmaz meg a törvénnyel szemben, így a mostani kormánypárti módosítás mintegy elébe megy ennek. A VB delegáció egyébként február elején járt hazánkban, s a bírói szervezetek (OBH, OBT) és a miniszter mellett a Helsinki képviselőinek a véleményét is kikérte.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont a mostani módosítás csak a kozmetikázást szolgálja, az alapprobléma maradt:
nincs intézményesen garantálva, hogy az új bíróságok függetlenül, pártatlanul és magas színvonalon ítélkeznek majd.

Amint az a szervezet mai közleményéből kiderül, a 2020. január 1-től ítélkező új közigazgatási bíróságok bíráit két hullámban nevezik ki két külön törvény alapján: az új bírók felét idén az úgynevezett átmeneti rendelkezések alapján, a többieket jövőre vagy később a közigazgatási bíróságokról szóló törvény általános szabályai szerint. Eddig majdnem teljesen egyforma szabályok vonatkoztak a két kinevezési körre. A kormánypárti képviselők csak az általános szabályokat módosítanák érdemben, az átmeneti rendelkezések alapján
továbbra is megmaradna a kormány döntő befolyása a 2019-es, első kinevezési körben.

A jelenlegi szabályok szerint a jelentkezőket bírók és szakértők rangsorolják, csakhogy az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus felülírhatja ezt a rangsort, és ő dönti el, ki lehet közigazgatási bíró és ki nem. Az eredeti törvényben az sincs egyértelműen szabályozva, hogy a jelentkezők beperelhetik-e a minisztert, ha visszaél a hatalmával. Az új szabályok szerint a második körben jelentkező közigazgatási bírókat a miniszter csak néhány esetben rangsorolhatná át, és a jelentkezők pert indíthatnának a miniszter ellen, ha a miniszter túlságosan bele akar szólni a kiválasztásba. Ezek a szabályok viszont csak a második körre vonatkoznak,
idén továbbra is megmaradna a régi, miniszteri önkényt biztosító szabályozás.

A Magyar Helsinki Bizottság leszögezi, az idei első felvételi kör nagyon fontos: az új bírók felét idén fogják kiválasztani. A kormánypárt tervei szerint tehát az új bírók felét olyan rendszerben vennék fel, ahol a jelentkezőket nem védi semmi az igazságügyi miniszter önkényes döntésétől. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány valóra váltsa a Helsinki Bizottság egyik legnagyobb félelmét:
idén eláraszthatják a közigazgatási bírósági rendszert a kormányhoz lojális új bírókkal, akik nem védik majd meg az állampolgárokat a kormány döntéseivel szemben.

„A jövőre jelentkezőket az idén kinevezett kormányközeli bírák rangsorolják majd, és így a miniszternek bele sem kell szólnia a kiválasztásba, mert az anélkül is az ő szája íze szerint alakul. A kormány minél hamarabb kész helyzetet akar teremteni, amivel évtizedekre bebetonozhatja a közigazgatási bíróságokon ítélkező bírók között a Fideszhez hűséges bírókat” – fogalmaz G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Összegzésül hozzáteszik, a módosító javaslat néhány kisebb jelentőségű területen javítana a törvényen, azonban sok fontos kérdést továbbra sem rendez megfelelően a javaslat.
Többek között azt sem tisztázza, pontosan milyen ügyekben ítélkeznek majd a közigazgatási bíróságok.

És lehet, hogy nem Patyi

A három fideszes javaslata lehetővé tenné a Közigazgatási Felsőbíróság (és a Kúria) elnöke esetében, hogy a megválasztásukhoz szükséges ötéves bírói szolgálati viszonyba - az Országgyűlés csak a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választhat elnököt - a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként és alkotmánybírósági főtanácsadóként szerzett tapasztalatot is be kell számítani. Mindez arra utal, amit a HVG a múlt héten már megszellőztetett, hogy nem az eddig biztos befutóként emlegetett Patyi Andrást, hanem a Velencei Bizottságban is tag Varga Zs. András alkotmánybírót hoznák helyzetbe, vagyis az ő megválasztását javasolhatja majd május 31-i határidővel Áder János államfő. Ugyanakkor Varga Zs. András, aki korábban a legfőbb ügyész helyettese is volt, 2014 szeptemberében választották alkotmánybíróvá, vagyis épp nem tölt el még öt évet az Alkotmánybíróságon, amikor a köztársasági elnöknek jelölnie kell. A Velencei Bizottsági tagság pedig forrásaink szerint nem számít"nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetnek", vagyis nem biztos, hogy Varga Zs. megfelel az új kritériumoknak. Elképzelhető tehát, hogy a kormánypártok egy harmadik, még nem ismert jelöltben gondolkodnak, aki megfelel az új feltételeknek is.

Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 17:29

Veszítettek a dolgozók és veszített Pécs

Publikálás dátuma
2019.03.13. 14:24

Fotó: Shutterstock
Végképp elbukta a pert a Zsolnay Porcelánmanufaktúra ellen az 111 dolgozó, aki a fideszes irányítású Pécs vezetőinek ösztönzésére mondta fel állását. A dolgozók 23 millió forintot kell fizessenek volt cégüknek.
A Zsolnay Zrt. einstandjának fontos pere fejeződött be szerdán. Emlékezetes, hogy 2016-ban egy kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a pécsi porcelángyárat. Ennek érdekében egy trükkös adósságfelvásárlási és -követelési manőverrel felszámolásba akarták sodorni a zrt.-t, eközben pedig Pécs önkormányzata létrehozott egy „ellen-kerámia” céget, a Ledina Kft.-t, ahová átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 112 embert. A munkások kilépése miatt leállni kényszerülő gyár ellen átfogó adóvizsgálat is indult. A Zsolnay tulajdonosa a szír származású, svájci állampolgárságú Bachar Najari nem adta fel: a 400 milliós adósságot saját pénzéből kifizette, s a gyárat új emberekkel újraindította. Az adóvizsgálat nem talált szabálytalanságot, és a Zsolnay ma is működik. A Ledina viszont – amit a város gyorsan eladott – nem talált magának megélhetést, százmilliós nagyságrendű adósságot halmozott fel, dolgozóit folyamatosan leépítette, a kft. többször tulajdonost váltott, majd 2018-ban elindult a cég végelszámolása. A Zsolnay pert indított volt dolgozói ellen, mivel az alkalmazottak azonnali kilépése kárt okozott a zrt.-nek. A manufaktúra a pert első- másodfokon is megnyerte, a bíróság ugyanis nem találta megalapozottnak a dolgozók rendkívüli felmondásának indokát. A 23 milliós kártérítésre kötelezett vesztesek a Kúriához fordultak, ahol szerdán megszületett a jogerős ítélet. Az újabb verdikt 111 dolgozó estében helyben hagyta a korábbi ítéletet, így ők egyenként 150-250 ezer forintot kell fizessenek volt cégüknek. Egy dolgozó esetében viszont visszaküldték az eljárást első fokra, mert az illetőtől a Zsolnay egyhavi fizetésnél több kártérítést kért, s annak indokolt nagyságát pontosan bizonyítani kell. Minderről a Zsolnay ügyvédje, Bodnár Imre tájékoztatta lapunkat. A fideszes irányítású város vezetői számára most vált igazán kínossá a Zsolnay története. Amikor ugyanis a városvezetés – az önkormányzat illetékes jogászának közvetítésével – rávette a dolgozókat a távozásra, azt ígérték a kollektívan kilépő alkalmazottaknak, hogy amennyiben kár éri őket, nem hagyják őket cserben. Ám a szóbeli ígéretet az önkormányzatnak nincs joga teljesíteni, hisz, ha kifizetnék a dolgozók helyett a kártérítést, akkor az ilyen tartalmú átutalást aláíró politikus vagy hivatalnok hűtlen kezelést követne el. A kilépőket „felbújtók” legfeljebb a saját pénzükből kárpótolhatnák a kártérítésre kötelezett ex-zsolnaysokat. A kártérítésre ítélt dolgozók túlnyomó többsége nincs könnyű helyzetben, beszéltünk több, olyan volt zsolnayssal, akinek szinte semmi vagyona nincs, és 50-150 ezer forintos havi jövedelméből nem tudja kifizetni a rá kirótt tartozást. Amúgy a porcelángyár kisajátítási kísérlete már eddig is sokba került a városnak. Tudni kell, hogy amikor még a Zsolnay a városé volt, akkor a cég hiteleihez az önkormányzat négy ingatlanja biztosított fedezetet. Amint Bachar Najari kifizette a cég tartozását, a ma már legalább 400 milliót érő ingatlancsomag a svájci vállalkozóé lett. Sokak szerint még ennél is nagyobb veszteség azonban, hogy a városvezetés által támogatott einstand rossz hírét kelti Pécsnek a befektetők körében, a külföldi tőke ezért is kerüli a nehéz gazdasági helyzetben lévő baranyai megyeszékhelyet.
Szerző
Témák
Zsolnay Pécs per