Baloldali túlélési gyakorlat

Hétfőn eldől a Politikatörténeti Intézet sorsa. A kormány régóta szeretné megfelelő ellentételezés nélkül kilakoltatni az intézményt.

„A mai kultúrharcos időkben érdemes megemlíteni, hogy vállaltan baloldali szellemi központként működünk. A baloldaliság számunkra nem ideologikus, hanem értékrendi alapon használt fogalom” – nyilatkozta lapunknak Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet (PTI) főigazgatója.

Az intézet honlapján közölt bemutatkozás szerint a PTI az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely, levéltára és könyvtára minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető. Az intézet történeti és társadalomelméleti kutatásaival összhangban nyilvános vitákat, konferenciákat, ismeretterjesztő programokat szervez.

Szellemi műhelyként elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít. Ezt segíti a Napvilág Kiadó, a Múltunk történeti folyóirata és a TEM Műhelytanulmányok társadalomelméleti folyóirata is.

„2010 óta nem kapunk költségvetési támogatást, pályázati pénzekből tartjuk fenn magunkat. Gazdag kulturális repertoárral rendelkezünk. A politikai és társadalmi gondolkodást is szeretnénk új eszmékkel megtermékenyíteni” – mondta a főigazgató a Népszavának.

Egry Gábor szerint a szűkülő nyilvánosságon belül az intézmény egyre jelentősebb térré válik. A közelmúltban például a PTI fogadott be két olyan rendezvényt – az egyik a szabadkőművességről, a másik az alapjövedelemről szólt –, amit máshol nem engedtek megtartani. Az intézet minden hónapban több alkalommal filmklubot és legalább két konferenciát rendez, eseményeit havonta közel ezren látogatják. A PTI levéltárában évente mintegy ezer kutató fordul meg.

Az intézet székhelye a Parlamenttel szemben, a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál lévő hajdani Igazságügyi Palotában van. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva erről 1996-ban új szerződést írtak alá.

A kormány ebben az épületben akarja elhelyezni a Kúriát (és a Legfőbb Ügyészséget). A Néprajzi Múzeumot már kiköltöztették innen, a PTI-vel évek óta tart a huzavona. „A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György, PTI ügyvezető igazgatója a Népszavának nyár közepén. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent.

A Fővárosi Ítélőtábla már megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt. Most a Kúrián a sor. A helyzet pikantériája, hogy a Kúria egy olyan ügyben dönt, amely saját magát is közvetlenül érinti.

Egry Gábor szerint a periratok ismeretében egyértelmű, hogy a jogszabályok alapján a PTI-nek, és nem a kormánynak – illetve az eljárásban részt vevő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek – van igaza. A főigazgató bízik abban, hogy a papírforma a Kúria jövő hétfőn kihirdetett döntésében is érvényesülni fog. Persze – tette hozzá a főigazgató –, a mai Magyarországon bármi előfordulhat.